" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
... persze, aki nem megy külföldre, annak a kákija értelemszerűen később kezd virágozni. Hogy' is lehetne elvárni tőle, hogy hamarabb virágozzon? :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))9
Úgy tűnik, túl sokat nem tévedtem, amikor az udvari Tipo első virágainak nyílását egészen közeli időpontra tettem. (Nyilván mindezt a "külföldi út együtthatóval" számítva, tudván, hogy egy külföldi tartózkodás, bármily rövid is legyen az, csodákat tud művelni a hazai fenológiában. /A régi fórumozók biztosan értik a poént./)
Íme, az első virágok most. (Egy óra múlva már elavultak lesznek ezek a képek.)
Amikor a mostani klíma rendkívül szeszélyes, szélsőséges, kiegyenlítetlen voltáról beszélek, sorra olyan ellenvéleményekkel kell ütköznöm, amelyek szerint mindig is ilyen volt, mert "amikor a sógorom bevonult katonának, mert amikor a nagyobbik lányom eljegyzése volt, akkor is .... stb., stb".... Egészen addig lehet vitatkozni, amíg ki nem derül, hogy az utolsó évtized(ek)ben időarányosan sokkal több meteorológiai rekord dőlt meg, mint a korábbiakban. Vagy amikor egy mostani árvíz túllépi a több száz évvel ezelőtti, eddigi legnagyobbként elkönyvelt árvíz megjelölt szintjét. Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt években nem egy meleg-rekordot csupán néhány nap választott el egy újabb hideg-rekordtól, azaz a hőmérséklet 48-72 óra alatt képes volt egyik végletből a másikba átmenni. Szélsőségesen alacsony csapadékú hónapok, vagy évek közé tudott ékelődni egy-egy szélsőségesen magas csapadékú és még sorolhatnánk.
Tegnap végigutazva Szlovénián "szerencsém" volt egy szörnyű "klímamementóhoz". A decemberi ónoseső soha nem látott erdőpusztítást végzett. Olyat, amilyenről soha sehol nem tanúskodott még több évtizedes, de akár évszázados korú erdő. Mindez rendkívül kiterjedt területen.
A képeket száguldó autóból készítettem, igazán vissza sem adják a valóságot, miután a leglátványosabb részeken, persze, hogy Murphy törvényeinek megfelelően, mindig kamionok takarásába kerültünk.:))
A véleményeteket szeretném kéni, hogy melyik tomuri lenne ideálisabb vásár számomra!
A képek alább láthatóak két tőről.
Ez az egyik tő, mint látható, a töve sérült. Bár ez az erősebb növekedésű, de elágazik két erőteljes ágba.
Ez a másik, épp tő, a két hajtás közül az egyik gyengébb( amit majd elszeretnék távolítani az egyenes kar kinövesztéséhez), ez tűnik egészségesebbnek, de nem olyan erősnek.
Itt "Szibériában" a "melám" még csak itt tart ,a typók pedig csak döglődve próbálják "elkapni a gyújtást, mint a rossz trabant". A ház előtti nyugati fekvésű "mikroklímás" egyed szépen fejlődik,idén még nem virít, de arról nincs most kép.
A feje tetejére állt időjárás, persze, nem csak a kivi fenológiájában okoz szokatlan, atipikus, abnormális jelenségeket, hanem minden növénynél, így a kákinál is. Ezidáig soha nem fordult még elő, hogy az azonos fajta (Tipo) káki a letenyei patakparton előbbre tartson a fenológiában, mint a jó kitettségű, kiváló fagylefolyású szőlőhegyen. Most ezt is megértük. Természetesen ugyanolyan hibás következtetés lenne ebből általános érvényű szabályt kreálni, és az általában jól körvonalazható elvi különbségek abszolút cáfolataként értelmezni, mint egyetlen virágzó almafából a metszés alapelveit megdöntöttnek vélni.
Jól látható, hogy az udvari Tipon a virágok nagy részén már a teljes, vagy majdnem teljes "sziromkúp" kinn van, amíg a hegyen jellemzően csak a csúcsok. A "teljes kúp" stádiumból, tudjuk, hogy egy pillanat műve a szirmok kiterülése, tehát küszöbön a virágzás.
A sárga kivik (pl. Soreli) virágzása "kifogta" a huzamos rossz idő napjait. Virágzik már egy másik sárga kivihez való porzó is, miközben a Tomuri/Hayward kettős kivárta a rossz idő végét.
Furcsa dolgokat képes produkálni ez az iszonyatosan változékony idő: a Hayward bimbói pattanásig feszülve, tehát az első, vagy második magas hőmérsékletű napon kinyílnak. Majdnem egybevirágozva azzal a sárga porzóval, amelyiknek a virágzása normális(abb) időjárás esetén közel két héttel megelőzi.
Értem már, a PS szilvahimlőt jelent, eddig csak PPV rövidítést ismertem.
100 ezernél több fa metszése neked kevés volt ahhoz hogy mesternek érezd magad? Mennyi kellett volna még szerinted? :) Nekem az a tapasztalatom hogy a mennyiség el tud érni egy határt amikor átvált minőségbe, és tudjuk hogy gyakorlat teszi a mestert, úgyhogy semmi szerénykedés!
Eddig a szélviharok oly mértékben megkímélték a mi régiónkat, hogy a kiviről szóló leírásainkban eleddig elfelejtettünk említést tenni arról, hogy tulajdonképpen a legnagyobb ellensége a szél. Most néhány példa igencsak felhívta erre a figyelmünket.
A baromfiudvari kivi a Mura síkján van, nem sűrűn beépített területen. Ennek megfelelően az elmúlt napok viharos szelei komolyan károsították.
A szél felőli oldal:
A szél utáni oldal azért vigasztalóbb képet nyújt:
"...Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek...."
Yvette hozadéka:negyedik napja a napi maximum 9-11 fok, két napos orkán, eső 35 mm eddig, mert még mindig esik. Májusi csapadék eddig :108 mm."Májusi eső aranyat ér"- de ennyi már nem!
Hűha! Egy PS? :) metszőmesterrel értekezem akkor! Gyakorlat a javából!
Volt Starkingunk, ez csak zölden olyan vadstarking ízű, aztán határozottan finom lesz, és kőkeménynek sem lehet mondani, de a héja nélkül jobb. Akkor lehet hogy ez mégsem Gloster :)
..mint alább írtam, évi 7000..10000 fát metszettem. Tehát volt időm, kedvem figyelni a munkám "eredményét" és csináltam úgy 14 évig! A Flaisz ültetvényben nem tudtuk "beállítani" az éves normális termést--hogy hogyan kell a glostert metszeni az Elma Rt ültetvényben tanultam meg!
Az ehetőségről: felénk csak léalmának használják...vagy a kutyák ijesztgetésére..))
...de attól még lehet szeretni. / Pl nagyon szeretem a starking fajtákat..és van aki nem..))
, 
Ez az egyik tő, mint látható, a töve sérült. Bár ez az erősebb növekedésű, de elágazik két erőteljes ágba.
Ez a másik, épp tő, a két hajtás közül az egyik gyengébb( amit majd elszeretnék távolítani az egyenes kar kinövesztéséhez), ez tűnik egészségesebbnek, de nem olyan erősnek.
, 
, 
, 
, 
