" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
a hazai körték közül a Vilmos állitólag jól pororozza....
Ezt amugy egy másik topicban is megerősitették itt.
én nem tudtam hogy az alma porozná...szerintem tavaly valahonan máshonan jött az a virágpor (talán közelből egy körtefáról )
saját tapasztalatom még nincs igaz van 2-2 Honshum meg Nijssekim, de csak idén lettek ültetve. az egyikük virágzott de nem lesz termés.... ( pedig 20-40 méterre van 2 körtefa)
A japán körte fám (talán hosui fajta) tavaly kezdett el virítani , volt mellette egy virágzó birsalma fa és lett a japán körtén két termés. A birsalmát közben kivágtam mert mindig tele volt a termése rothadással, emiatt idén már nem virított és a japán körte viszont csodásan tömve volt virággal , viszont nem kötött egy termést sem !
Lehet-e , hogy a birs volt a porzója? Milyen porzót kerítsek hozzá?
A birs egy hajtásában két japán körte szem megeredt az nem lehet majd a porzója? Sajnos ugyanaz a fajta , de végül is más fajta alanyon van?
Tavaly nyáron, július első napjaiban meglátogattam egy letenyei kertészkedőt, akinek a kertjében két magonc asimina van. A két fa közül az egyiken volt akkor 1-2 kis gyümölcs, a másikon egy sem. Akkor megígértem, hogy az idén virágzáskor eljövök és a saját fám virágporával beecsetelem a virágokat mindkét növényen. A múltkor ez meg is történt egy alkalommal. Mondtam a tulajdonosnak, hogy kihasználva azt az előnyt, hogy két példány is van egymástól néhány méternyire, a virágzás további időtartama alatt a tőlem látott módon ecsetelje "keresztbe" a két fát a jobb kötés érdekében.
Ma ismét arra jártam és megnéztem a két fát. Az általam akkor beporzott virágok helyén kötött gyümölcsöket láttam. Még mindig voltak virágok a növényeken, de nem volt lelkierőm megkérdezni, hogy folytatták-e az ecsetelést úgy, ahogy mutattam, vagy sem.
A körzetünkben a határ magyar oldalán is van jó pár cédrus, de a szlovén oldalon lévő falvak tele vannak velük. Legutóbb Lendván járva a templom mellett egy sértetlen európai ciprusra tévedt a szemem, csak nem volt a kezem ügyében fényképezőgép. (Majd legközelebb.)
A közvetlenül a határon, a síkon domb tövébe települt Pince községben viszont egy érdekességre tévedt a szemünk az egyik ház portáján. Az udvari bejárót egy fügesövény szegélyezi, amelynek az alján idős kivilugas van. Egyetlen szépséghibája, hogy rosszul metszik. (Termővesszők levágva, vagy erősen visszacsonkítva. Termése a lehetséges termés kb. 10%-a).
A füge érdekessége az, hogy ezen, a szinte teljesen a síkon lévő ponton a fügék egyetlen télen sem szenvedtek végzetes fagykárosodást, legfeljebb részlegest (vesszőfagyást) a legeslegalacsonyabb minimumok telein. Érzékelhető kultusza van a mediterrán eredetű növényeknek, annak köszönhetően, hogy az országnak volt (Jugoszlávia), van (Szlovénia, koperi öböl) tengerpartja. (A lendvai európai ciprus és egyéb hasonló "nyalánkságok" is ennek köszönhetők, valószínűleg.)
(A képen a környék legalacsonyabb tereppontjain húzódó autópálya első szlovén (de egyébként MOL tulajdonú benzinkútja.)
, 
és a végére egy "kis" szivárvány
