Na mit találtam? :) Tényleg érdemes volt szétnézni jobban, a Triviador facebookján jelezték a mélytengeri árkos kérdést. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137245120&t=9214835 Tanulságos az egész ahogy van. Egyrészt tehát a kérdések a különféle nyelvű veziókba is egy az egyben simán kerültek át hibástul mindenesül, szívderítő. Másrészt szabályosan hátast dobtam.
- Érdemi válasz érkezett a jelzésre, ami tökéletesen szabálytalanul, nem gombnyomással lett jelezve! - A válasz 24 órán belül érkezett meg, nem egy évvel később (sem)! - A válaszoló megköszönte a jelzést és a litániát ami kíséri az indoklását! - Végül: tett a kérdés jobb sorsáért és kivágta ahogy van.
Uramisten, hát ilyen létezik? :))
Emil Kotanyos to Triviador 22 hrs
Dear Triviador Adminstrators, There is this question about oceanic trenches (screenshot attached). (...)
Triviador Wow! That is some impressive investigative work. We deleted the question. Thanks.
Az egy feltételezés, hogy lennének hibás kérdések? :) Megvolt a nap vicce, köszönöm neked Honfoglaló. Ő írta azt is, hogy a csirkehús fehérjetartalmát elfogadott közmegegyezés alapján határozzuk meg? Már csak azt nem tudom, mi lesz azokkal a kérdésekkel, amik nem feltételezések szerint hibásak hanem tényleg. Kitalálom: semmi? Többet kéne facebookoznom, legalább szórakoztató hely :)
Attila Seres ... Tisztelt Honfoglaló!Találkoztam több olyan kérdéssel, melynek megoldása a hibás válasz volt, nem pedig a helyes. De jelenteni képtelenség, ugyanis mikor kijelölik a helytelen választ, már nincs idő megnyomni a "hibás kérdés jelentem" parancsot. Várom bíztató válaszuk.
HonfoglalóTisztelt Attila,.. .Kérünk, hogy írd meg ide pontosan, hogy melyik kérdést vélted hibásnak, mert az ilyen "feltételezésekkel" sajnos nem tudunk mit tenni.
LOL
Tessék, Tisztelt Honfoglaló, kezdheted átnézni ezt a topicot....
Valószínű későn kattinthattam a hibajelölő gombra, mert nem jött fel a "ezt a kérdést megjelöltük..." , így aki összefut vele, kérem jelölje be:
Melyik a helyes?
........
Marcell-lel
........
boglya
Mivel a tavaly bevezetett Magyar Helyesírási szabályzat 12. kiadása új szabálya szerint a Marcell-lel a helyes írásmód, így két jó válasz is van a kérdésben.
Az éterpár is meglett végre. 1842-ben William Clarke éter használata mellett húzott fogat, ez gondolom nem minősül operációnak, de még ugyanebben az évben Crawford W. Long cisztát távolított el egy beteg nyakából és szintén étert használt. Utóbbi tette miatt ő minősül az első aneszteziológusnak. 1846-ban William T. G. Morton viszonylag nagy nyilvánosság előtt hajtott végre egy operációt éternarkózis használatával egy betegen a Massachusetts Kórházban, aminek komoly híre lett. Ha úgy tetszik, népszerűsítette az eljárást. Első bizonyosan nem volt. (first successful public demonstration)
1842 William Clarke (1819-1908)—In Rochester, New York, a medical student etherizes a single patient for a dental extraction. Dr. Crawford W. Long (1815-1878) etherizes James Venable for removal of neck cysts on March 30, 1842. Dr. Long would become honored as the 1st anesthesiologist on a US Postage stamp (1940) and as the inspiration for the 1st "National Doctors Day" on March 30, 1991.
A wikin ennyi, hivatkozva a vendegvaro.hu-ra, ami megszűnt. Ugyanakkor meg lehet találni még másutt is ezt a számot, általában körülbelüliként, én most olyanokat szedtem ide, ahol nem ezt az adatot adják meg. Van esetleg valaki Békéscsabáról, vagy akinek van megbízható adata az ülőhelyek számáról?
Becsült, hozzávetőleges, körülbelüli érték, nem tippelősnek való. 93-97-es tippek legalább annyira tökéletes válaszok mint a 95, de hozok példának ennél is alacsonyabb választ:
A kockamedúza a világ ötödik legveszélyesebb állatának helyét foglalja el, ugyanis rengeteg ember hal meg ettől a csalánozó állattól, melynek 90%-a víz. https://hu.wikipedia.org/wiki/Med%C3%BAz%C3%A1k
Már nekem is feltűnt, hogy a beküldött kérdések elakadnak a döntőbe érve, meg mások is jelezték már. Még érdekesebb, ha esetleg küldesz be kérdést, újabban már béka ülepe alatti értékeléssel is döntős lesz. Féléve döntőbe 4 alatti értékeléssel nem jutott be kérdésem, de volt ami 4,2-vel is kiesett, most már 3 körülivel is döntős mind. Nem tudom mi lehet ennek az oka, talán nem érkeznek már kérdések.
A hibák se nagyon kerülnek javításra, valószínűleg nem foglalkozik a kérdésekkel senki. Ígérték, hogy hamarosan változások lesznek, bízom benne, hogy ennek köszönhető az átmeneti megrekedés. Attól még én előfordulok a játékban és mivel kerekperec nem lett kimondva, hogy a kérdésekre keresztet vetettek - hát reménykedünk :)
Ez tényleg nagyon szép tőled, hogy utána próbálsz a dolgoknak nézni, meg segíteni. De az az igazság, hogy ahogyan a beküldött kérdések is "Döntő" szériában maradnak, valószínűleg az itteni javaslatokkal sem foglalkoznak.
Nekem van kérdésem, ami lassacskán egy fél éve Döntőben van, azt mondták, hogy legyek türelmes. :)
Igazából én nagyon türelmes vagyok, de kíváncsi vagyok, meddig fog ez így menni, mármint a Honfi hanyatlása.
Nagyon szerettem volna, ha a "biogeográfiai zóna" egy egységesen elfogadott fogalomnak bizonyult volna, de nincs két oldal, ahol egyező felosztásra bukkannék. Minél több forrást nézek át, annál többfélére bukkanok, de 9 még véletlenül sincs. Nemhogy a Földre (ami még mindig nagybetű) de még Európára vonatkoztatva is szélesen megoszlanak a régiós bontások:
Alfred Russel Wallace (1823-1913) híres brit naturalista, biológus, geográfus, antropológus, a biogeográfia tudományának atyja. (...) A Koppenhágai Egyetem Center for Macroecology, Evolution and Climate (CMEC) nevű központjának munkatársai a napokban modern számítógépes eljárások és 20.000 faj elterjedési adatai segítségével most újra megvizsgálták és néhány helyen átrajzolták a Föld biogeográfiai térképét (...) Az élővilágot a kutatók 11 különböző faunatartományra osztották az eddigi 8 helyett. Megjegyzendő, hogy a faunatartományokat az angol szakirodalom leginkább egyszerűen ecozone, azaz ökozóna néven említi, de ezek elsősorban a zoológiában ismertek, a növénytanban flórabirodalmakat (floral kingdom) szoktak megkülönböztetni, melyekből 6 van. Ezek nem pontosan fednek át a faunatartományokkal. http://www.mrns.hu/hirek/ujrarajzoltak-wallace-evszazados-biogeografiai-terkepet
Tehát az eddigi 8+6=14-et most módosították 17-re? Valaki árulja el, mi számít biogeográfiai zónának és mi az a 9 mert én nem találom :(
Majdnem jó, a hajszálerek és az évszám stimmel. Gyanítom a kérdésíró is tudta, hogy bibi van, mert ügyesen belecsúsztatta a "majd" szócskát a kérdésbe, de hát "majd"-ra mégis mit tippeljek? Egyrészt a baj az, hogy a vörösvértesteket már Malpighi előtt is észlelték (Swammerdam: http://www.britannica.com/biography/Jan-Swammerdam), tehát felfedezőként érdekes említeni. A másik baj, hogy ha felfedezte volna se 1661-ben tette, ráadásul zsíroknak hitte a kis úszkálókat. Mindenesetre tapasztalatait a zsírgombóckákról 1665, 1666, 1687.. tette - legjobb lenne csak a kapillárisok első írásos említését kérdezni.
He published four tracts in 1665. The first one described the presence of "red globules of fat" in the blood vessels of the mesentery of the hedgehog. This is one of the earliest descriptions of the red blood cell, although Malpighi did not realize the significance of his observation. http://biography.yourdictionary.com/marcello-malpighi
Sikerült összekeverni a csomagolópapírt a WC-papírral. Előbbi szabadalma az 1882-ben beadott és 1883-ban megkapott: Manufacture of wrapping-paper Be it known that l, SETH WHEELER (...) have invented a new and useful Improvement in the Manufacture of Wrapping-Paper https://www.google.com/patents/US272369
a WC-papírét 1891 júniusában adta be, szeptemberben már meg is kapta: Wrapping or Toilet-paper roll Be it known that I, SETH WHEELER (...) have invented certain new and useful Improvements in lVrapping or Toilet Paper Rolls (...) My invention consists of a roll of paper for wrapping or toilet use https://www.google.com/patents/US459516 https://www.google.com/patents/US465588
Két kérdésünk van, a protaktínium izolálása és a (mai néven történő) elnevezése. Előbbi 1928 (vagy 1934), utóbbi 1949. Ehhez képest az elfogadott válasz egyik sem, hanem hivatalos felfedezésének időpontja.Akkor miért nem az a kérdés?
1913-ban fedezték fel először a 234-es izotópját ami brevium nevet kapott, 1918-ban a 231-es izotópját fedezte fel két külön kutatócsoport, ekkor protoaktíniumra nevezték át, végül 1949-ben kapta a mai protaktínium nevet, és ekkor ismerte el az IUPAC hivatalos felfedezőnek Hahnt és Meitnert. Izolálni csak 1927-ben (másutt 1934-ben) tudta Aristid von Grosse.
Akkor tehát miről is szól ez a kérdés? 1918-ban se nem izolálták, se nem nevezték el protaktíniumnak, a kérdésnek a protaktínium 231-es izotópjának felfedezésről kellene szólnia.
Discovery date 1913 Discovered by Kasimir Fajans and Otto Göhring A longer-lived isotope was separated from the uranium ore pitchblende (uranium oxide, U3O8) in 1918 by Lise Meitner at the Kaiser-Wilhelm Institute in Berlin. (...) In 1934, Aristid von Grosse reduced protactinium oxide to protactinium metal by decomposing its iodide (PaF5) on a heated filament. http://www.rsc.org/periodic-table/element/91/protactinium
Polish chemist Kasimir Fajans and German chemist Oswald Göhring discovered protactinium in 1913 at Karlsruhe, Germany. They called the element ‘brevium’ (...) Otto Hahn and Lise Meitner at the Kaiser Wilhelm Institute in Berlin, discovered a much longer lived isotope in 1917 (...) Frederic Soddy and John Cranston also discovered protactinium independently in 1917, at the University of Glasgow, Scotland (...) In 1927 Aristid von Grosse isolated protactinium oxide (Pa2O5). In 1934 he isolated the element from the oxide by converting it to the iodide (PaI5) and then decomposed it using a heated filament in a high vacuum. http://www.chemicool.com/elements/protactinium.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Protakt%C3%ADnium http://www.ciaaw.org/protactinium.htm
Ellenőrzött kérdés, pedig 2013 óta 15 méretkorlátozással védett halfajunk van:
9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez (Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma) csuka, balin, fogassüllő, kősüllő, garda, domolykó, jászkeszeg, szilvaorrú keszeg, paduc, márna, ponty, compó, harcsa, sebes pisztráng, menyhal. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300133.VM
A magyar nyelvben az igetövek jellemzően egyalakúak. Százalékos arányukat pontosan meghatározni szimpla ostobaság lenne, nem hiszem, hogy bárki komolyan számbavette volna az összes létező magyar igét. Ezek a százalékos adatok csak arányokat kívánnak kifejezni, szemléltetni - hozzávetőleges, becsült adatok. Igen sok helyen 95%-ra teszik arányukat, másutt meg 85-re, és senki nem fogja tudni eldönteni, pontosan hány százalék is a helyes. Aki erre a kérdésre mondjuk 90%-ot tippel, az a lényeget megfogta épp csak a játék nem értékeli ezt. Nem szabadna tippelősként szerepeltetni.
Az igetövek 85 %-a egyalakú egyváltozatú gyogyped2013.ucoz.net/_ld/0/69_Az_igetvek_95-1.doc
A magyar igetöveknek kb. 85%-a egyalakú, egyváltozatú, és csak 15%-a tartozik valamilyen többalakú, többváltozatú tőtípusba. www.diakoldal.hu/jegyzet/download/579
Arisztotelész szerint, de ez nem szerepel a kérdésben. Azóta lényegesen többet tartunk nyilván, a Harvard és a neurológusok nem mernek számot mondani. Bezzeg a honfi..
Ask Harvard Medical School researchers how many senses humans have and you’re bound to receive a range of answers. This lack of consensus isn’t limited to Harvard: Neurologists and others who study perception have long disagreed on the number of senses we possess to help us navigate our way through life. https://hms.harvard.edu/news/harvard-medicine/extra-sensory-perceptions
A szervezetünkről számos tévhit olvasható, ezek közül az egyik legelterjedtebb az, hogy a külvilágról alkotott képünket az öt érzékszervünk határozza meg. (...) Az öt érzékszerv (látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás) elképzelése az ókori görögökig, Arisztotelészig nyúlik vissza. (...) ötnél jóval több érzékszervet határozhatunk meg. http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/hallas/cikkek/hany_erzekszervunk_van_valojaban/20141222124103
Some say we have seven senses, while others put the total at nine, ten, or twelve. What’s the right answer? It all depends on how you define things. (...) It doesn’t take much reflection to figure out that humans possess more than the five “classical” senses of sight, hearing, taste, smell, and touch. http://jhupressblog.com/2012/02/01/how-many-senses-do-we-have/
Két jó válaszunk van: a fonalhossztól és a kitérítés mértékétől is függ a lengésidő. Az összes matematikai ingával kapcsolatos vizsgálat kiköti, hogy az inga lengésideje akkor függ csak a gravitációtól és a fonalhosszúságtól, ha a kitérés nem haladja meg az 5-8 fokot, tehát a kitérés szöge elég kicsi. A turpisság abban van, hogy a sin(x)-et lehet közelíteni x-el kicsi x-ek esetén. Ezzel a közelítéssel élve ez egy harmonikus rezgőmozgás, ilyenkor igaz a T = 2*pi*sqrt(l/g). A közelítés nélkül 8 fokos kitérés esetén 0.12%-kal tér el, 8 fokos kitérés alatt 0.1% alatt van az eltérés. 15 foknál: 0.43%, 20 foknál: 0.76%, 30 foknál: 1.71% az eltérés.
Az inga mozgásának közelítő megoldásából látszik, hogy kis kitérési szögek esetén a lengések frekvenciája nem függ az inga tömegétől és a lengések amplitúdójától, hanem csak az inga hosszától és a nehézségi gyorsulástól. A közelítés megfelelő, ha a kilengések 8 foknál kisebbek. https://hu.wikipedia.org/wiki/Matematikai_inga
Galilei vizsgálta azt is, hogyha fonálra akaszt különbözô testeket, miként változik a lengésidô. Azt találta, hogy mind a súlyos, mind pedig a könnyu testek lengése azonos. Ugyanakkor abban tévedett, hogy a lengésidô nem függ a kitéréstôl, mivel ez a függetlenség csak kis kitérések esetében igaz. http://www.atomcsill.elte.hu/Cikkek/FizSzle/RK_Galilei_2.pdf
A magyar wikin nem ismerik a számtant. Előbb leírják: "10 nem és 23 ma élő faj tartozik a családba." Majd kifejtik és felsorolják mind a 24-t: "A tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládba 5 nem és 16 faj tartozik" illetve "A szőrös sünök (Galericinae) vagy (Hylomyinae) alcsaládba 5 nem és 8 faj tartozik"16+8 az viszont nem 23. https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCnf%C3%A9l%C3%A9k
Mondjuk ha még pár forrást megtekintett volna a kérdésíró, elkerülhette volna a bonyolult matekozást, mert másutt csak úgy leírják: There are about 24 species in this family http://www.nhptv.org/wild/erinaceidae.asp
Ez pedig egy gyönyörű tanulmány, ahol a 24-ből 22-t alaposabban vizsgáltak. (Twenty-two out of the twenty-four named erinaceid species were included in morphological analyses.) Ideteszem ezt is, mert egy szép térképük is van, ahol klasszul kiszínezték a 24 fajjal a térképet: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0039304
Darwin sosem volt orvos. Megkezdte tanulmányait az Edinburgh Egyetemen, de félbehagyta, gyógyítással nem foglalkozott. Az etológus viszont érthetetlen, miért rossz válasz, tanulmányozta az állatok viselkedését, lényegében megalapozta az etológiát.
Az állatok életéről szóló naiv anekdoták, valamint a vadászok, állattenyésztők gyakorlati megfigyelései képezték még sokáig az állati magatartásról alkotott ismereteinket. Tulajdonképpen Charles Darwin (1809-1882) volt az első jelentős biológus, aki az állatok viselkedéséről ma is vitathatatlan megállapításokat tett. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42477/ch01.html
A modern etológia részben a szabadon élő állatok spontán megfigyelésének hagyományaira, részben a jobban szabályozott fogságban történő adatgyűjtés tapasztalatai nyomán jött létre, a múlt század elején. Sokan Charles Darwin „Érzelemkifejeződés állatban és az emberben” (1872) könyvét tartják az első, az etológiai megközelítést alkalmazó tudományos műnek. http://mta.hu/data/cikk/12/69/41/cikk_126941/13._Etologia/Etologia.pdf
Nem lesz eredményesebb egy pilóta sem attól, hogy mendemondák alapján határozzuk meg a légi győzelmeit. A hivatalosan igazolt 29 győzelemmel is ő a legeredményesebb magyar.
Ha már szponzorált kérdésekre kell válaszolnunk, legalább gondozhatnátok a kérdésállományt, mert a szponzorotokat is lejáratjátok. Az Otthontérkép 2014-es adatai szerint a megyében 99 ezer Ft az átlagos ingatlanértékesítési ár.
Nem tudom honnan vette a beküldő, mert két helyen is megnéztem.
A magyar vikin a féri agy 1,37, a női 1,24 kg
Az angolon, 1,3 - 1,4 kg-os értéket ad meg, illetve a testsúly 2 %-át.
Bejelöltem a kérdést, indoklást és linket is megadtam, de sajnos nem sokat érek vele, mert annak idején azt olvastam (vagy mondták), hogy csak akkor jut el az elbírálókhoz a hibásnak jelölt kérdés, ha ugyanazt többen is megjelölik hibásnak. Mivel nincs már több nevem, így érdemben nem tudok segíteni.
Kérem, hogy aki látja ezt a kérdést, jelölje be maga is.
Az lehet talán a baj, hogy nem írtunk indoklást és nem jönnek rá hol hibás a kérdés, mint ugye az USA tagállamainál. Hoztál forrást, hogy biztosan nem volt politukus? :P
Mármint az olasz frittella szóból? A román/latin/görög és az olasz azért nem teljesen ugyanaz a nyelv.. (Látom sajnos másoláskor a cifrább karakterek nem jönnek át, a linken azért megnézhetők eredetiben helyesen is)
A román plăcintă (‘lepény, lángos’) átvétele, forrása a latin placenta (‘kalács, lepény’). A ~ban a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönynyítő magánhangzó oldotta fel. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?
A palacsinta rokonairól már többször esett szó: lat. placenta (> oláh plăcentă), amely viszont a görög 1tI,!1.'X(J6~1 7t'Ax'X6a'I't'lepény átvétele. A palacsinta szó már a 16. századból való Szakács-Tud.-ban is megvan. http://www.djm.hu/files/docs/gzetelnevek.pdf
A szó eleji mássalhangzócsoportokat pedig, mint amilyen a pl- is, pedig rendszeresen feloldották a magyarban a kölcsönzések során: román plăcintă > magyar palacsinta http://www.nyest.hu/hirek/palocok
A középmagyar korban sem nagy a román nyelv hatása a magyarra, ez inkább az erdélyi nyelvjárásokban, regionális szinten érződik (pl. bálmos, cáp, esztena, zsendice stb.). Az erdélyi lakosság révén terjednek el a magyar nyelvterületen a románból jövő, többnyire a pásztorkodás tárgykörébe tartozó (pl. orda, brindza, tokány), illetve az áfonya, ficsúr, palacsinta és poronty szavak.
Gondok vannak az állítólagos idézetekkel megint :/ A wiki ezt az idézetet a "famous misquote" rovatban említi, vagyis a tévesen neki tulajdonított idézetek közé sorolja. Az IBM is félreértésként említi.
The story had already been described as a myth in 1973; the Economist quoted a Mr Maney as "revealing that Watson never made his oft-quoted prediction that there was 'a world market for maybe five computers'". http://www.liquisearch.com/thomas_j_watson/famous_misquote
Ellenőrzött kérdés, pedig a könyv hozzáférhető a neten is. Herman Ottó a nevezett művében 328-t említ:
Ezen összeállításból kitünik, hogy magyarföldön hét, tehát valamennyi alrendje a pókrendnek képviselve van, és hogy a rend eddig 82 nemet 328 fajjal számlál. http://mek.niif.hu/06500/06576/pdf/pok01.pdf
megírta a nagy nemzetközi elismerést arató, a hazai pókfaunáról szóló monográfiáját, amelyben 328 pókfajtát írt le, és ebben a művében 36 új faj leírását végezte el. https://hu.wikipedia.org/wiki/Herman_Ott%C3%B3
Herman Ottó eszerint dolgozza fel a magyar pókfaunát. 328 pókfajt sorol be e művében (a pókfajok részletes leírását a harmadik kötet tartalmazza) és ezzel Herman pókmonográfiája a pókokról szóló akkori faunisztikai irodalom legrészletesebb alkotása http://mek.oszk.hu/04200/04244/html/
Sajnos én nem tudok képmentést csinálni, valószínű hogy béna vagyok hozzá, de a szemem még jó és 2 kérdést is kaptam Winston Churchill halálával kapcsolatban.
Az egyik tökéletes és még a hibajelölő gomb is él.
A másik azonban hibás:
Melyik évben halt meg Winston Churchill, angol (brit?) politukus?
Ellenőrzött kérdés? :( Nem fedezte fel a laurinsavat:
Gyakran olvasható téves információ miszerint Görgey fedezte fel a laurinsavat főleg azokban az írásokban olvashatjuk, amelyek a hadvezérről szólnak. Helyesen - ő a kókuszzsírban írta le először. Felfedezői Marsson (1842) és Stahmer (1845) http://www.chem.elte.hu/w/pr/alkimia_2012_2013/alkimia_Riedel_13.pdf (12-16.oldal)
Egyébként Görgei Arthur néven írt alá mindent, kiáltványt, végrendeletet, ehhez képest az összes emléktáblán, szobron a legkülönfélébb módon fordul elő, Görgey y-nal (a sírján pl.), Artur ill. Artúr.. teljes káosz
Owen proposed this new name in an article published in the "Proceedings of the British Association for the Advancement of Science" in 1842. In that article, Owen wrote, "The combination of such characters, some, as it were, from groups now distinct from each other, and all manifested by creatures far surpassing in size the largest of existing reptiles, will, it is presumed, be deemed sufficient ground for establishing a distinct tribe or suborder of Saurian Reptiles, for which I would propose the name of Dinosauria." (from Owen's "Report on British Fossil Reptiles." Part II. Report of the British Association for the Advancement of Science, Plymouth, England, 1842). http://www.enchantedlearning.com/subjects/dinosaurs/glossary/Owen.shtml
his paper in the 1842 issue of the scientific journal called the British Association for the Advancement of Science (BAAS), because it is here that dinosaurs are first scientifically defined and named. http://academic.brooklyn.cuny.edu/geology/chamber/Owen.html
The history of the water supply of Athens is difficult to survey. (...) In relation to the oldest known collective water system John Camp gave a clear warning "against an uncritical acceptance of a single integrated supply system (in the sixth century BCE)". Eustathios Chiotis underlined the existing uncertainties: "Apart from the Hadrianic aqueduct the course of the other aqueducts is only roughly known. Poorly defined too are the ancient distribution nets of all the aqueducts in the city". http://www.romanaqueducts.info/aquasite/athens1/index.html
Két jó válasz van. Ekler, Éclair, stb. nevű cukrászról sincs semmi nyom. Pedig még eklernap is van, június 22.
Néhány ételtörténész szerint az ekler francia eredetű: Antonin Careme (1784-1833) híres francia séf készítette először. A francia eclair szó jelentése villámlás. Senki sem ismeri a pontos eredetét. Többen arra esküsznek, hogy könnyű tésztája és habos tölteléke a név alapja, amit fél kézzel egy csapásra meg lehet enni. Mások az alakjából kiindulva a fulgurit kőhöz hasonlítják, ami csőszerű, üreges képződmény, s a laza homokban támad villámcsapás következtében. http://magyarkonyhaonline.hu/receptek/ekler-fank
1594 őszén Szinán nagyvezér megszállotta a Bécs kulcsának tekintett Győr várát, mely kiválóan megerősítve, eleséggel és hadi fölszereléssel dusan ellátva, sokáig állhatott volna ellen. De gyáva kapitánya, H., 1594 szept. 29. az ostromlók meglepetésére feladta a várat, csupán az őrságnek fegyvereivel és podgyászával való szabad elvonulását kötvén ki. Ezért Bécsben hűtlenségi pert indítottak ellene és főemberével, Perlin János Miklóssal együtt lefejezték. http://www.kislexikon.hu/hardegg.html
Az ostrom 1594. július 31-én kezdődött meg. (...) A teljes blokád végül a döntő csatát követően csak három héttel később, szeptember 29-én hozta meg az eredményt, és az erődváros Hardegg előzetes feladási tárgyalásait követően elesett. http://mult-kor.hu/20120326_gyor_ostroma_1594
Remélem, most tényleg megjelennek a képek is.. Van valaki Veszprémből? Nyilván egy csomó helyen rögzítik a múzeum létét, egy 2014-es cikkben viszont azt találtam, hogy nincs már meg a múzeum, a fenntartására létrejött alapítványt is törölték.
Magyar Építőipari Múzeum – Tegulárium: nem önálló múzeum, szervezetileg 2010-ben vonták össze a Magyar Építészeti Múzeummal. Magyar Építészeti és Építőipari Múzeum néven a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ kezelésébe került. A veszprémi 3 telephely – egy székhely és további két kiállítóhely - 2011. február óta bezárva áll, nem látogatható. http://porgagyula.hu/media/Kulturalis_koncepcio_2014_2020.pdf
Egyénenként változó, becsült adat. Van, aki egyáltalán nem emlékszik az álmaira, de az ébredés óta eltelt idő is meghatározó, illetve az is, az alvás melyik fázisában (álom közepén, stb. ) ébred fel valaki. Ugyan mitől lenne rossz tipp a 99 vagy a 88?
Krueger's Special a neve. Egyébként 1933 decemberében készült el az első kétezer belőle, de tényleg csak 1935-ben került először forgalomba. Szóval megjelenni éppen megjelent, sőt cikkek is jelentek meg róla még 1933-ban, picit lehetne finomítani a kérdés szövegén. http://www.kegworks.com/wp/wp-content/images/blogpost/1935beerCan.jpg
A Cadbury a saját honlapján a sajátjának tulajdonítja az első angol csokitojást, máshol azonban ők is leírják: két évvel korábban került forgalomba az első húsvéti csokitojás, a J. S. Fry-nál. (Németországban és Franciaországban már előttük is készült csak nem tudni hol és kik gyártották)
Még Rákóczy is a Báthory Gábor javára mondott le. (...) se gallérja ez nagy világon, hacsak Báthory Gábor meg nem szánja. (...) mert ellenállhatatlan volt a Báthory Gábor szívdöglesztő bátorsága. http://mek.oszk.hu/01100/01164/html/01.htm
Mi számít nagynak? A kilencedikes tankönyv 11-et említ a nagyobbak közül: A Föld nagyobb ősmasszívumai: a Balti-, a Kanadai-, a Közép-szibériai-, a Dél-Kínai-, a Dekkán-, az Arab-, a Brazíliai, a Guyanai-, az Afrikai-, az Ausztráliai- és az Antarktiszi-ősföld. https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-Szarazfoldek_felszinformai-100127
A leptospirózis is. Az ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. (...) Az állatok (kutya, sertés, patkány) vizeletével fertőzött édesvizekkel érintkezők között, elsősorban a melegebb éghajlaton, viszonylag gyakori a betegség. (...) Rekreációs tevékenységeket űzők körében (meleg éghajlaton édesvízben fürdés, csónakázás) is előfordulhat. (...) Fertőzés forrása lehet a nedves talaj, a fertőzött állattáp, élelmiszer stb. http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/leptospirozis/246
William Fox (Fried avagy Fuchs Vilmos) valóban Tolcsván született 1879-ben. Hogy Fried(man?) vagy Fuchs-e a vezetékneve, arra pro és kontra rengeteg forrás van. Abban szerencsére egyetértenek, hogy a Fox filmstúdiót alapította meg 1915-ben. Amikor pedig elvesztette benne befolyását és csődbe ment, az összeolvadt a 20th Century-vel, amit tehát nem ő alapított. Hogy hívták őt? :)
Tényleg létezik egy olyan szövegverziója a Gilgames-eposznak, amiben Ennugi az alvilág fejedelmeként jelenik meg: Összegyűltek az istenek és elhatározták, hogy vízözönt bocsátanak a bűnös világra. Ott volt Anu, az istenek atyja, Enlil, az istenek királya, követük, Nimurta, a háború istene és Ennugi, az alvilág fejedelme. http://irodalomtanulas.hu/9-evfolyam/mitologia/tipologia/
A "gugallâšunu" szakszerű fordításáról nem tudok nyilatkozni, úgyhogy inkább az alvilág isteneit kerestem. 7 kerül elő, köztük Ereskigal, az alvilág úrnője és későbbi férje akivel megosztotta hatalmát, Nergal. Ennugit pedig leginkább vizek őrzője illetve "egyéb" istenség kategóriába sorolják.
Ereshkigal - goddess of Irkalla, the Underworld Ennugi - attendant and throne-bearer of Enlil Nergal - god of plague, war, and the sun in its destructive capacity; later husband of Ereshkigal https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Mesopotamian_deities
Végül csak nyomára akadtam egy 1970-es tanulmányban.. Szóval az a baj a szudáni adattal, hogy nem hivatalos. Nem tudni mikor ki mérte, nem tartozik hozzá se évszám, se semmiféle adat. Az sem derül ki, végül a huszadik évben esett-e vagy csak megunták a mérést. Egy brit nyilvántartásból került fénymásolva egy amerikai nyilvántartásba, azóta megbízható adatok hiányában törölték. Akkor ezért nem szerepel sehol (az OMSZ-t és a honfoglalót kivéve).
Wadi Halfa is located at an elevation of 412 feet, at 21055'N, 31019'E. In previous Weather Extremes maps, a record was cited of 19 years without rain there. This record was obtained from a photostat of a U.S. Weather Bureau Index of Climatic Data, which cited an official British publication (61) as its source. The particular years of observation are not given, nor is information on whether it rained during the 20th year or whether the observations just happened to stop after 19 years. http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/707920.pdf (20.oldal)
Ez a kérdés hibátlan. Épp csak azt a látszatot kelti, mintha 12 évesen Zürichben debütált volna, pedig az az első nemzetközi szereplése volt. Korábban, 8 évesen (máshol 10, szerintem ezek a komolytalanabb források) debütált idehaza. El kéne dönteni mit kérdezünk, a debütálását, vagy az első nemzetközi szereplését.
Ez a kérdés semmiféle szempontból sem lesz jó. A wikiről származhat, ők egy rendőrségi cikkből vették át, ami nem érhető el. Pedig a Főrendiházi irományok 1869 CXLII. szám 143. oldalán a Rendkívüli kiadások rovatban, "Belügyministerium" alatt is szerepel a csendőrség említése. Nem állítom, hogy ez lenne az első említése, csak belecsaptam az iratok közé, van-e korábbi.
Ha kifejezetten szóbeli elhangzásra gondolt a kérdés, akkor 1861 június 19-én VII. ülés, Főrendi Napló, Ragályi Károly, tornai főispán szavai:
I. Lipótnak s szolgalelkü hivatalnokainak mennyire tetszett oz iszonyú terv, megtetszik abból, hogy bár jól tudták, miként csak több százezerek vérén kivihető, még sem borzadtak vissza megkísértenie bűnös merényletet, s mindjárt kezdetben a országot felosztották katonai kerületekre, volt csendőr„labancz" név alatt — volt adófogyasztás ,szekérvám" czim alatt, (...)
Mentsük meg a kérdést, írjuk át a szegedi dóm tornyaira. Ott ugyanis tényleg öten laknak, de a templom belsejében is van kettő:
7 harangja van: 2 a templomban, 1 a keleti, 4 a nyugati toronyban. (...) A templomban két harang látható még. Az egyik a szentélytől balra látható, 40 cm alsó átmérőjű, kb. 50 kg-os harang, amelyet 2008-ban öntött Rudolf Perner Passauban. A kórus alatt láthatjuk a régi Szent Teréz harangot, amelyet a plébánia nem olvasztott be, hanem megőrizték az utókor és a templomba érkező látogatók számára. A 400 kg-os, repedt, tárcsás harangot F. W. Rincker öntötte 1921-ben Sinnben. http://www.magyarharangok.hu/szeged.html
In particular Erinaceus europaeus the body temperature can drop down to 1 °C and lower its heart rate down to 22 beats per minute https://en.wikipedia.org/wiki/Erinaceus
A testhőmérséklet a külső hőmérséklet csökkenésével folyamatosan süllyed, de csak egy bizonyos határig. Ez a határ az úgynevezett minimális hőmérséklet: ha az állat hőmérséklete ez alá csökken, akkor belép egy biológiai mechanizmus, amely az állatot felébreszti. Ez a minimális hőmérséklet a sünnél 2,5 Celsius-fok. http://www.femcafe.hu/cikkek/eletmod/hogy-mukodik-az-allatoknal-a-teli-alom
An active European hedgehog will have a body temperature between 33 deg-C and 37 deg-C (91 – 99 deg-F) -- varying with their circadian (24 hour) rhythm --, averaging 35 deg-C (95 deg-F) and falling to around 10 deg-C (50 deg-F) during hibernation. http://www.wildlifeonline.me.uk/hedgehogs.html#hibernation
Winter nests are of major importance for hedgehogs during hibernation, since they are protecting the animals against environmental factors while helping to maintain a constant inside temperature of 1-5 °C (MORRIS 1983). http://d-nb.info/100808445X/34
Jó lenne pontosítani mit ért a játék "nyomdagép" alatt, mert elég sok mindent érthetek ide, merőben más korokból. Gutenberg könyvprését is számtalan oldal nevezi nyomdagépnek. Láttam már kérdésként litográfiát, gyorssajtót, de tulajdonképpen kinek tulajdonítjátok a nyomdagépet? A másik ilyen nehezen megfogható kategória a kérdésben most nem szereplő "számológép" ami az abakusztól az elektronikus verziókig bármi lehet.
Az első ingaóra 1656 decemberében készült, és sokkal pontosabb volt bármely korábbi óránál. (...) Christian Huygens 1657-ben, 15 évvel Galilei halála után publikálta művét, a Horologiumot, amelyben ismerteti ingaóráját. (...) Huygens ingaórájának tervét 1656-ban dolgozta ki, és 1657. június 16-i kelettel szabadalmaztatta http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/200506/06-technika-szilagyi.html
Világ legidősebbjeivel pedig jól állunk. Itt van Henry Jenkins a 169 évével is: "Az 1670-ben meghalt Jenkinsről bővebb értsüléseink vannak. Több száz év körüli földije bizonyította, hogy már gyermekkorukban igen öreg embernek ismerték. Sőt, írásos bizonyítékok is maradtak ránk, mégpedig bizonyos Clark és Smirkson nevű yorkshire-i emberek közötti pernek iratai, melyekből kiderül, hogy Jenkinst a perben 1665-ben tanúként hallgatták ki, és akkor 157 éves korúnak állapították meg. Ez ugyan pár esztendő eltérést jelent a sírkövére vésett 169-es életkortól, de az bizonyos, hogy nagyon öreg ember lehetett, mert a tárgyalásra két fia is elkísérte: az egyik csemete 100, a másik 102 éves volt." https://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Jenkins_%28supercentenarian%29 http://www.panoramio.com/photo/63312341 https://www.sandersofoxford.com/shop/product/henry-jenkins/
Még három magyar is van, a 147 év házasság hosszú életet adhatott nekik, meg még egy 185 éves öregúr is: Petracz Czartan, who died in 1724, allegedly 185 years old. (...) The second picture represents the Hungarian couple Janos Rowin 172 and his wife Sara 164 years http://www.demogr.mpg.de/books/odense/6/03.htm
