Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.
Biszku halálának a valószínûsége a jogerôs befejezés elôtt fennállt, ezért Gulyás Gergely elôállt azzal az idióta javaslattal, hogy Biszku halála után is lehessen folytatni a büntetôeljárást, büntethetôség nélkül.
Ha a dátumokat nézzük akkor azt lehet látni, hogy jóval előbb volt a büntetés kívánalma, mint a felelősségre való vonás törvényi lehetősége. A Duna Tv-s riport után született meg a lex-Biszku.
A jogi anomáliák miatt nem véletlenül hozott a bíróság felmentő ítéletet, illetve rendelte el a nyomozás újra indítását. Nem álltak fenn a felelősségre vonás törvényi feltételei.
Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Tv „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát. A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk.269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”
2010. október 10-én Gulyás Gergely képviselői önálló indítványként benyújtotta a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az ' 56-os forradalom utáni megtorlások megrendelőinek és az akkori igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását.
Gulyás Gergely törvényjavaslata- az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára – deklarálja, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény nem évül el.
2010. október 21-én, Gellért Ádám jogász egy beadványt juttatott el a hatóságokhoz, amelyben az 1956-os megtorlásokban részt vevő személyek, köztük Biszku Béla nemzetközi jogon alapuló (emberiesség elleni bűncselekmények miatt) felelősségre vonásának a lehetőségét vetette fel
2012.- szeptember 12-én több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség.
2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene. Az ügyészség szerint Biszku Béla az 1956. decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében bűnös. Büntetőpere 2014. március 18-án kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék A per ezután másodfokra került, de a másodfokú döntés előtt, Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.
Ennek az oka a jelenleg (még) hatályos büntetőeljárási törvény és szabályok. E feltételek meglétét már a feljelentés befogadásakor meg kell állapítani a nyomozó hatóságnak -rendőrség, ügyészség,...-. Ha még nincs meg a megkövetelt 4 feltétel, akkor a feljelentést feljelentés-kiegészítésbe teszik és ha erre kevésnek bizonyul a meghatározott törvényes határidő, akkor azt meghosszabbítják. Ha ez nem állapítható meg, akkor a nyomozás folytatásától el kell állni, illetve (régen úgy mondták, hogy megtagadják a nyomozást.
Ha mégis úgy tűnik, hogy megalapozott a gyanú akkor a nyomozást elrendelik és tart ameddig meg nem állapítják, hogy vádképes az ügy, vagy a feljelentett cselekmény nem büntethető, a feljelentett cselekményt nem a feljelentett követte el, a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, vagy az elkövető nem büntethető.
Ha ezt mégis tovább viszik, lásd Biszku - a "virtuális tűzparanccsal" és a 11 darab vadásztölténnyel-, vagy Csatáry esetében -akinek a személye nem volt azonos az elkövető személyével - akkor az ügyészség (amelynek feladata lenne a nyomozás minden fázisában a törvényesség betartatása, illetve betartatása) vádemelési javaslattal megküldi a bíróságnak és megkezdődik a következő felvonás, amely vagy felmentéssel, vagy ítélettel zárul, a vádlott halálával pedig automatikusan meg is szűnik.
Ebben az esetben aztán az emberek egy része vagy felháborodik, vagy megelégszik, de valamilyen véleményt nyilvánít, ki-ki identitásának és/vagy vérmérsékletének megfelelően.
A Biszku interjú meg 2010. augusztusában volt. Ekkor tettek feljelentést.
A kommunista világban büntethetô volt ha az ellenforradalmat forradalomnak hívtad, ma büntethetô ha a forradalmat ellenforradalomnak nevezed. Van valami különbség azonkívül hogy siralmas?
2010. évi LVI. törvény Hatályos: 2010.07.23 - 2012.06.27
„A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Biszku interjú meg 2010. augusztusában volt. Ekkor tettek feljelentést.
Németországban is elítélték azokat a volt NDK katonákat, akik a berlini falnál lelőtték a menekülteket, s lecsukták azokat, akik ilyen parancsokat adtak ki.
A MAZSIHISZ intézményei származástól függetlenül mindenki előtt nyitva állnak.
Így van ez a Benjamin Bölcsőde és Óvoda, a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium, az Újpesti Szeretetotthon, az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem és a MAZSIHISZ Szeretetkórháza esetében is.
A befogadás és a nyitottság fontos neológ zsidó érték: mi ezek szerint működünk. Lelkiismeretünk tiszta, cselekvéseinknél pedig nem szabad folyton azt mérlegelni, mások mit gondolnak rólunk. Nem hagyjuk, hogy a történelem negatív szereplőivel – Kun Bélákkal, vagy Biszku Bélákkal, zsidókkal vagy nem zsidókkal – zsarolhassanak bennünket.
"Már az alapelvek rosszak, miszerint egy párt annak alapján kerül be a Parlamentbe, hogy mit hazudozik össze, meg hogy mennyi pénzt kap a vállalkozóktól, szponzoroktól az emberek hülyítésére. "
Látod, ez a lényeg.
A Parlamentbe a pártokat az emberek, a választók küldik be 4 évre még pedig úgy, hogy saját akaratukból teszik oda az X-t ahová akarják. Ha ez az X egy "hülyítőre", vagy "hülyítő pártra" kerül, ez azt jelenti, hogy az illető hír és információ-memóriája nem több 2-3 hétnél és a választás előtti kampányhangulatnak hisz, mert annak akar hinni. Aztán jön a döbbenek és 4 év múlva ez megismétlődik.
Így alakult ki a "zelmúlt hatévben" a parlamenti 2/3 birtokában az ilyen és ehhez hasonló buggyant törvények, amelynek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy -idézem OV, a 2010-es választások éjszakáján elhangzott kijelentését- "Hölgyeim és uraim, mától Magyarországon nincs ellenzék".
Ellenzék ugyan van papíron, de nincs súlya, mert akiknek el kellett volna menni az "ellenzékre" szavazni", azok nem mentek el, "mert ezek nem érdemlik meg", akik viszont mentek azok vittek magukkal még egy embert. És ez nem titok, ez tény.
"Vannak, akik azt mondják, hogy büntetni kellene azokat is, akik mondjuk egy recski típusú tábor őrei voltak2"
Akik ilyesmit mondanak, azok az átlagosnál is hülyébbek. Akkoriban ilyen törvények voltak. Akik nem teljesítették, azokat lecsukták. Ilyen alapon azt a kiskatonát is büntetni lehetne, aki az ország határát védte és egy felfegyverzett menekülőt lelőtt. Ne mindig az utolsó láncszemen verjék el a port! Egyszer már egy olyan számonkérést kéne csinálni, hogy azokat lecsukni, akik egy adott emberellenes törvényt a parlamentben megszavaztak. Nem a törvény végrehajtóját kell lecsukni, hanem azt, aki megszavaz egy ilyen törvényt. Ezért nem szabadna titkos szavazásnak sem léteznie. Tulajdonképpen az egész demokratikus szabályrendszer romlott. Már az alapelvek rosszak, miszerint egy párt annak alapján kerül be a Parlamentbe, hogy mit hazudozik össze, meg hogy mennyi pénzt kap a vállalkozóktól, szponzoroktól az emberek hülyítésére. Aztán 4 év után senki sem értékeli ki a működésüket. A választások előtt a párt programjának szentírásnak kéne lennie, a pártnak definiálni kéne, hogy mit akar csinálni a következő 4 évben. A négy év letelte után pedig az Alkotmánybíróságnak kéne kiértékelnie, hogy mennyire csapták be a választókat és ha becsapták, akkor a párt vezetőségét automatikusan le kéne ültetni.
Ez igaz. Azonban Németországban Efraim Zuroff (ki tudja miképpen) elérte, hogy azt is bíróság elé vihetik aki nem volt tevőleges részese a bűncselekmény elkövetésének.
Ezen az alapon, ha valaki annak idején elkerékpározik valamelyik tábor előtt és ránéz, akkor már bűnös és elítélhető mert látta?
A büntetőeljárás eredményes befejezéséhez feltétlenül szükséges az, hogy:
• a törvény büntetni rendelje a dolog, vagy személy ellen elkövetett tettet, vagy mulasztást, amelyet • valahol, valamikor, valahogyan, valamivel • egy büntethető személy • szándékosan vagy gondatlanul valamilyen okból elkövetett.
Amennyiben e négy szükséges elem közül valamelyik nem valósul meg, abban az esetben törvényesen vádat emelni nem lehet.
Ezek a törvényi tényállás alapvető elemei és amelyeket megdönthetetlen bizonyítékokkal kell alátámasztani és nem olyanokkal, mint pl. idézem a "virtuális tűzparancs"...
