"Én éppen azon dolgozom, hogy kitisztuljon a kép."
Mivel a matematikai alapokhoz semmit sem értesz, ezért nem is tudsz semmit dolgozni a kép kitisztulásán. Magad se látod a képet, csak a tudatlanság ködében tapogatózol vakegérként.
"Az igazság az, hogy fogalmatok sincs, hogy mi is valójában a fényközeg (régi nevén az éter)."
Ó! dehogy nincs. A jó öreg 19. századi fényéter NEM LÉTEZIK. Egy hipotetikus cucc volt, amit abban a korban feltételeztek, hogy van, de kiderült róla, hogy nincsen semmi ilyesmi. Az értelmesebb emberek régen eleresztették a fényéter-kitalációt.
Én csupán arra hívnám fel a matematikához nagyonnemértő figyelmedet, hogy a Minkowski féle téridő matematikailag egy speciális négydimenziós TÉRNEK számít. (Ami nem nagy kunszt, mivel a matekban bármely dimenziós pont-sokaságot "térnek" neveznek ha érvényes rá egy metrika.)
"Nincs is külön tér és idő, csak téridő. Tér pedig csak a téridő egy altereként létezik"
Aki kicsit is ismeri az áltrelt, annak felesleges a tér mellé az időt is minden alkalommal hozzámondani. Enélkül is tudja, hogy az x,y,z koordináták csak a t koordinátával együtt határozzák meg az események színterét.
Einstein nem olyan korlátolt felfogású olvasók számára írt, mint amilyen te vagy.
De hogy te is értsd, ebben mondatban a tér magát a téridőt jelenti, nem csak annak térszerű metszetét.
"Már kérdeztem, hogy ebben a szövegben hol szerepel a "téridő"?"
Szementikafizika rulez!
Ez az igazi újfizika! A szavakon rágódás végtelenségig. Hogy használhatatlan hulladék az egész, mit sem számít, hiszen te se akarod semmire se használni a valóságnak ellentmondó újfizikádat.
"Einstein "új éter"-re nem lehet a téridő, mert ilyet soha nem írt le"
Ismét hazudozol!
Pár napja mutattam a linket, ahol bizony éppen ezt írta egy 1934-es szövegében:
"A fizikai tér és az éter csak két különböző elnevezése ugyanannak a dolognak . . . Ha ugyanis az éternek nincs saját mozgásállapota, akkor nincs rá ok, hogy külön létezőként bevezessük a tér mellett."
Sajnos, te nem valódi fizikát művelsz (tudod, amiben matematikai egyenletek fejezik ki a helyes összefüggéseket), hanem "szemantikai fizikát", amiben a lényeg a süketelésen és a szavak jelentésén való rágódáson van.
És még a "szemantikai fizikát" is bűnrosszul műveled. Egyszerűen ehhez se érsz fel ésszel.
"Einstein soha semmi olyasmit nem állított, hogy a bukott 19. századi "fényéter" hipotézis helyes volna."
Valóban nem. Ugyanis arra már rájött, hogy az abszolút nyugalomban lévő éter nem létezhet. Úgy fogalmazott, hogy nem lehet az éternek mozgásállapotot tulajdonítani, nem állhat nyomon követhető részecskékből.
De valamiféle "új étert" mégiscsak vissza akart hozni. Azonban soha sehol nem írt le olyat, hogy az új éter maga lenne a téridő. Ha tudsz ilyen idézetet, akkor szívesen venném. De ezt már korábban is kértem, és akkor sem tudtál ilyen idézetet hozni.
Vagyis az csak a te elképzelésed, hogy a téridő lenne az éter, nem Einsteinné. Einstein (az én ismereteim szerint) soha nem nevezte meg, hogy konkréten mi lenne az ő "új étere".
"Ha Einstein úgy ítélte meg érettebb korában, hogy az étert nem lehet nélkülözni, akkor ezt miért nem tanítják az egyetemeken?"
Talán mert Einstein soha semmi olyasmit nem állított, hogy a bukott 19. századi "fényéter" hipotézis helyes volna.
Többször megírták már neked, hogy Einstein, amikor "éterről" mesélt ismeretterjesztésként, akkor csak a 19-20. század fordulóján tanult és szocializálódott érdeklődő laikusok számára megszokott fogalommal próbált egy vadonánsúj dolgot bemutatni: a geometriai tulajdonságokkal rendelkező és aktívan deformálódó téridőt.
Na, ezt a téridőt az egyetemeken is tanítják. Csakhát ott már nem kell az ötven-hetven éves hallgatóság meggyökerezett világképéhez görbíteni az elmesélést, az egyetemeken már lehet új nevén is nevezni a gyereket, a diákok prompt hozzászoknak: téridő.
Az éterre vonatkozó véleménye Einsteinnek érettebb korából:
"De ha majd ezek a lehetőségek igazi elméletekké érlelődnek, az elméleti fizikában akkor sem fogjuk tudni az étert, azaz a fizikai tulajdonságokkal bíró kontinuumot nélkülözni; az általános relativitáselmélet ugyanis, amelynek elvi szempontjaihoz a fizikusok nyilván mindig ragaszkodni fognak, kizár egy közvetlen távolhatást; minden közelhatás-elmélet azonban eleve feltételez folyamatos mezőket, tehát feltételezi egy »éter« létezését is."