A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Én viszont kijavítottam Galilei és Newton 400 éves hibáját ejtőkísérlettel, egy darabbal. A kúpinga nem jó, csak az ejtőkísérlet, te lovas, meg a többi.
Demer Einstein azt mondta, hogy nem mondja, mikor nincs igaza, ezért amikor mondja, de nincs igaza, mivel nem olyan, pedig mégsem, holott más minden, ami nem létezik. Ezért Einstein megbukott, éljen a gumiszoba-fizika! :-)
A kb.szott ingaórád KÉTFÉLE MÓDON függ a gravitációtól: egyrészt a nehézségi gyorsulás határozza meg a lengésidejét (nagyobb effektus), másrészt a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)
Az atomórát csak EGYFÉLEKÉPPEN befolyásolja a gravitáció: a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)
De megfogalmazom másképpen: a nehézségi gyorsulás helyi értéke konkrétan az ingaórára, mint mérőműszerre hat, HIBÁSAN méri helyileg az időt, ha nem arra a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva. Ezzel szemben a gravitációs idődilatáció a helyileg mérhető időre hat, akármivel is méred, atomórával, zsebórával, vagy éppen a pulzusszámoddal. És igen: az ingaórára is hat, de mivel azt már elb@szta, hogy nem erre a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva, ezért az ingaóránál nem oszt nem szoroz az áltrel effektus.
Ahogyan belebonyolódsz, egyre nagyobb butaságokat beszélsz.
"Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás..."
Így van, benne is kell hogy legyen.
De milyen érdekes? Az atomóra frekvenciaváltozási képletében is benne van a gravitációs potenciál.
Szóval már megint lábon lőtted magad.
Miért is van benne?
"Az atom olyan frekvenciát bocsát ki, amely annak a gravitációs térnek a potenciáljától függ, amelyben van." (Einstein)
Furcsa is lenne, ha az atomóra frekvenciája is a gravitációtól függene, de a képletben meg nem lenne benne a gravitációs potenciál.
Csakhogy az ingaóra esetében az erősebb gravitációban nő a óra frekvenciája, az atomóra esetében pedig csökken, ami nem lenne lehetséges a relativitáselmélet szerint, mert Einstein elméletében magának az időnek kellene lelassulnia és ezt az időlassulást kellene követnie az összes órának. De az ingaóra nemcsak, hogy nem követi, de éppen az ellenkezőjét teszi.
A relativitáselmélet semmit sem ér. Előbb-utóbb te is rá fogsz jönni, ha gondolkodsz.
úgy mutatják magukat minths kétféle töltésük lenne, amik megmaradnak.
Amennyiben a töltések megmaradók, akkor nem lehet őket az energiával párhuzamba állítani, mert az nem megmaradó. Viszont a töltések okozzák a mezőket, amik c-vel terjednek, tehát van a töltéseknek energiája. Vagy mégse?
Kovács András az elöadásában AZT mondta nincs is részecske meg mezö, csak mezö van. Én ebben NEM egyezek bele mint tudjátok. De Maxwell egyenlet mellett van a töltéseket hordozó stabil részecskéknek is egy mozgásegyenlete, amiben Lagrange multiplikátorok is bele játszanak.
"Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében."
Hát, nem.
Az ingaóra ELEVE A FIZIKAI MŰKÖDÉSÉBŐL EREDŐEN a nehézségi gyorsulástól függően jár. Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás és az ingasúly tömegének értéke is, ezek tehát meghatározzák a lengés periódusidejét. És csak EZEN FELÜL hat rá pluszban az áltrel gravitációs idődilatációnak az aprócska hatása.
Az atomórára viszont csak ez az utóbbi aprócska hatás hat.
Elminster, szokásodhoz híven ismét butaságot beszélsz.
Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében. Csak az ingaórát azért "nem szabad" használni, mert éppen ellentmond Einstein elméletének.
A jelenlegi fizika csalárdságát nagyon jól jelzi, hogy csak azokat a jelenségeket veszi figyelembe, ami (látszólag) véletlenül éppen illeszkedik Einstein téves elméletéhez, de amelyik ellentmond neki, azt figyelmen kívül hagyják.
Azonban ezt egy közeli égitest mellett elhajló fénysugár esetében jelenleg még nem tudják kimutatni, mert az színbontás szöge nagyon kicsi, így rövid távon nem kimutatható.
"A magasabban lévő ingaóra jár lassabban, pedig Einstein elmélete szerint gyorsabban kellene."
Azért, fizikához nagyonnemértő barátom, mert az ingaóra működését meghatározó képletekben ott vigyorog a nehézségi gyorsulás g-je. Ami pedig a Föld inhomogén gravitációs terében függ a felszín feletti magasságtól is.
Az ingaóra már akkor pontatlanul jár, barátom, ha Stockholmból a kalibrációját követően elviszik Szingapúrba, mivel még maga a földfelszín sem gömb alakú ekvipotenciális felület.
Az áltrel gravitáció idődilatáció kimutatására ALKALMATLAN egy olyan időmérő eszköz, ami a gravitációs gyorsulástól függően működik. Olyan időmérő kell, aminek semmi köze a gravitációhoz. Ilyen pedig az atomóra. De a rugós zsebóra is megtenné, csak nem elég pontos a pirinyó eltérés kimutatására.
Jogemésztö, NEM tudtál egyetlen egy érvényes természeti törvényt sem felsorolni, NEM tudtál egyetlen egy érvényes kísérletet SEM Einstein igazolására Ide tenni, a testek esése meg NEM egyetemes!!
"Már mondtam, hogy eltérő magasságban működő atomórák nem egyformán járnak."
Ez lehetséges, hogy így van. De ez nem jelenti azt, hogy maga az idő telne másképpen.
Ha ezt a kísérletet nem atomórákkal, hanem ingaórákkal végzed el, akkor is az derül ki, hogy a különböző magasságban lévő ingaórák is más ütemben járnak.
Csakhogy éppen fordítva, mint ahogy Einstein szerint kellene. A magasabban lévő ingaóra jár lassabban, pedig Einstein elmélete szerint gyorsabban kellene. Az atomóráknál a magasabban lévő óra jár gyorsabban.
Akkor most az idő mit csinál? Atomórával mérve lelassul, ingaórával mérve pedig felgyorsul. Erről mélyen hallgatnak az einsteinhívők, mert ez helyből cáfolja őket.
Fotolemezeken a fény csak pontszerű nyomokat hagy. Valamint elektronokat szabadít ki negatív töltésű fémekből az UV sugárzás. Ettől tűnik a fény részecskesugárzásnak.
