Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
ha nincs tér, hol van ez a mező, de főként mi hozza létre? persze amennyiben nincs tömeg, nincs elhajlás sem.
persze a semmiben nem lehet valami, hiszen a semmi nem is létezik. na nem a semmi, mint fogalom, hanem a semmi amit a valamit jelölő fogalom tagad. a semmi valaminek az ellentéte. a valami van a semmi nincs.
természetesen nem elhanyagolható pontja a világegyetem legészakibb pontja, amely a Föld középpontjától északi sarkponton áthaladó a legészakibb pontig tartó meghosszabbított egyenes legutolsó pontja.
"A helyes logika az, hogy nem a tér hatására görbül el a fénysugár útja, mert a tér csak egy fogalom, fizikailag semmi. "
a semmi nem hajlítgat, hiszen a semmi nem is létezik. olyan mint a pont, amelyiknek ugye nincs kiterjedése. egy kiterjedés nélküli pont nem is létezik. ne feledd, a térnek van kiterjedése, különben hogyan jelölnél, vennél abból pontokat? ha nem lenne az universumok, már amennyiben léteznek univerzumok, egyik pontja a mi létező univerzumunk, akkor nem is léteznénk. de és mivel van terünknek kiterjedése, ezért terünkben lehetnek pontok, mint pl. a Föld, mint pont, v. azon belül a Földnek bármely pontja ...
mo azért ha hajlik a tér és eme tér a vezető, akkor bizony a kanyarban, noha egy kanyar még nem téríti le az út egyenességéről, és annak ívéhez mérten változhat hullámhossza is. :O
tood, olyan ez mint egy autó kanyarodáskor. a belső íven kevesebb, míg a külső íven több a kerékfordulat. :P
na igen, lehet gondolkozni, hogy az írásban a newtoni, v. az einsteini elmélet nincs megdöntve. sztem a fényhajlásra adott magyarázat a newtonit döntötte, amely a Napfogyatkozáskor bizonyosodott. természetesen a gravitációs hullám anomáliája a tér simmissége, hogy ugyanis a semmi nem járhat hullámtáncot. a tér csak akkor képes hullámzásra, ha az valami. persze azt letisztáztuk a múltkor, hogy a tér valami, mert kiterjedése van. már csakl az a kérdés hogy mi? ez a kérdés kapcsolódik a fény vezetéséhez is, miszen ha kiderül mi a tér, lehet meg lesz a fény vezetésének anyaga is.
Az, hogy a fény szakaszos hullámként születik, a Bohr féle atommodellből következik. Az elektronok nem sugároznak folyamatosan, csak az átmenet idején, amikor visszarendeződnek alacsonyabb energiaszintre.
Az, hogy a fény méteres hosszúságú hullámszakaszokban terjed, az megtalálható:
Alvin Hudson-Rex Nelson: Útban a modern fizikához c. tankönyvében.
"A kis nyomású gázkisülési csőből érkező látható fényhullám-vonulat kb. egy méter hosszúságú, azaz több millió hullámhossznyi."
960. oldal:
"A látható fény, amit közönséges fényforrások, pl. izzólámpák és izzó testek bocsátanak ki, gerjesztett atomokból vagy molekulákból ered. A klasszikus szemlélet szerint az atomok vagy molekulák rövid elektromágneses hullámcsomagokat bocsátanak ki, amik kb. 10-8 szekundum ideig tartanak és néhány millió rezgést tartalmaznak. Így a kibocsátott hullámvonulat hossza a terjedési irányában kb. egy méter. Minthogy az atomok egymástól függetlenül bocsájtják ki a fényt, az eredő fény sok hullámvonulat szuperpozíciója...."
(A szövegben a hullámvonulat, hullámcsomag, hullámsorozat szavakat az írók szinonimaként használják.)
Vagyis a látható fény sok-sok méteres hosszúságú hullámvonulat, hullámsorozat összessége. Mivel nagyon sok érkezik a szemedbe, ezért folyamatosnak látod.
forrás? persze legalább ezt "Newton elmélete megdöntve) Tudományos körökben az elméletnek ellentmondó jelenséget a mai napig nem találtak." https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein
jut eszembe, ha a tér görbülete hajlítja a fényt, akkor nyilván a tér fényvezető. szal mi a fény és mi a tér?
"Te ezt a 7 milliós hullámszakaszt gondolod a fotonnak?"
Nem, mint már többször írtam, szerintem foton nem létezik. Ez a 7 milliós hullámszakasz, egy hullámsorozat, amelynek a neve: vézer.
Mivel a fény szakaszosan, vagyis rövid hullámsorozatokban keletkezik, és úgy is terjed, valóban igaz Planck feltevése, hogy a fényben az energia különálló adagokban (kvantumokban) terjed. De ezek nem részecskék, ahogyan Einstein elképzelte, hanem véges hosszúságú térbeli hullámdarabok, vagyis vézerek. 1 vézer 1 energiaadag.
A gravitáció=tömegvonzás bizony ma is érvényes. Einstein tett ugyan egy sikertelen próbálkozást abba az irányba, hogy a gravitációt a tér (vagy a téridő) torzulására vezesse vissza, de ez kudarcba fulladt. 1952-ben elismerte, hogy téridő nem létezik. Sajnos azonban még ma is ezt a hibás elméletet oktatják.
"mitől elektromos, ha nincs abban elektron egyáltalán? "
Ezek szerint nem tudod, hogy mi a fotoelektromos jelenség. Az a jelenség, amikor fény hatására egy fémlapból elektronok lépnek ki. Ezt Hertz fedezte fel, és Lénárd Fülöp kísérletezte ki. Einstein szerint ez úgy működik, hogy a fotonrészecske kiüti az elektront a helyéről, úgy mint két billiárdgolyó.
De fotonrészecske nem létezik, tehát így nem működhet az elektronkiváltás. Az a kérdés, hogy hogyan működik, ha a fény hullámokból áll. Szerintem rezonanciával működik.
"szal mi a fény, mi hullámzik? hogyan terjed..."
A fény szakaszos hullámzás, amely a fényközegben terjed. Az atomok keltik a fényt. mégpedig úgy, hogy megrezegtetik maguk körül a fényközeget, amelyben a hullámok táguló gömbhéjak formájában terjednek szét. Ezt bizonyítják a kísérletek.
"...ha vákuumban és a föld anyaggal teli légkörében is uo. a sebessége? "
Nem ugyanolyan a sebessége. A törésmutató arányában csökken a fény sebessége részecskékből álló anyagban.
"mi lenne a hullám-sorozat? pl. elektromos és mágneses mező rezgése? ok.
Igen, a hullám periodikusan váltakozó elektromos és mágneses mező. Úgy, ahogyan Maxwell leírta. Csak Maxwell még folyamatosnak tekintette a fényt, de ma már tudjuk, hogy a fény impulzusosan keletkezik. Egy hullámsorozat neve a vézer.
"a hullám periódikus állapotváltozása egy rendszernek. ha a rendszer nem foton, akkor mi? mi hullámzik?
A fényközeg elektromos és mágneses állapota változik periodikusan. Ez a fény. Fotonok nincsenek, csakis térbeli hullámdarabok, vagyis vézerek vannak.
Albert Einstein az 1916-ban megjelentetett második, általános relativitáselméletében a tömegvonzás jelenségére más elméleti leírást adott. Az elmélet szerint tömegvonzási erő nem létezik, így az azt közvetítő részecskét sem kell keresnünk.
...
A relativitáselméletben bemutatott gravitációmodell alapján gondolkodva tehát kijelenthetjük, hogy gravitációs erő valójában nincs is, csak a gravitáció jelensége létezik, „gravitációs hatásról” beszélhetünk, amelyet nem erőkkel, hanem a tér torzulásaival indokolhatunk.
"ma már ismerjük a fotoelektromos jelenség helyes magyarázatát, amely a fény impulzusos keletkezésében rejlik"
mitől elektromos, ha nincs abban elektron egyáltalán? mi töltődik, ha nem részecske? (közeledünk Tesla igyen áram gondolatához) mi a villám? elektromosan töltött részecskék kisülése. hol jöhet létre villám? elektromos mezőben. hogyan? a nagy szél forgatagában a légköri anyag súrlódik, elektromosan töltődik, vagyis elektromos mező lesz, ha van ellentétes töltése is (+ és, v. -) pl. egy viharfelhő, egy felhő és föld köze, felhő és felhőtlen tér, és kisül. a kisülés fényjelenséggel is jár. miért van a villámnak fénye?
a helyzet az, hogy még a villámok sincsenek igazán értve, egy laikus pedig nem rendelkezik sem kísérleti lehetőséggel, sem olyan háttérrel, amely a valóságban való kutatást megengedné. tesla is kutatott, majd amikor a finanszírozó a finanszírozott pénz sokasodása, de legalábbis megtérülése helyett veszteséget látott, megvonta a támogatást. Mo. nem tudok magán kutatásokról, v. annak, azoknak lehetőségéről. a központi kutatások pedig irányítottak. azt kutatják amit meghatároznak. nincs egyéni akció. vagyis amit eddig tudhatunk is a villámokról, az külföldi és megegyezett info. külföldön pl. a viharvadászok egyéni finanszírozást kapnak. saját berendezéseket alkotnak, saját eredményt írnak, hoznak köztudomásra. pedig egy vihar megfigyelésének és azok működése feltérképezésének nincs közvetlen haszna, tulajdonképpen közvetlen megtérülése sincs. a pénz "csak" megy abba, miközben még a felszereléseket is elviheti, tönkreteheti egy komolyabb jégeső, tornádó. de még a kutató áldozatiságának lehetőségét nem is említettük. egy kutatás alapvetően non profit jellegű, még ha van is benne rejlő profitábilitás.
szóval én pl. gondolhatom akár azt is, hogy a villám fénye az elektromosan töltött, többségében hidrogén atomok elégése, ami miatt hangot is ad, a keletkezett hő miatt. amikor nincs hang, de van fény, akkor kevés, v. egyáltalán nincs hidrogénatom. ha pedig se fény, se hang, akkor nincs nagy hő, csak elektronvándorlás van.
megállapíthattuk, hogy az elektromos mezőhöz, ionizált részecskék kellenek. a fény nem részecske, tehát alrészecskéi sem lehetnek.
szal mi a fény, mi hullámzik? hogyan terjed, ha vákuumban és a föld anyaggal teli légkörében is uo. a sebessége? a földi légkörnek nyomása is van, vagyis a légköri gázatomok elég sűrűn vannak ahhoz, hogy köztük egy súlytalan nemrészecske ne tudjon áthaladni. ??
"A hullámsorozat neve: waser, ami az angol wave series szavakból áll össze. Magyarul vézer."
vézer? hmm.
mi lenne a hullám-sorozat? pl. elektromos és mágneses mező rezgése? ok. mi tartja az elektromos töltést és mitől lenne mágneses is? miért nem látom a fényt, annak mozgását az űrben? a Földnek van mágneses tere, amelyet nevezhetünk elektromágneses térnek is, hiszen forog a szilárd vasmagja, gyorsabban mint a Föld, és a körülötte lévő olvadt fém áramlásai miatt. a Föld mágneses (elektromos) terében sem látom a fény közeledtét. ha a Nap mögöttem, s a Föld előttem, akkor is "csak" a Földet, v. légkörét látom, nem a fényt. emiatt arra gondol egy laikus, hogy nem a fény világít, hanem az azáltal megrezegtetett atom. ha nem így van, miért nem tudom bezárni azt egy dobozba? akár milyen világos van, ha bezárom a dobozt, abban nem lesz fény.
a hullám periódikus állapotváltozása egy rendszernek. ha a rendszer nem foton, akkor mi? mi hullámzik?
