Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy valamilyen elv szerint egy kötelékbe, sorba rendezett "névsor". Pl. egy könyvtár szerző, vagy cím, vagy témakör szerint, abc sorrendbe rendezett anyaga.
"Igen, de nekünk még csak külön sem kell választani a nádat KÖTŐ vagy a (helyhez) KÖTŐ-dő dolgot,"
Ez igaz. Érdemes elolvasni Borbola János "kota" szóval kapcsolatos igencsak részletes elemzését tartalmazó tanulmányát, rendkívül tanulságos: A kota és a ház
Neked is tetszeni fog...
" Erről nemsokára írok a "finn rovat" folytatásaként, jó néhány angol szóval megtámogatva az egészet..."
Egy kis folytatás, régi szótárból hozott szavak amelyek pontos hangalakjai egyes esetekben azóta változhattak:
HAALENE : lehűlni --------- tök ugyanaz csak a LE igekötő nélkül. Magyarul ragozott véggel, mert a HŰLNI szó van módosítva esetünkben.
LANTA/LANTE : alföld, partvidék és alacsony fekvésű hely ---------- LENTI helyek ezek amelyek ALANT vannak. Ugye ez utóbbi is régen használatban volt nyelvünkben.
TILUKSE/TILUKUS : telek , földbirtok, jószág ------- remekül látszik a TELEKES/TELKES szavunk, naná hogy magyarul készre ragozva van már eleve ott a finnben.
És most jó néhány KÖT(és) értelmű szó, a KOTA mellé még :
KOTO : születési hely, haza ------------- KÖTŐ a szavunk most is.
KOTIO/KOTUTA/KOTIUTU : otthonossá lenni, meghonosodni ------------ KÖTŐ most is az első szó. A hosszabbak viszont már inkább a KÖTŐDŐ ragozású szavunkra hajaznak. De a KÖTŐ fogalomból mindkettő persze.
KUTO : szőni, kötni ------- meg fogunk lepődni, mert ez is a KÖTŐ szavunk.)) És hányféleképp megírták gyakorlatilag ugyanazt.
KääTY : lánc ------ tehát ez is egy KÖTŐ, a láncra kötünk vagy azzal kötünk, de ő maga is összekötött. Értsük bárhogyan is többszörösen stimmelő értelme.
Az angol lánc egyik szava a CATENA . CATALOGUE : katalógus, iktatókönyv, jegyzék ------ KÖTELÉK(es), ezek összefűzött papírok !
COTE : galambdúc ------- KÖTŐ, ezt fizikailag KÖTŐ-tték, fenyőből eredetileg.
COTEX : havikötő -------- a szó a KÖTÉS, ezúttal ikszesre megírva.))
COTTISE : szalag ------------------ Megint ráismerhetünk nyelvünk szavára, amelyet természetesen a magyar nyelv épített fel és ragozta már készre , továbbá értelmet is ad a szónak a nyelvünkön. Ez pedig nem más mint a KÖTŐS, ők csak elváltoztatták egy már meglévő kifejezésünket...
Igen, de nekünk még csak külön sem kell választani a nádat KÖTŐ vagy a (helyhez) KÖTŐ-dő dolgot, mert nagyon jól megférnek egymás mellett és ugyanaz a KÖTŐ szó az alapja a magyar szópárnak is, a KÖT fogalmából létrehozva.
És valóban sokfelé megvannak a hasonló hangalakok tömkelegei. Jól beazonosíthatóan gyakorta a KÖT fogalmához KÖThetőek. )) Az mindegy hogy épp nádat kötünk, vagy a láncot nevezzük meg ezzel. Erről nemsokára írok a "finn rovat" folytatásaként, jó néhány angol szóval megtámogatva az egészet...
"A "TALO" a TELEK/TELep szavaink deformált maradéka."
Ha nem is deformált maradéka, hiszen két különböző jelentésű szó, de mindenképp rokon jelentésű, hasonló hangalakú gyökökel (T_L)
"A "KOTA" meg annyit tesz hogy KÖTŐ, egy letelepedett ember odaköti magát egy helyhez. "
A kunyhó nem a letelepedés eszköze, sokkal inkább gyorsan elkészíthető ideiglenes búvóhely.
"a finnben a "haza" meg a lakókörnyezettel kapcsolódóan, mert ez az egész a KÖTŐ-désről szól."
Nem az ember kötődéséről szól, hanem a kévék, ágak összekötéséről, ahogy később írod.
Haza = kotiin
Itt a magyarban a "haza" inkább a "háza" (valakinek a háza, otthona) jelentésű szó, a finnben is ez a jelentése lehet a "kotiin" szónak.
"De ezekből nem lesz HÁZ etimológiailag sehogy,"
Nem bizony! Már azért sem, mert szerte Európában rengeteg ma is használt KOTA alakú szó van, s azok egyike sem lett ház, sőt a rokonnak mondott nyelvek egyikében sem! Viszont rendre a kötözött gyékénnyel, náddal kapcsolatosak.
"Sok nyelvtudós eredményét használták fel. Ezek a gondolatok mások munkáján alapulnak."
Ahogyan ők, (C-F) a korábbi eredményekre támaszkodtak és fejlesztették tovább azokat, mi is ezt tesszük C-F hagyatékával (Igaz, mi nem vagyunk tudósok, de attól még gondolkodhatunk és észrevehetünk egyet és mást.)
"Nem tudunk mi itt bizonyítani semmit sem."
Ez erős túlzás. Az igaz, hogy a nyelvészet nem egzakt tudomány, és sok benne a valószínűség, azonban sok egybeeső, egymással koherens feltevés ilyen tudományágban már bizonyítéknak számít.
A "TALO" a TELEK/TELep szavaink deformált maradéka. A "KOTA" meg annyit tesz hogy KÖTŐ, egy letelepedett ember odaköti magát egy helyhez. Ezért vannak hasonló hangalakok a finnben a "haza" meg a lakókörnyezettel kapcsolódóan, mert ez az egész a KÖTŐ-désről szól. A "kommentes" szavuk még az igen régi nagyszótárban benne sincsen.
Ezek a fentiek a finn nyelv egyéb hasonló alakú szavaival igazolhatóak is. Plusz az első kunyhókat fizikailag is köthették, még így sem zárható ki a kapcsolat, sőt. De ezekből nem lesz HÁZ etimológiailag sehogy, kivéve ha valakik finn eredetre akarnak tenni minket, vagyis elhazudni az egészet. A barmok nem hogy inkább germánnak kamuzták volna össze.))...
Pedig ez is épp fordítva van, a latin nyelvhez hasonlóan a finn is tele van már eleve készre ragozott magyar szavakkal/kifejezésekkel csak éppen egy elváltoztatott külsőben. Tehát akkor nem mondhatunk mást miszerint a magyar az eredet.
Néhány egyértelműen és nyilvánvalóan felismerhető már nyelvünkön ragozott kifejezés "odaátról" , ez csak bemelegítés mert oldalakon át írható volna ez is, de azért csak nézzünk kicsit bele :
KARKKO (régi szótárból !) : bárány, birka ---------- KERGE (birka)
KARGOTTA : elűz/kerget --------- KERGET az eredeti magyar szó, felismerhető és nyilvánvaló
VIRKEA : mozgékony, fürge ------- FÜRGE szóból természetesen, átírt rokonhangokkal.
SUMMITTAISE : összegenként, rakás számra való ------------------- SZÁMÍTÁS az eredeti magyar szó, igen jól látszik az alapszó + a toldalékaink is.
RISTEILLä : keresztül-kasul ---------- Ez jól láthatóan a KERESZTÜL szavunk pontosan, a szó elejét levágták, a többi a vitathatatlanul nyelvünkön képzett szó ragokkal együtt. A "RISTI" már eleve vágott szó, a (ke)RESZT alapján.
YHDYSTÖ : egyesület, testület -------- EGYESÍTŐ az eredeti magyar kifejezés, jól elbarmolt a szó, de ami látszik az látszik.
HEITTO : dobás, elvetés, hajítás , hulladék, szemét ------ Ez meg a HAJÍTÓ szavunk készre ragozva, a hulladékot is kihajítjuk, itt is stimmelünk.
VALKOISE : fehér, tojásfhérje --------- Szerintem elég VILÁGOS hogy mi itt a helyzet.))...
RULLO : henger, görgő, tekercs --------- mind GU-RULÓ dolog, többször feljött már ez a latinnál is és az angolnál is, mert több szóban kifejezésben is szerepel. Van mikor az első szótag is a helyén van, de akkor a GU az CA vagy egyéb hasonló. Itt az első szótag egyszerűen lehagyva, utána a ragozott magyar szó következik.
Ezt onnan is megfigyelhetjük hogy a nyelvünkben a GUR folytatása igére képezve gyakran --UL vagy --ÍT és hát a latin szavak is így folytatódnak, mert akkor a latin ROTO : kerékmódra forgat, hengerget, görget------- Emögött már a GURÍTÓ szavunk van szintén lehagyott első szótaggal.
Néhány helyen megvan még amúgy ám teljes szó : örmény GLOREL mint GURUL , a finn nyelv KIERITTÁÁ mögött is a GURÍTÓ van. De talán a személyes kedvenc a Korea két szava : GULLIDA és a GUERUDA , ki GURÍTÓ/GURÍTJA megfelelői, ugye régen ez GURÍTÁ is mondtuk, csodásan látszik a magyar nyelven képzett/ragozott szó egy az egyben. Mindez Dél-Koreában .))
COMMENTO : megjegyzés, hozzászólás -------- jól ismerhetjük a KOMMENT szót, mondhatni nemzetközi szó ez manapság. Aki ilyet tesz, az KIMOND/KIMONDÓ , tegye azt írásban vagy szóban, ez a lényege.
De a múlt időre képzett KIMONDTA is szóba jöhet, vagy a KIMONDOTT (COMMENTED) alak. A finn KOMMENTOIDA a KIMONDTA kifejezésünkre hajaz.
VIAGGIARE : utazik, közlekedik --------- Már majdnem félretettem, aztán beugrott valami. Az utazó VILÁGJÁRÓ , világot látni megy (!) . Van egy antik VEIAGE forma is. VIALE : út, sétány ------- VÁLÓ, az utak mindenfelé ágaznak és szétválnak.
Ja, jó lehet amit a fövenyről mondasz meg a csuvas szóról, szerintem stimmel.
És a MASZK, MASKARA szavak valóban a MÁS szó képzetei. Egész pontosan a MÁSIK szavunk van használva már bővítve, így nyelvünkön képezve/ragozva, tehát ez sem latin hátterű szó, könnyen értelmezhetjük magyarul.
Hiszen aki álruhát ölt, MÁSítja magát, MÁSIKRA cseréli az eredeti külsejét.
MASZK---MÁSIK Az olasz MASCHERA ------ MÁSIKRA Most is magyarul beszélünk, képzünk/ragozunk , azaz 100 % magyar felépítésű a szó.
Ezen nem lehet /nem érdemes sokat vitatkozni, elég egyértelmű.
"A folyónak a PARTját csak a folyóval PÁRban értelmezhetjük,"
Ez is lehet jó megközelítés.
A sumerek egyenlő szárú kereszttel jelölték ezt a szót, és volt egy másik jelentése is: MÁS. Az eredeti mása, ill. valamitől különböző. Mindkét esetben két dologról (PÁRról) van szó.
(A folyó és a partja közti különbségről (másságról) jutott eszembe.)
Érdekességképpen a MASKARA szóban is benne van a MÁS gyök, és igen elterjedt más nyelvekben is ez a hangsor, az írektől a jakutokon keresztül Japánig megtalálható.
A csuvasok úgy mondják: puhă
Ők a föveny puhaságára gondolhattak, mikor ezt a szót (puha) a part megnevezésére használták.
Igazán arra vagyok kíváncsi, hogyan jött létre ez a szó, mert a hangok jelentése nem ad kellő magyarázatot - egyelőre...
"Könnyen lehet hogy a PÖRög szó alkotóját a tűz kavargó látványa ihlette..."
Eléggé esélyes, még kicsiben is működik ez, elég egy öngyújtót működtetni és megfigyelni a forgó mozgását a lángnak. A PÖRGÉS fogalma idővel önállósult, de itt a tűznél gyökerezik az egész, erről jó néhány szavunk árulkodik : PEREC, PEREG, PÖR(Ö)GÖL (perzsel, pörzsöl), PERKEL, PÖRKÖL, PERGEC és hasonlók.
A PÁR fogalma meg jóval több annál, mint pusztán kettő. Nem is mindig kettő, mert a "néhány" szónak is lehet szinonimája, "pár perc múlva jövök" kifejezésnél például.
A PÁR az oly módon kettő sokszor, hogy valójában az egy, mert együtt képeznek egységet. A legtöbben egy cipő csak jobb párjával nem sokra mennek.)) Tehát kettő kell belőle, ami így együtt lesz valójában egy.
A PÁR összetartozó dolgokat jelent. És ez magyaráz meg olyan szavainkat is mint a PER vagy a PART mondjuk. A PERES ügyek PÁROS ügyek, kell egy vádló és egy vádlott, enélkül nincsen per, nem lehetséges.
Ugyanez a logika a folyóPART esetén is. Egyrészt a folyóvizeket bal és jobb part szokás elkülöníteni, így is stimmel a PÁR fogalma. De van még talán egy ennél is jobb megközelítése ennek : Az hogy a folyó PARTJA voltaképpen a folyó PÁRJA, még láttam is így leírva. A folyónak a PARTját csak a folyóval PÁRban értelmezhetjük, hiszen nincsen folyópart folyó nélkül ! Csak PÁRban létezhetnek, a folyó mint egységnek ez egy elkülönült, de mégis szerves része. Hozzá tartozó ! Folyóparthoz folyó szükséges. Minden PART PÁRT alkot meg valamivel ! Így tehát mindent megmagyaráz a PÁR fogalma, amelyből a szó megszületett...
"Ami a magyar nyelvben P_R kezdődik el, az megfigyeléseim szerint két dologhoz kötődik :"
Több ez mint kettő. Már az első felsorolásod is két különböző jelentés köré csoportosítható:
- Az egyik a PIR (tűz) köré: piros, pirkad, perzsel, pernye, stb,
- A másik a PÖRög (forgás, kör) köré: pereg.
Az igaz, hogy a PIR (tűz) és a PÖR (forgás) közt van jelentésbeli áthallás, hiszen a tűz szikrái füstje pörög, kavarog, de a gyökök jelentéséből ez nem olvasható ki, mert nem csak pörög, kavarog, hanem pattog is! Így egyáltalán nem biztos, hogy a PIR-nek a körrel lenne kapcsolata. Annál is inkább, mert a P hang a rövid idejű események, (és tárgyak) által kiadott hangot jelentette: Pattog, potyog, peng, ropog, kopog, csap, csepeg, kap, köp, lép...
Könnyen lehet, hogy a a PÖRög szó alkotóját a tűz kavargó látványa ihlette, s ezért lett ennek a szónak az átvitt értelme a körrel, forgással kapcsolatos.
A második besorolással sem igazán értek egyet, mert a PÁR szó kifejezetten kettőt jelent, s ebből nem születhetett egyedülálló (nincs kettősségre utaló tartalmuk) párkány, perem, de ezek is köthetők a a kör alakjához, mert a perem valójában a tárgy kontúrja, ami körbefogja a tárgyat.
Ugyanakkor a perem, párkány, sőt, a part is az adott dolog, tárgy hirtelen"végét" jelenti elsődlegesen, így a bennük levő P hang fent említett jelentéséhez áll közelebb. (egy pillanat alatt vége (pereme) van valaminek.)
"És nem is nagyon van olyan, ami nem a fenti kettő témaköre lenne..."
PÓR= egyszerű
PÁR= kettő
PÁRa=gőznemű,
PARaszt=földművelő
PARlag= művelés alól kivont "üres" földterület
A felsorolásokból egy dolog teljesen biztosra vehető, ezek a szavak rokoni kapcsolatban állnak, s ez az alaki hasonlóság (a hangok jelentése) köti össze őket függetlenül attól, hogy mi a szavak mai jelentése.
A mai jelentésük az esetek nagy részében is rokonítható, de az átvitt értelmű szavak esetében ez már nem igaz.
Hatalmas munkát végeztek, és elévülhetetlen érdemük a gyökök alapelvként való alkalmazása, valamint a hangok jelentésének felismerése, amivel nem igazán éltek az etimológiai magyarázataik során.
Ez a mű nem kőbe vésett dogmatika, hanem olyan alkotás, melyre lehet és kell is építeni, továbbgondolva, továbbfejlesztve ezt a két alapvető gondolatot észrevéve és kijavítva a benne rejlő hibákat.
Ami a magyar nyelvben P_R kezdődik el, az megfigyeléseim szerint két dologhoz kötődik :
1: A Tűz : PIRO(technika) , ide tartozó szavak többek közt : PIROS, PARÁZS, PIRKAD, PIRUL, PORZSOG, PORZSOL, (ezek régebbi szavaink) , PÖRKÖL, PERCEG, PEREC (pergetve sütött), PEREG, PÖRZSÖL, PÖRGÖL/PERKEL/PÖRKÖL, és ezekből a PÖRÖG szó is. Továbbá PERJE/PÖRJE/PERNYE de egy kategória a
PERZSEL/PORZSOL/PÖRZSÖL/PARÁZSOL is , ez utóbbi szóból mind megérthető. Van még sok más is...
2: A PÁR fogalmából születettek: PÁR, PÁRT, PART, PER (alperes/felperes) , PEREM, PÁRTA, PÁRKÁNY,
PÁRTOL, PARKOL, PÁROL, és még sok más ami ide tartozhat.
És nem is nagyon van olyan, ami nem a fenti kettő témaköre lenne...
Igen, a PERem és a PARt szinonimák, ez teljesen jó, és ez a PÁR szóból levezethető mindkettő szó esetén.
A körhöz semmi közük, sőt inkább egyenes vagy PÁRhuzamos testeknél kaphatta a nevét amelyek párosíthatóak. Ugye a perem elsődleges szinonimája a "szegély" vagy a "széle" bárminek, valaminek a külső része/PÁRJA , ami a megnevezett tárgynak a része.
A KERítés az KÖRértelmű természetesen, de a fentiek a PÁR fogalmából születtek meg...
CZ-F is téved itt-ott, szerintem ez is egy ilyen eset. Mindkét gyök önállóan megmagyarázható jelentéssel bír. De 110 ezer (!) szócikket vállaltak be, nem is várható ezek mellett hogy mindenhol telibe találjanak és hibátlanak legyenek...
Tényleg nem ilyen bonyolult módon gondolkodtak őseink, de mai definícióként elfogadható.
A PEREM általában körszerű tárgyak (jobbára edények, korongok) jellemző része, a tárgynak a körbeérő szélét jelenti, s amit kiterjesztve egy szakadék szélére is értünk, arra a részre, ahol hirtelen véget ér síknak mondható talaj.
"A víz azért nem terül szét a tájon, mert a partja magasabban van mint a víz színe. Ennyi az egész.
Ettől jelent magasodást a part."
A PARt és a PERem szavak gyökének hangsorának kvázi azonossága rokonságot feltételez, s ez nem csak a hangok jelentéséből tűnik ki, hanem a szavak jelentése is igazolja.
A PERem gyök megtalálható a PEReg, PERdül, PERel, PERnye, ahol a forgással, körrel kapcsolatos jelentésű, ugyanakkor a PERon, PERem valaminek a körülölelő szélét jelenti.
A PARt szó gyöke is lényegében valaminek (szárazföldnek) a szélét, végét jelenti.
Nem a magasodáson van a hangsúly, hanem a terület funkcionális szerepén, azaz ott van vége a szárazföldnek, azon túl víz van. Egy tó esetében kör alakúnak is felfogható.
Ok, tiszteletben tartom, de annyit még hozzáfűznék, hogy én a PARt szót a PARlag, PARaszt, PAR-i-pa, PARk, PARcella... szavakkal hoznám összefüggésbe, ahol a PAR gyök jelentése inkább valamilyen sík terület jelentését hordozza...
