2009 januárjában a Hévíz környéki kéktúrázásból szedem elő az Egregyen található Szent Magdolna Árpád kori templom lépeit. nem túl jókl a képek, de a héten megint emgyünk arra, igyekszem jobbakat csinálni:
Nekem ez az első és a legkedvesebb templomom, én tártam föl, de a felúításban is résztvettem, az újraszentelés előtti este még a tetőcserepek vágtam flex-szel, az építészhallgató fiúk meg rohantak felrakni :-)) Nagy és szép összefogás volt. Az ásatás előtt nem volt fedele, fák nőttek a hajóban, vagy másfél méter vastag sitt volt a belsejében. A keresztelőmedence összetört darabjai meg a torony alatt a földből kerültek elő, egy törökkori kemence oldalfalát rakták ki belőle... Innen datálódik a keresztelőmedencés szenvedély is...:-))) (Óh régi szép idők, 1985-86-ban volt.)
Kedves Hobo Bobo nincs közelebbi képed a 4. fotóról??? Olyan keresztelőmedencés érzésem van, amiben a virágok vannak. Innen csak írott adatom van keresztelőmedencéről, de még nem találtam rá... Hátha most :-)))
A szászkézdi Giskard is te vagy a picasa weblapon? Nagyon szép az a fotó! Tavaly nyáron voltam gyűjteni Erdélyben és csodákat láttam, de szívfájdító volt látni milyen pusztulásnak indultak a középkori templomok, különösen Szászföldön.
Öööö, hogy is mondjam csak... én magam vagyok az, én írtam a könyvet.Úgy tudom a pesti Magyar u.-i könyvesboltban kapható, ill. a szentendrei múzeumban. Sajna már nekem is csak 2-3 darabom van.
Régen voltam itt a fórumon, bocs, hogy csak most válaszolok.
Igen, köszönöm az adatot, a nagybörzsönyit ismertem, már csak a méreteit kell becserkésznem. Legutóbb késő este jártam arra, és nem tudtam már bemenni.
Nem érkezett megfejtés, ezért elárulom a "nagy titkot": a képen a budajenői temetőben álló kápolna látható. Nincs messze Budapesttől, egy kiruccanást megér. Az épület egyébként
Árpád-kori eredetű, a XII. századi templom romjaira épült feltételezhetően a XIII-XIV. század fordulóján. Falában XII. századi dombormű található, falazata bizánci stílusjegyeket hordoz.
A külső falban ilyen "érdekességek" láthatók:
Belülről is szép, de én sajnos csak fényképen láttam. Remélem ide is el/bejutok még!
A beszámolóm ezen részében felvetettem egy kérdést, de eddig még nem talált visszhangra. Szerintetek melyek lehetnek Magyarország legfestőibb fekvésű, románkori részleteket (is) tartalmazó templom/romj/ai?
Innen jelöletlen úton értünk át Köveskál szélére, ahol viszonylag hamar sikerült lestoppolni egy autót. A körzeti védőnő hamar átvitt bennünket Zánkára. Itt a református templomot néztük meg – sajnos csak kívülről. Az egyhajós templom a 12. században épült, belül félköríves, kívül egyeneszáródású szentéllyel. Tornyát a 13. században építették. Középkori részletei: 12. századi ülőfülkék, déli kapuzat, osztott ikerablakok. Kulcsot keresve a parókiára is eljutottunk, de sajnos hiába csengettünk. Ide még vissza kell térni. Néhány külső kép azért itt is készült.
Utunkat a Balaton-felvidéki Kék túraúton folytattuk, a falu határában megnéztük a Kőhátat, a környék jellegzetes kőtengereinek egyikét. A Horváth-tanyánál észak felé fordultunk (újból élvezhettük a szembeszelet – viszont besétálva a Káli-medence közepére nagyon szép látvány tárult szemünk elé: Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Szent György-hegy, Csobánc, …, Hegyestű és az apróbb-nagyobb települések. A hidegnek köszönhetően gond nélkül értük el a sóstókáli templomromot, a közelben birkanyáj legelészett. Csapadékos időben valószínűleg nehezebb száraz lábbal megközelíteni ezt a helyet. Sajnos elég gazdátlanul árválkodik a templomrom, melyről néhány fotót készítettem.
Innen Kővágóörs felé mentünk tovább az erdei turistaúton. A falu központjában, egy kisebb dombon két templom áll szoros közelségben. Közülük a katolikust szokták „dactemplom”-nak nevezni (mivel ez épült később). A másik templom az evangélikusoké, ennek van román vonatkozása. Az egyhajós, nyugati tornyú templom, a 13. század első harmadában épült. Egyeneszáródású szentélyét később elbontották. Töredékes falfestményei a 13-14. századból származnak. – Sajnos ez utóbbiakat nem láttam, csak kívülről néztük meg az épületet. Két fotót készítettem.
Innen a – ritkán felfestett – sárga jelzésen lehet eljutni a Révfülöp határában álló, csodaszép ecsérpusztai romhoz. Számomra érdekes volt, hogy a két mellékhajó mennyire keskeny. Egyet tudok érteni Ludwig Emil véleményével, aki szerint „az ország egyik legfestőibb fekvésű és formájú templomromja, a maga idejében a környék katedrálisa lehetett”. (Arról lehetne esetleg párbeszédet folytatnunk, hogy még mely templomok/romok érdemelhetnék ki a „legfestőibb fekvésű” címet.) Részleteket László67 már írt, így ismét csak néhány kép.
A kétnapos síszünet első napján nekiindultunk újabb románkori emlékeket felfedezni. Vonattal érkeztünk Révfülöpre, ahol az állomás közelében, a sínek mellett találhatók a fülöpi templom romjai. Korábban László67 már írt róla, így csak 1-2 képet mellékelek.
Üdvözletét küldi a Káli-medence! Tegnap meglátogattuk a fülöpi és az ecsérpusztai romot, megnéztük (kívülről) a kővágóörsi evangélikus templomot, felkerestük a medence közepén elhelyezkedő sóstókáli romot, végül pedig körülnéztünk Zánkán, ahol a református templom tartozik a témánkhoz.
Részletes, képekkel illusztrált beszámoló hamarosan lesz.
Hévízgyörktől nincs messze (vonattal sem) Isaszeg. A vasútállomástól kb. 1 km-re találhatjuk az Öregtemplomot. Ezt sajnos csak kívülről sikerült megnézni.
Isaszeg, Öregtemplom (Pest megye)
A település közepén, a magas temetődombon áll az oklevelek szerint 1190-ben Szt. Márton püspök oltalmába ajánlott templom. Korábban egy tíz méter belső átmérőjű körtemplom (rotunda) állt itt, melynek alapfalai egy feltárás során kerültek napvilágra. Támpilléres gótikus hajója előtt igen szép arányú, nyolcszögletű kőtorony áll, ormán zsindelysisakkal. A szentély apszisa félköríves. A hajó déli falán, egy utólag elhelyezett falgyám mögül csúcsíves kapuzat kőkerete villan elő. A gótikus átépítés az 1490-es esztendőkre tehető. A török megszállás idején ez a templom is pusztulásnak indult, 1716-ban, majd 1734-ben építették újjá. Az 1970-es években gondosan renoválták az épületet.
