A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Indoklás híján e kinyilatkoztatásod értéktelen. Amúgy a kúpinga viselkedésének kiszámításánál a súlyt arányosnak vesszük a tömeggel, és a kísérletek igazolják az elgondolás helyességét.
A newtoni mechanika jelen esetben beválik, a diliházi fizika viszont nem.
" Ma majd elökerülnek olyan megfigyelések, amik evvel az atomisztikus fizikával NEM magyarázhatók meg, az elmélet egyszerüsége miatt, azonnan tudjuk mlyen irányban kell kijavítani, esetleg tovább fejleszteni.
Szász Gyula"
Kúpingás kísérletekkel igazolható Galilei alapfeltevése, miszerint adott helyen bármely test tömege arányos a súlyával.Ez nem fér össze a te elképzeléseddel.
„Kétrészevske rendszerek mozgásánál szokásos energia kibocsátásról beszélni!”
Ez alatt azt kell érteni, hogy ha a proton körül keringő elektron kisebb rádiuszon kering, akkor energia kisugárzás történik. Az lenne a kérdésem, hogy be-vonzás, vagy be nyomás közelíti az elektront a protonhoz?
Az atomisztikus fizika a megmaradó négyféle elemi részecskékre, az elektronokat, a pozitronokat, a protonokra és az eltonokra épül, amiknek kétfajta megmaradó elemi töltése van, a gravitációs és az elektromos töltésük, amikbl kétféle c-vel terjedö, kölcsönhatásokat okozó nem-konzervativ mezö indul ki.
Más részecskékre, és más mezökre, kölcsönhatàsokrra nincs is semmi szükség a természet, a világmindenségünk leírásánál. www.atomsz.com
Én ezt nagyon jól megértettem és ezt mindenki meg tudja érteni. És ez tökéletesen megfelel a megfigyelt , ma ismeret jelenségek leírásának. De ez haza csapta az egész elfogadott fizikát, Minden pszeudó magyarázatával együtt. Megoldotta tehát a fizika válságát.
Ma majd elökerülnek olyan megfigyelések, amik evvel az atomisztikus fizikával NEM magyarázhatók meg, az elmélet egyszerüsége miatt, azonnan tudjuk mlyen irányban kell kijavítani, esetleg tovább fejleszteni.
"...gravitációs potenciál hat a helyi mért időre..."
Ez nyilvánvaló butaság. Az idő egy fogalom, nem valóság, vagyis fizikailag semmi. A gravitációs mező pedig létező valóság, fizikailag is valami. A te mondatodban a valami hat a semmire. Ilyen a természetben nincs. A valóságban a gravitációs mező hat az ingaórára. Valami a valamire.
"Az atomórát csak EGYFÉLEKÉPPEN befolyásolja a gravitáció: a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre..."
Ugyanaz a tévedés. A valami nem hathat a semmire. A valóságban a gravitációs mező hat az atomórára. Valami a valamire.
"...a gravitációs idődilatáció a helyileg mérhető időre hat..."
Ez már a továbbfejlesztett változat. Mégnagyobb butaság. Gravitációs idődilatáció nem létezik, ha létezne, akkor is csak mint fogalom létezne. Ebben a mondatodban tehát a semmi hat a semmire.
Ezeket a fogalmakat el kell felejteni: téridő, sima téridő, görbe téridő, görbe tér, görbe idő, idődilatáció, gravitációs tér.
Az újfizikában ilyen értelmetlen dolgok nem lesznek.
Helyette ezeket a fogalmakat kell megtanulni: gravitációs mező, homogén gravitációs mező, inhomogén gravitációs mező, gravitációs burok, stb.
De neked már nem lesz szükséged ezekre az újdonságokra. Jól elleszel a régi értelmetlen, zavaros, relatív világodban erre a kis időre.
A negyedik Nobel díjat azért kapom, mert felfedeztem, hogy a gravitációs mezö egy ç-vel terjedö nem-konzervatív mezö és NEM a tér görbülése okozza. A g- mezö mozgásegyenlete a Maxwell egyenlet.
A harmadik Nobel díjat azért kapom mert az atomisztikus fizikábòl levezettem, hogy a részecskék mozgásegyenletében Lagrange multiplikátorok kerülnek be, a Planck állandó egy ilyen L. m.!
Ez azért egy nagy felfedezés, mert ez pulverizálta az elfogadott kvantumfizikát.
Igazában kvantum elméletet a kvantált elemi töltések okozzák, NEM a kvantált energia. Az anyag fény kibocsátása egy hullám féle jelenség.
A második Nobel díjat meg azért kapom, mert felfefeztem, hogy a világmindenség négy stabil megmaradó elemi részecskéböl áll, amikböl két ç-vel terjedö, nem-konzervatív mezö indul ki.
Ez egy atomisztikus fizika ami haza csapta az akadémikus fizika által elfogadott teljes energétikus fizikát, tehát pulverizálta Einsten téves fizikáját.
Én viszont kijavítottam Galilei és Newton 400 éves hibáját ejtőkísérlettel, egy darabbal. A kúpinga nem jó, csak az ejtőkísérlet, te lovas, meg a többi.
Demer Einstein azt mondta, hogy nem mondja, mikor nincs igaza, ezért amikor mondja, de nincs igaza, mivel nem olyan, pedig mégsem, holott más minden, ami nem létezik. Ezért Einstein megbukott, éljen a gumiszoba-fizika! :-)
A kb.szott ingaórád KÉTFÉLE MÓDON függ a gravitációtól: egyrészt a nehézségi gyorsulás határozza meg a lengésidejét (nagyobb effektus), másrészt a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)
Az atomórát csak EGYFÉLEKÉPPEN befolyásolja a gravitáció: a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)
De megfogalmazom másképpen: a nehézségi gyorsulás helyi értéke konkrétan az ingaórára, mint mérőműszerre hat, HIBÁSAN méri helyileg az időt, ha nem arra a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva. Ezzel szemben a gravitációs idődilatáció a helyileg mérhető időre hat, akármivel is méred, atomórával, zsebórával, vagy éppen a pulzusszámoddal. És igen: az ingaórára is hat, de mivel azt már elb@szta, hogy nem erre a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva, ezért az ingaóránál nem oszt nem szoroz az áltrel effektus.
Ahogyan belebonyolódsz, egyre nagyobb butaságokat beszélsz.
"Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás..."
Így van, benne is kell hogy legyen.
De milyen érdekes? Az atomóra frekvenciaváltozási képletében is benne van a gravitációs potenciál.
Szóval már megint lábon lőtted magad.
Miért is van benne?
"Az atom olyan frekvenciát bocsát ki, amely annak a gravitációs térnek a potenciáljától függ, amelyben van." (Einstein)
Furcsa is lenne, ha az atomóra frekvenciája is a gravitációtól függene, de a képletben meg nem lenne benne a gravitációs potenciál.
Csakhogy az ingaóra esetében az erősebb gravitációban nő a óra frekvenciája, az atomóra esetében pedig csökken, ami nem lenne lehetséges a relativitáselmélet szerint, mert Einstein elméletében magának az időnek kellene lelassulnia és ezt az időlassulást kellene követnie az összes órának. De az ingaóra nemcsak, hogy nem követi, de éppen az ellenkezőjét teszi.
A relativitáselmélet semmit sem ér. Előbb-utóbb te is rá fogsz jönni, ha gondolkodsz.
„úgy mutatják magukat minths kétféle töltésük lenne, amik megmaradnak.”
Amennyiben a töltések megmaradók, akkor nem lehet őket az energiával párhuzamba állítani, mert az nem megmaradó. Viszont a töltések „okozzák” a mezőket, amik c-vel terjednek, tehát van a töltéseknek „energiája”. Vagy mégse?
Kovács András az elöadásában AZT mondta nincs is részecske meg mezö, csak mezö van. Én ebben NEM egyezek bele mint tudjátok. De Maxwell egyenlet mellett van a töltéseket hordozó stabil részecskéknek is egy mozgásegyenlete, amiben Lagrange multiplikátorok is bele játszanak.
"Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében."
Hát, nem.
Az ingaóra ELEVE A FIZIKAI MŰKÖDÉSÉBŐL EREDŐEN a nehézségi gyorsulástól függően jár. Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás és az ingasúly tömegének értéke is, ezek tehát meghatározzák a lengés periódusidejét. És csak EZEN FELÜL hat rá pluszban az áltrel gravitációs idődilatációnak az aprócska hatása.
Az atomórára viszont csak ez az utóbbi aprócska hatás hat.
Elminster, szokásodhoz híven ismét butaságot beszélsz.
Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében. Csak az ingaórát azért "nem szabad" használni, mert éppen ellentmond Einstein elméletének.
A jelenlegi fizika csalárdságát nagyon jól jelzi, hogy csak azokat a jelenségeket veszi figyelembe, ami (látszólag) véletlenül éppen illeszkedik Einstein téves elméletéhez, de amelyik ellentmond neki, azt figyelmen kívül hagyják.
Azonban ezt egy közeli égitest mellett elhajló fénysugár esetében jelenleg még nem tudják kimutatni, mert az színbontás szöge nagyon kicsi, így rövid távon nem kimutatható.
