" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezt a zöld aszalódót egy, két éve fél hosszban földbe süllyesztett, akkor már 5-6 cm átmérőjű, 1,5 méteres nagy ágból "dugványoztuk", annak a feltételezésünknek az igazolására, hogy a füge még így is gyökereztethető. Igazunk lett.
Nem csak a nénifüge jó elsőtermésmegtartó, vannak még azon kívül is olyan fajták, amelyek évjárattól és környezeti hatásoktól függetlenül nagyrészt megtartják az első termésüket. Ennek ellentettjeként persze vannak olyanok is, amelyek a legkedvezőbb évjáratokban sem.
Ez a fajta (nem nénifüge) például jó elsőtermésmegtartó, amint az a ma készült képekből is kitűnik:
A 7-10 e forint azért sok lenne, a pár ezer forint lenne jobb, ez az 1500 ft-os szerintem is magonc, ennyiért nem oltanak kertészetek.
Visszaolvastam, láttam hogy sokaknak van, ezért gondoltam vki vállalhatna oltást (hacsak nincs fölös kis növénye), esetleg még hajtás sem lenne rossz, akkor max magam oltom rá. Persze csak a nemes, tényleg öntermő fajtából, tehát már kitapasztalt fából, vagy forrásból.
Kész növényért tudnék, más jellegű ritkaságot, esetleg citrust adni.
Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy a környéken járva-kelve egyre több helyen találkozom az általunk propagált növényfajok példányaival. Tudom, hogy én/mi vagyok/unk a "ludas/ok" benne, de sok olyan ember van, akinek az önérzetét bántaná, ha szembesülnie kéne azzal, hogy ezeknek a növényeknek az ültetése valaki(k)nek a tanácsára, sugalmazására történt. De ez nem érdekes. A fő az, hogy egyre jobban terjednek. Immár bizton állíthatjuk, hogy legalábbis a körzetben sikerült divatot csinálnunk belőlük és ez a fontos. Mindenki hasznára és örömére!
A szőlőhegyeken egyre többször botlik ilyenbe az ember, gyakran a büszke gazda jelenlétében:
"azt sem ültet nagyon senki a környéken sem pedig láthatják a kertemben már 20 éve."
Ennek az az emberviselkedéstani magyarázata, hogy Te ezekkel a növényekkel különcnek számítasz. A különcökre senki nem akar hasonlítani, mindenki a többségre akar, mert tudat alatt fél a kiközösítéstől. Első lépésben több, nem különcnek számító/"normális" emberre rá kell tukmálni néhány ilyen növényt. Azokat már majd követi az ismerős, a barát a rokon és mihelyt divattá válik, mindenki akar ilyet. Így lett például Magyarországból egy-két évtized alatt "tujaország".
Hosszú, vékony hajtások, amelyek csúcsi szakasza télre is zöld színű marad. Sok, hosszú nyélen ülő elsőtermés, ugyancsak bő másodtermés. Csapadékos időt repedésmentesen álló gyümölcsök. Mérsékelt téltűrés. Eléggé elterjedt fajta.
Amiért fontos lenne nagy kézimunka igényű, ugyanakkor jelentős hozzáadott értéket produkálni képes mezőgazdasági/kertészeti kultúrákat meghonosítani adott térség nyújtotta környezeti feltételek maximális kiaknázásával:
Pár hete érdeklődtem nálukm ezek Sunflower magoncok, azaz ki tudja mi lesz belőlük. Emberi áron sunflower vagy prima paw-paw-t se Mo-on, se az e-bay-en nem lehet beszerezni, ami olcsó, az mind magonc vagy/és nem öntermékeny fajta... :-(
arra vagyok kíváncsi hogy nekem hogy kell jól metszenem, ha kell egyáltalán.--
Talán tudok tanácsot adni. (az utóbbi 15 évben évi 7000...10000 fát metszettem..))
Az idared, golden, jonathan fajtáknál (intenziv metszésnél) szedd le a letermett ágakat, hagy az éves vesszőkből (40 ..50..cm elosztásban) az egész koronában hajtásokat...lehetőleg a 45 ° ..vagy a vízszintesre hajló ágakból / a ceruza vastagságtól lehetőleg ne legyenek vastagabbak./ Ebből lészen a berakódó, jövőre termő ágacska!....amit ha túl sok a "termő" tavasszal ritkithatsz is. A lényeg, mindig legyen a koronában 1 éves, 2 éves, ...és a levágandó, letermett 3 éves ág. A korona 1/3 lemetszeni már veszélyes, burjánzásra ösztökéli a fát!
A starking, redspur és hasonló fajták nem igénylik az erős, intenzív metszést.
Olyan helye van mint az Adrián :-). Minden évben hoz első termést, tavaly pl. rekordot, ami csaknem full lerohadt mert akkor mentünk nyaralni.
Egyik évben sincs számottevő vesszőfagyás. A vesszők legvége max. 10-15cm elfagyhat, a háztól távolabbi részen inkább, de ennyi. Ami most megmaradt, gyönyörű szép, de úgy veszem észre, mintha a védettebb helyen lennének többen. Nem tudom, szerintem az enyémet ha érte is valami környezeti hatás akkor az késő tavasszal lehetett vagy tényleg kártevő. De tényleg kár ezen rágódni.
Egyébként az őszin is látok egy csomó visszamaradott szemet amit majd eldobál. Miért? Csak.
Vannak fajták, amelyek semmilyen körülmények között nem szórják le az első termésüket. Ilyen az egyik legelterjedtebb fajta, a nénifüge. Ráadásul az érésében nagyon nagy jelentősége van a benapozottságnak. Az árnyékban lévő elsőtermések képesek később megérni, mint a napon lévő másodtermések. Ez a tulajdonsága biztosítja, hogy a legelső elsőtermés beérésétől kezdve egészen a fagyokig folyamatos legyen a fügeérés.
Lovásziban ezen a nagy nénifügén az idén is rekordtermés lesz.
Igen, erről jut eszembe hogy egyik dédapám bíró volt, nemrég tudtam meg :) Szerintem az igazság személyfüggetlen, önmagában megállja a helyét. Vitának pedig még jó családban is van helye. Írtam Neked már hogy igyekszem olyanra alakítani a fákat hogy elhagyható legyen a metszés. Feri bá tett fel képet metszetlen virágba borult fáról. Ez a mi szakmai értetlenségünk?
Ez megint csak egy fölösleges támadáselmélet a részedről. Internetes képekről és videókról próbáltam tájékozódni a metszést illetően. Bekerültem itt ezzel a metszés témával mint Pilátus a krédóba. Semennyire sem érdekel hogy kinek van igaza, arra vagyok kíváncsi hogy nekem hogy kell jól metszenem, ha kell egyáltalán. Nagyon örülök a véleményeknek, így van miből leszűrnöm a saját tanulságomat, köszönöm szépen! Jó lenne ha megoszthatnám a tapasztalatomat anélkül hogy állandóan meg lennék vádolva mindenféle hülyeséggel, már bocsánat!
Még nagyon jó fagytörő a Magnólia Grandiflóra azt sem ültet nagyon senki a környéken sem pedig láthatják a kertemben már 20 éve.
ha egy hideg télen elfagynak, tőből újra kihajtanak.Nálam a magyaltölgy is igéretes,állitólag a karmazsintölgy még fagytüröbb.
