A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Lehetne, hogy az atom megint oszthatatlan, mint régen gondolták? És az erdő szellemének a képlete is legyen benne! Ez fontos lenne. Boszorkányok ügyében hogy áll a szuperfizika? A Föld lapos benne? Remélem, nem.
1. Megszűnik a relativizmus. Sem az idő, sem a tér nem lesz relatív. Nem lesz térkontrakció, és nem lesz idődilatáció sem. A sebesség valóságosan (abszolúte) is értelmezhető lesz, nem csak relatíve. A téridőt kiesik a jövő fizikájából.
2. A valóságos sebesség miatt a rendszerek egyenértékűsége megszűnik. Megkülönböztethető lesz újra az álló és a mozgó rendszer. (A valóságban mindig is így volt).
3. A fénysebesség einsteini állandósága megszűnik. A fény sebessége függ a megfigyelő sebességétől. A fénysugárral szembehaladó megfigyelő többnek, a fénysugár irányába haladó megfigyelő kevesebbnek méri a fénysebességet. Ez a Doppler jelenség alapja, ami bizonyítottan jól működik.
4. A fénysebesség a saját fényközegéhez képest állandó, és nem függ a fényforrás mozgásától. (Ez minden hullámnál így van). A fény sebességét a közeg tulajdonságai határozzák meg. Ez változó érték.
5. A fénysebesség nem állandó érték, és semmiképpen sem egyetemes állandó.
6. A fény tisztán hullámtermészetű. Nincs kettős természete. De nem folyamatos hullám, hanem szakaszos (időben impulzusos). Ezzel tökéletesen megmagyarázható minden fénnyel kapcsolatos jelenség és kísérlet.
7. Fotonok nincsenek, de nincs is szükség rájuk.
8. A gravitáció újra valóságos fizikai jelenség lesz, vége annak a téves hiedelemnek, hogy a gravitációt a téridő torzulása okozza. A gravitációs mező egy valóságosan létező fizikai mező.
Az újfizika tehát visszatér a relatiMisztika világából a realitások talajára. Új fejlődési szakasz kezdődik, ami soha nem látott magasságokba emeli a tudományt.
Ilyenje nincs, de van más fizikai tulajdonsága. Az elektromágneses hullám egy közegben haladó rezgés, vagyis az anyagi mozgás egyik fajtája. Van mérhető sebessége, hullámhossza, frekvenciája, fázisa, amplitúdója, polarizációs síkja, stb. Tehát az elektromágneses hullám egy valóságosan létező fizikai jelenség.
Az idő nem az. Pl. meg tudod mondani, hogy mennyi az idő sebessége?
"...vagy a gravitációnak sem..."
A gravitációnak, vagyis a gravitációs mezőnek van minden pontban mérhető erőssége, iránya, gradiense, stb. Tehát ez is egy valóságosan létező dolog.
Az időnek van erőssége? Hogyan mérhető az erőssége?
Úgy látom nem érted, hogy mi a különbség egy létező dolog és egy ember által alkotott fogalom között.
Feltételezhetjük a tér kvantumosságát is, de szerintem csak az idővel együtt. A végtelen nagy energiának egy a végtelen parányihoz közeli, energia megnyilvánulásaiból áll a téridő kvantuma. Más megfogalmazásban, a végtelen nagy folytonos, végtelen kicsihez tartó kvantumosokká „alakul”, méghozzá az átalakulás folyamatosságát fenntartva. A folyamatosan megújuló diszkrét elemekből álló téridő-halmaz, ad lehetőséget a további átalakulásokra, például az anyag elemi részecskéinek felbukkanására, sorba-rendeződésére. Nagyon leegyszerűsítve, mindennek a kiinduló alapja a diszkrét elemekből álló téridő, ami az ember számára kontinuumnak látszik. A téridő-kvantumok fluktuációja, (a létezés-nemlétezés közötti ingadozása) „összemossa”közöttük a határokat. Az anyag elemi részecskéi is pontszerű, lokalitásnak mutatják magukat. Egy téridő-kvantumhoz képest, azonban igen nagy kiterjedtségük van.
Magam is úgy gondolom, hogy az Ember, életre keltette az idő fogalmát és már nem tud kibújni az irányítása alól. Az általunk teremtett Idő fogságában élünk? Ki tudná ezt jobban, mint a filozófusok, költők. Azonban, a tudomány emberei sem tudják nélkülözni. Ezért gondolom úgy, hogy a valóság része, ami anyagi szellemi dualitás.
A téridőről alkotott „elképzelésemet”, lehet már leszűrted a fórumon talált írásaimból.:)
Nem értem, hogy miért ragaszkodsz ahhoz, hogy az idő egy valóságosan létező valami.
Ha valami valóságosan létezik, akkor rendelkezik fizikai tulajdonságokkal. Például egy sült csülök valóságosan létezik, mert van szaga, íze, nagysága, alakja, súlya, keménysége, színe, hőmérséklete, stb.
Az időnek milyen fizikai tulajdonságai vannak? Van szaga, íze, nagysága, alakja, súlya, keménysége, színe, hőmérséklete?
Nincs.
Talán van sebessége? Mennyi ez a sebesség? 10 km/óra? Vagy mennyi?
Van az időnek hosszúsága? Meg tud nyúlni? Mennyi a hossza? 10 méter?
Van az időnek vasfoga, amellyel mindent megeszik, vagy ez csak a dolgok múlandóságát jellemző költői megfogalmazás?
Mindezekből látszik, hogy az idő nem egy valóságos valami, hanem csak egy ember által alkotott (és gyakran használt) fogalom, amit azért talált ki az ember, hogy egyszerűbben tudjon beszélni az események egymásutániságáról, a természeti folyamatok egymáshoz képesti sebességéről, a mozgásról, a változásról, az elmúlásról, stb.
De az emberek egy része elkövette azt a hibát, hogy az idő fogalmát "életre keltette" és már úgy tekint rá (tévesen), mintha az idő egy létező valami lenne, ami irányítja az eseményeket.
Azonban idő nem létezik, csak az emberek agyában. A természetben csak az anyag létezik, amelynek a mozgását eseményeknek, folyamatoknak, történéseknek, egyszóval változásnak nevezzük. Csak ezek léteznek a valóságban. De az idő nem, az csak egy fogalom.
Ha a mozgást egy eseménynek tekinted, akkor azt időtartam nélkül nem tudod mérhetővé tenni. Időtlen, vagy mozdulatlan eseményről hallottál már? Azt általában két mozgásállapot közé szokták passzítani. Az ilyen mozdulatlan események egymásutániságát is időnek szokták nevezni.
"...vagyis mozdulatlanság közötti mozgást mivel méred? Netán az idővel?"
Nem az idővel, hanem egy másik mozgással.
Az előzőekben leírtam, hogy amikor azt hiszed, hogy egy futó sebességét az idővel (stopperrel) másodpercekben méred, akkor tulajdonképpen a futó mozgását a Föld forgásához (mozgásához) hasonlítod. 1 másodperc a Föld 1 körbefordulásának a 86400-as része.
Idő a valóságban nincs, az csak egy fogalom, amit az ember alkotott.
De időtartam az van ugyebár. Ha mozgástartamot mondsz, akkor azt is be kell határolnod valamivel. Két állás, vagyis mozdulatlanság közötti mozgást mivel méred? Netán az idővel?
"Ha viszont képleteket is használnál, meglepődnél néha. :-)"
dezsőke, ismét nem tudod, hogy mit beszélsz.
A képletekben nem az idő szerepel általában, hanem időtartam, amit ugyanúgy kezelünk, mint minden más fizikai mennyiséget. Sajnálom, hogy erre 44 éves korodig nem okított ki senki, és tőlem kell megtudnod.
Minek jártál egyáltalán egyetemre, ha még ezt sem tanultad meg?
1. Nem tudod, hogy mi a különbség a valóságos (abszolút) sebesség és a relatív (látszólagos) sebesség között. Pedig már leírtam néhányszor.
2. Én sehol nem használok inerciarendszert, mert olyan a természetben nem létezik. ("Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk." -írja Einstein.)
Csak te hiszel még az inerciarendszerben, de már Einstein is tudta, hogy nincs ilyen.
Itt csak te bohóckodsz a lapos agyaddal. Bár lehet, hogy ezeket a butaságokat komolyan gondolod. Az még rosszabb rád nézve.
A természetben olyan, hogy idő nem létezik. Ez csak egy hasznos fogalom, amelyet az ember talált ki az események és folyamatok leírása, rendezése céljából.
Mivel a valóságban idő nem létezik (csak események és folyamatok), az időnek nincs és nem is lehet sebessége. Sebessége csak a folyamatoknak van. Ezeknek a folyamatoknak az egymáshoz képesti sebességét tudjuk összehasonlítani.
Például, amikor az "időt mérjük", akkor két folyamat sebességét hasonlítjuk össze. Ha arra vagy kíváncsi, hogy egy futó milyen gyors, akkor megméred, hogy hány másodperc alatt futja le a 100 métert. Ilyenkor a futás sebességét (egyik folyamat) hasonlítod össze a Föld forgási sebességével (másik folyamat). Ugyanis 1 másodperc a Föld egyszeri körbefordulásának 86400 -ad része.
Ha azt akarod tudni, hogy melyik futó a gyorsabb, akkor a két futó futási sebességét hasonlítod össze. Ha megnézed, ezekben sehol sem szerepel az "idő". Csakis három folyamat sebessége. Az egyik futó sebessége, a másik futóé és a Föld forgási sebessége.
Egy folyamat "idejének" megmérésén azt a műveletet értjük, amikor egy ismert periodikus folyamattal (pl. a Föld forgásával, vagy annak tört részével, vagy egy atom rezgésével) hasonlítjuk össze a mérendő folyamat sebességét.
Az idő tehát csak egy fogalom, nem valóságosan létező valami. Ezért magának az időnek nincs sebessége, sem semmilyen más fizikai tulajdonsága. Nincs íze, szaga, mérete, alakja, stb. Így nem is tud lassulni vagy gyorsulni, nem tud nyúlni, sem dilatálni.
Persze ettől a költők még használhatják, mint fogalmat, amelyet gyakran meg is személyesítenek.
"Az idő ellop, eltemet" - írja Shakespeare.
De ha egy "tudós" beszél az idő sebességéről, akkor tudni kell, hogy az illető nem tudós, hanem tudatlan sarlatán.
Verseket csakis költők, legfeljebb ha szépírók írjanak... fizikáról (ami kevésbé esetleges műfaj, mint a rímes tájleírás,) kizárólag fizikusok folytassanak diskurzust; amely időtöltés társalgás (általában) azért marad improduktív, mert döntően ugyanabból a (szent) forrásból merítve beszélik el ugyanazt; mégis vitatkozva egymással – rendszerint minden eredmény nélkül.
Akkor tolom a frankót Egy x tömegű fekete lyuktól még élhető távolságban elidőzve vagy egy évig, a Földön 1+n év telik el. Mi változik másként? Az idő? Mihez képest tud az idő változóan múlni, nyúlni és rövidülni? A fekete lyuk közelségében eltöltött egy év alatt ugyanannyit ver a szívem, pont annyi vért szállít, mint amennyit/ahogyan a Földön is tette volna – avagy ugyanazon évnyi életidő alatt, ugyanannyit kellett volna öregednem.
Az idő, mint a változás változó sebessége
De mitől függ a változás (ez esetben a testünk öregedésének) dinamikája, ha nem a képlékeny, mert viszonylagosan relatív időtől?
Netán a biológiai óránk aváltozó időhöz szinkronizálja magát, amiért is az idő múlásánaksebességének függvényében változik a testünk öregedésének üteme… vagy e változás(se), mégsem az idő függvénye?
Mi múlik azon az időn, mit befolyásol az az idő, amit mérünk?
Amit tudni vélünk: az idő, abszolút relatív
Amit mi (tér)időnek nevezünk, az a(z örökös, elkerülhetetlen) változás viszonylagos, nem környezetfüggetlendinamikája; az anyag/energia térbeli helyzetének/állapotának módosulása abban az inerciarendszerben (térben), illetve ahhoz képest, ahol az bekövetkezik.
Ha az idő abszolút relatív, akkor a fénysebesség, relatív abszolút… és, ha már ilyen jól bele jöttem: vajon milyen csalfa tulajdonságokat magukra öltve, mennyit időzhetnek e zónákban azok a fények, melyek alapján, hát nem majdnem másodpercre pontosan tudjuk kiszámolni az univerzum korát?:-)
