No, de akkor az volt, hogy a nők htb-k voltak, az ő dolguk volt a háztartás teljes vezetése, amibe így értelemszerűen beletartozott a pénzügyek rendezése is.
Most viszont az lenne az elképzelés, hogy mivel mára már kétkeresős családmodell a pálya, így legyen a háztartás fifti-fifti, de a pénz továbbra is a nő kezében landoljon egy szálig. :)
"A családon belüli erőszak megelőzhető! A megelőzés egyetlen módja, hogy oda kell adni a feleségnek az összes pénzt és utána eltűnni a következő fizetésig."
Nagyjából ez a hagyományos, feministák által patriarchálisnak hívott család modell...
A rendes ember az volt aki haza adta a fizetését... nem volt külön kassza.. az asszony kezelte az egészet.
volt egy francia mondás a 19. században, hogy az asszony feladata elkölteni azt a pénzt amit az ember megkeres....
40-es évek végén háziasszony vetélkedőt hirdetett e Szabadföld, ahol az újság megfogalmazása szerint azt jutalmazták, aki a legjobban/hasznosabban tudja elkölteni/beosztani az ura által megkeresett pénzt (hajadon lányok indulhattak, amolyan korabeli gazdálkodj okosan vetélkedő)
A probléma másik oldala pedig a dezinformáció mértéke és az annak köszönhető hisztériakeltés, mint ahogyan itt is remekül mutatják a feminista propaganda alól csúnyán kilógó lólábat: bal oszlopban a stat, középsőben amit a femi propaganda torzításában sulykolnak, jobb oldalt pedig a végeredmény, az egységsugarú júzer látható:
(egyébként tesztnek is jó, vajon hány agyhalott fog hülyeségeket írogatni neked oda... :-D Én egyszer kb. 5 percre tettem publikussá az itteni e-mailcímemet, ne tudd meg, miket írt egynéhány elmebeteg)
Pedig a kép jó, amit hozott az olvtárs. Ha utálom a főnököm, aki megjegyzi, hogy csinos vagyok, akkor az sértő számomra, tehát erőszak, ha egy kolléga jegyzi meg, akibe bele vagyok zúgva, akkor az bók, és a lelki szemeim előtt már az anyakönyv vezetőnél állunk?
Azér' nehogymár attól minősüljön valami erőszaknak, hogy én sértve érzem magam a megjegyzéstől vagy sem, ugyanis az tök szubjektív. Van szám, ki tudom nyitni, és elmondani a delikvensnek, hogy ezentúl ne ne tegyen megjegyzést a kinézetemre, mert zavar. Ha azok után, hogy ezt elmondtam neki, ő továbbra is folyamatosan csinálja, mert zavarba akar hozni, szívat, mittudomén, akkor beszélhetünk zaklatásról.