A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Teslának volt csak igazán elmélete. Már mint megvalósítható elmélete. Ő meg is valósította, és a váltóáramú energiaellátás azóta is működik. Ezért nem is vitatkozik felette senki, mert működik.
Einstein elméletei pedig sohasem működtek. Ezért vitatkoznak még ma is rajta.
Csak a média tartja fenn az érdeklődést, különben régen elfelejtették volna.
Holnap este Tokajban a fesztivál katlanban musical bemutató lesz Nikola Tesla életéről.
Akit érdekel, jöjjön el. Remélem cikáznak majd a villámok.
Biztosan felvillanyozó lesz.
Tesla volt a valaha élt legnagyobb fizikus és feltaláló.
Smiljan-ban, Horvátországban született szerb szülőktől 1856-ban. Károlyvárosban (Karlovac) járt középiskolába, majd Mariborban és Prágában járt egyetemre. Karrierje Magyarországon kezdődött a Puskás telefontársaságnál. A Városligetben pattant ki a fejéből a háromfázisú váltóáramú villanymotor ötlete. Ezután Párizsba ment dolgozni, ahonnan hamarosan az USA-ba került. Itt alkotta meg a váltóáramú energiaellátási rendszert, amit ma is használunk minden háztartásban és az iparban.
Ő volt a villamosság atyja. Azonban ma méltatlanul mellőzik, mert butaságnak tartotta az einsteini relativista fizikát. Nobel díjat nem adtak neki, ahogyan Ciolkovszkíjnak (az űrhajózás atyjának) sem, és Mengyelejevnek, (a periódusos rendszer kitalálójának) sem. Ehelyett kaptak sokan mások pl. Einstein, aki Teslához képest csak egy gyermeteg álmodozó volt.
Te böfögöd fel folyton folyvást, amit nem tudsz megemészteni - nevezetesen a fizika eredményeit. Ha annak idején az egyetemen rágalmaztad volna a fizikusokat, mehettél volna kubikosnak.
Hasonlítsd össze a Szász univerzumról alkotott képét az elfogadott Newton-Einstein-i univerzummal, ami a fizikusok szerint 96%-ban sötét anyagból-energiából áll, fekete lyukakkal spékelve és 13.7 milliárd éve keletkezett egy ösrobbanás által.
Minden megfigyelt összetett részecskék ki lehetett fejezni a négy stabil elemi részecskével, e, p, P és E, amihez csak Lagrange mutiplikátorok kellenek https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/ A kvarkokra sincs semmi szükség, mert az én modellem még a neutrínókat és a leptonokat is ki tudta fejezni.
A kvantum elméletre sincs szükség, mert a Planck állandómis egy Lagrange multiplikátor szerpét játssza és nem kvantálja se az energiát, se semmit.
Nincs tehát semmi szükség se a részecskefizika Standard Modelljére, se az asztrofizikusok marhaságaira, akik még a testek ezreléknyi nagyságrendben eltérö nehézségi gyorsulását sem tudták kimérni.
Az anyagról az a feltevésemet, hogy a szerkezete atomisztikus: A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.
Newton mozgásegyenleteit azért kellett kijavítani mert a súlyos tömeg, mg(test), nem azonos a tehetetlen tömeggel, mi(test):
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2.
Azokat a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére, amiket kiszámítottam: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. Galilei UFF feltevése idejét múlta és a kétfajta tömeget ki is lehetett mérni, mégpedig ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehetett ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc.
Na ti szarvasmarhák, hányszor írtam már ezt fel ide? Százszor?
Eltemethetitek a relativitás elméleteket, mégpedig mind a kettöt, a specrelt épp úgy, mint az áltrelt, mert a gravitációt is elemi töltések okozzák és nem a tér meggörnyedtsége!
Az E = mc2 is ostobaság mert a tehetetlen tömeget is ki lehetett fejezni a kétféle soha nem változó elemi tömegekkel, az mP-vel és az me-vel.
A részecskefizikusok is tévúton jártak, amikor kínjukban azt hitték, hogy a Higgs-bozon okozza a részecskék tömegét: Az akadémikus fizikának. Einsteinnel együtt fogalma sem volt, mi is az a tömeg!
Vége a relativitáselméletek halotti beszédének! "Csak dumálni tudsz, de eredményed nincs." Meg ki tudtam mérni Galilei szabadesés egyetemessége cáfolását egy 10-5-ös pontosságú ejtökísérlettel mert a kétfajta tömeg eltésése majdnem 1b % !!!!. www.atomsz.com