Hm, nem szükségszerű, hogy egy ismeretlen nagy halmazból ugyanazokat az elemeket vegyük észre. Viktor még nem került a látóterembe, a Bezerédi - Bezerédj verzióknál más irányba kanyarodtam, és leragadtam a vezetéknévnél.
De ez nem von le semmit az épület sorsának érdekességéből.
Hosszú, de érdekes, köszönöm. Már csak azt kéne tudni, ki volt Bezerédj Victor, akiről az intézményt elnevezték. :)
(Ami engem illet, őszintén szólva sem gyerekközpontú, sem józan észről tanúskodó döntésnek nem tartom, hogy a folyamatosan betegeskedő anya 1807 és 1823 között még hét gyermeket szült, de hát hol vagyok én, hogy beleszóljak a magyar nemesség életstratégiájába. És persze úgyis ott volt a tüdőbeteg nővér, ő szépen nevelgette mindet.)
Igaza van Tiborpapának, hosszúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú.
:)
A kép a kutakodás mellékterméke, az épület viszont érdekes, több néven fut az idővonalon.
Már _kezdem_ kitanulni Bezerédj István munkásságát, s mára már az első felesége által írt,
"magyar gyermeklíra, s egyben a magyar gyermekirodalom kezdetét az irodalomtörténet szimbolikusan az 1840-es évhez kapcsolja. A Flóri könyve, amelyet szerzője kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írt, elsősorban abban más és több, hogy irodalmibb" elődjeinél, szándékoltan gyermekeknek készült. Első igazi" gyermekkönyvünk, ahogyan Benedek Elek nevezte. A mű, amolyan mindenes könyv, tankönyv és egyben tágabb fogalmi körben értelmezett irodalom: ábécé, versek, mesék, imádságok, ismeretterjesztés a természetről, a világról. A Flóri Könyve a 19. század gyermekirodalmának sikerkönyve, 1927-ig tizenhat kiadásban jelent meg. (Utoljára 1986-ban a Tolna Megyei Könyvtár és az OPKM adta ki 4000 példányban.)"
Kezdem érteni, hogy miért kapta a Bezerédj nevet, az amúgy érdekes történetű épület.
A filmarchívumban is többször szerepel, a mindenkori politikai kurzus jellegének megfelelő gyermek és ifjúság nyaraltatási/gyógyítási tevékenységségének bemutatására. Nem sorolom fel. A Bezerédj -familia, a feleségeket is beleértve, eleve gyermekközpontú, művelt, humán beállítottságú volt már neveltetésükben is, amit továbbvittek.
Hogy az épületet tiszteletből, vagy valami más kapcsolat miatt nevezték el egy időre Bezerédj-nek, azt nem tudom. Ugyanúgy rejtély a rejtjeles felirat a víz felőli oldalon, 1936-ra emlékezve, holott az épület korábbi.
Nyilván a mindenkori használó dönt. Lehet hogy rosszul látom, vagy már annyit változott a világ, de elgondolkodtató, hogy milyen sors vár a hajdani szép eszmék jegyében emelt épületekre. Néha ebek harmincadja.
Akkoriban még a Balaton népszerűsítése volt az egyik fő cél
"A Szövetség céltudatos propagandája meg is tette hatását. Nyomában örömmel (bár talán némi túlzással) jelenthette a Budapesti Hírlap (1913. július 23.), hogy ez évben már felére kezd apadni azoknak a magyaroknak száma, akik az adriai tengerparton töltik a nyarat."
Megtörténhetett volna a következõ dolog: mondjuk, Lõrinczy György nyolcvan s egynéhány esztendõvel ezelõtt él és beküld egy novellát Kisfaludy Károlynak. Kisfaludy, az Aurora kedves és bonvivant szerkesztõje, szegényesen bútorozott szobájában ül, szertehányt könyvek, poros Aurorák és abbahagyott képek között. Vele vannak a fiatal tanítványok: Vörösmarty, Bajza és Toldy. Mindnyájan pipáznak, mindegyiknek szépen és érdekesen bodorított romantikus frizurája van, szeretik egymást, önmagukat, fiatalságukat, fiatal képzeletük minden szertelenségét és körülöttük, fejük felett nehéz járású, napfényes füstkerekek szállonganak."
1917-ben adták át, a Zsófia főhercegnő alapítvány (vagy valami ilyesmi) működése folytán, a legnagyobb háborús időkben. a háború miatt nehéz helyzetbe került gyerekek részére.
Sokáig az ország legnagyobb gyereküdülője volt - egészen Zánka megépültéig.
Az a kapitalizmus meg tudott egy ilyet valósítani, majd fenntartani. 1990, a rendszerváltás után ilyesmire már nincs pénz. most valami szállóként működik, illetve tengődik. Jobbára el akarják adni.
Kicsit utána olvastam Széplaknak (itt volt az ideje :) ) - hát, még egy ilyen dokumentálatlan települést... Amikor a képeslap készült, valszeg még Kiliti része volt, aztán 39-ben hozzácsapták Siófokhoz. Alsón csak egy olyan házra emlékszem, amelyik korban stimmel, nem messze az állomástól.
Gyerekkoromban ez egy ősfás parkban állt, nagy, fedett verandája volt, és mohos volt a palateteje, de a tető vonala speciel stimmel. Szóval egyik panziónak sem felel meg. Attól tartok, a telep és a két panzió, ha maradt belőlük egyáltalán valami, Siófok és Zamárdi között bárhol lehet. (Zamárdiban találtam egy cserkész nyaralótelepet, de nem olyan.)
