"és utána bizonyítod, h a por gyök (ill. annak tulajdonított szavak) nem a pir (piros) gyök. kész röhej."
A POR mióta PIR, vagy a PORos mióta PIRos? Vagy szerinted nincs különbség a PORol és a PIRul, a PORlad és a PIRkad között?
"azt nem veszed észre (ha tényleg nincs a görögben további piros jelentésű pur-/por-), h nem az a következtetés, amit te levonsz, hanem az, h a porfira por- lóg ki a többi por- közül."
Tényleg? Ez meg milyen logika? Felsoroltam majd' egy tucat szót, egyiknél sem érezhető a PIRos jelentés. A porfira miért lenne kivétel?
"aztán miért?"
Azon egyszerű oknál fogva, mert a felsorolt szavak jelentéséből ez érződik ki.
Bár ez egy hosszabb írás, én mégis egy dologra koncentrálnék először. Már csak hogy gondolkodjunk már egy kicsit ! idézem :
"van egy BABBAR-IGI szóösszetétel is, utána a francia megfelelője : blanc de l'ail. Ez pedig aranyfehéret jelent."
Mi az hogy aranyfehér?...)) Arany az nem fehér. Az arany az sárga természetesen. Még a fehérített sem lesz fehér, bár az már egy komoly beavatkozás eredménye. A francia kifejezés vége meg fokhagyma. Nem arany. Olyan mintha azt mondanám a tűzpiros Ferrarira hogy hópiros, nagyjából ilyen az "aranyfehér" kifejezés is szintben...
Annyit javítok hogy olyan hangmódosulás van amikor a már meglévő "régi" szóból lesz (annak közvetlen kapcsolata okán) egy új hangalak. De az ilyen esetek nem tekinthetőek "hangváltásnak" hiszen ilyenkor már nem ugyanazt jelenti a két hangalak, hanem a módosult szónak már lesz egy önálló jelentése. Tehát ilyenkor egy új szó van képezve...
Amikor nyelvészek és nyelvvel foglalkozók állítólagos mássalhangzócserés szópárokkal példálóznak, alaposabb vizsgálat után 10-ből 9-szer legalább arra kell jutnom hogy egészen egyszerűen csak különbözőképpen felépített szavakról van szó és nem "csak úgy" egy hangcseréről, aminek a nézetem szerint sincsen értelme egy alapnyelvben és ősnyelven belül értve. Pont
Ez hangsúlyos azért húztam alá, az ősnyelv elbarmolói már átírták a hangokat , de mi most ezzel a résszel ne foglalkozzunk, mert a már jóval utólag történtek az ősnyelvi gyököket sehogyan sem írhatják felül, mivel az már akkora egy kialakult rendszerként létezett.
A GUBBASZT---GUNNYASZT---GUVASZT hármas is csak látszólag és felületes ránézésre ugyanaz, három külön úton épült kifejezések. Ráadás az utóbbi szó a GUVASZT jelentésben is alaposan eltérő a másik két társától. Ez ma : kidudorodik, domborodik, előretör, kidülled. Azaz ez épp feltűnősködik a másik két társával szemben, akik inkább meghúzzák magukat.
És ami fontos hogy a GUVASZT régen hántolást jelentett, és ezen művelet okán simán lehet hangutánzó szó. A SUVASZT mintájára képezte a magyar a szót, amelyben a SUhogó hang a lényeg. A szóképzésből meg tudjuk állapítani a "GU" szótövet, hiszen a V itt már vendéghangként funkcionál.
A GUBBASZT---GUNNYASZT jelentésben valóban nagyon hasonló, szövegkörnyezetben akár cserélhető is.
Mégsem egy "oktalan" hangcsere van a két szó viszonylatában, kétféleképp épültek fel.
Tömören a GUBBASZT a GÖMBölyűség szava, a GUBÓ szóból megérthető könnyen. Viszont a GUNNYASZT szó régen bizonyosan GURNYASZT is volt használatos. Ez más akcentussal GÖRNYESZT, és meg is érkezünk a GÖR GÖRbeség gyökszavához . Összehúzza magát és GÖRNYED.
A "gömbölyű" és a "görbe" közt természetesen van rokonság ez nem is vitás, de korántsem azonos fogalmak ezek.
Van mikor X nyelvész totál összekeveri egymással a HÖRPÖL--SZÖRPÖL párost (is és még sok mást). Aki nem néz mögé, lehet simán elfogadja hogy "jééé csak egy hangcsere és ez ugyanaz" Egy frászt ugyanaz, csak az a közös bennük hogy mindkettő egy iváshoz köthető hangalak.
Hörpölés a HÖR-Pintés sajátos hangja. SZÖRpölés meg a SZÜRcsögés jellegzetes hangja. Mivel ez a valóságban is egymástól elkülönülve hallható egyedi hangjelenségek, így ez semmiképp sem keverendő egymással össze. Mert két más dolog. Eleve a SZÖRP szó főnévként a SZIRUP amivel közvetlen kapcsolata van mind hangalak tekintetében, mind jelentésben is.
Kiváltképp ha pont a "GAR" jelentésre vagyunk kíváncsiak. A legkézenfekvőbb magát a "GAR" önállóan is létező hangalakot nézni már akkor szerintem. Amiből kétféle is volt + GARA, GAROL szavak. Persze ezek nem illenek bele értelmileg a magyar nép neveinek a végére. Mert könnyen lehet hogy ott nem a "gar" az ami van eredetileg.
MAGYAR esetén biztos hogy GY, és régen gyakori volt a MAG-GYAR írás is. Gondolom praktikusan összeolvadt. HUNGAR/HONGAR esetén is erősen gyanús hogy eredetileg ez GY hangos.
Erre utal hogy Ázsiában sokfelé 2 G-vel írják , "heonggari" például Koreában is. Vagy az arabok is ilyen "ékezetes" G-vel írják, mintha jeleznék hogy ez itt bizony nem sima G hang. Ugye GY hangunkat többféleképp is feljegyezték, mivel idegenben ez nem volt használatos , a MAGYAR szavunknál is ezt láthatjuk többféleképpen lejegyezve...
Ha az a jelzés megfelel a valóságnak, akkor nincs vele baj.
"BABBAR és a BABBARA : Sumerian/Akkadian.
a - Rising.
b - Rising of the sun. "
És itt csak ennyi, baromira nem említ semmiféle fehéret."
Dehogynem, csak "rossz" szótárat nézel. Nem egy leegyszerűsített, sokszor (mások által) átírtat kell elővenni, mert azok egymásnak is ellentmondanak. És meglehetősen szűkszavúak.
Én a kéziratos eredeti változatát használom, ahol egy rakás kiejtés, magyarázat, jelentés van feltüntetve egy-egy ékjel után.
Az igaz, hogy baromi macerás a használata, mert az egészet végig kell olvasni egyetlen szó keresésénél, mert semmilyen betűrend nincs benne (nem is lehet) Csak az ékjelek sorszáma emelkedik. Ja, és mindez francia nyelven, sokszor alig kibogarászható kézírással... És az ékjel jelentései közt sokszor egészen más, talán az ékjelhez nem is köthető szavak fordítása is megtalálható, mint ebben az esetben is...
Nos, ebben a szótárban a 379. sz. ékjelnél a jellel kapcsolatos tucatnál is több jelentés van megadva.
(Az ékjel számát elfelejtette feltüntetni, de az előtte levő a 378-as...)
Aztán keresd meg a BABBAR szót, majd pötyögd be a francia-magyar szótárba az utána írd be francia megfelelőjét: "BLANC", az eredmény: fehér...
Vigyázz, mert a kézírásból akár a blane szó is kiolvasható, de az fekete jelentésű...
Aztán, hogy biztos légy a jelentésében, beírhatod a BLANCHATRE szót is, az pedig fehéres jelentésű.
De ne elégedj meg ennyivel, van egy BABBAR-IGI szóösszetétel is, utána a francia megfelelője: blanc de l'ail.
Ez pedig aranyfehéret jelent.
(A sors iróniája, hogy korábban nekem fehér fokhagyma jött ki megfejtésnek, de most rájöttem, hogy beíráskor lehagytam az l betűt, így az ail jelentése nem arany, hanem fokhagyma..., de a fehér legalább stimmelt...:D)
"Persze máshol a fehéren kívül bejön a képbe a "fényes" a "ragyogó" az "izzó" vagy épp a "nap" is a dologba."
Hát igen, mivel ezek a jelentések is köthetők hozzá.
Az ominózus ékjel olvasata: UD, a jelentése jour=élet, fény, ill. UTU, jelentése soleil= napfény, dicsőség.
Nyilván a rokon jelentése okán került ide a BABBAR szó is. (Máshol nem található)
A szótárban kereshetsz hasonló szavakat, pl. a 157. oldalon, a 334. ékjelnél találod a BÁR, BARAG, BÁRA szavakat. trone divin = Isteni trón jelentésű,
BÁR7purifier=tiszta, BÁR-MAH = saint des saints= szentek szentje, azaz legmagasabb szent. (MAH=magas)
Az 5. sz. ékjel (43. oldal) a BA=donner=süt, tűz, ofrir=ad, adományoz, BA-BA = disperser = szétszór, szétszóródik (az ismétlés többes számot jelent, azaz sokszor ad, tehát szétszór.)
"Baba sumer anyaistennő, „a bőség úrnője”." Írja a Wiki szócikke...
Tehát jó nyomon járunk, mert a szent, azaz tiszta, fehér =BÁR és a BA-BA együtt BABBAR magában hordozza azokat a jelentéseket, amiket fentebb sikerült számba venni, a fényességet, a fennséget, a fehéret, a tisztát...
Miért fordul át? Ki és miért fordította át? Más szótagokat is átfordítottak?
na ez a lényeg. a másik "nyelv", egy másik ejtési rendszer.
az első szótag átfordítása jelen esetben. nézzünk körül, van e rá példa. köpcös pöckös, lehet véletlen, csak széle a jelentéstartománynak. kupac *cupak capka copf, nincs. rezeg remeg. de ez nem erre példa mereng reszket ez se
mutass egy b-z változást. logikai alap, h a feltételezéseknek van előzménye, az érv akkor érvényes ha van mögötte valóságmag (ahogy puzsér mondja), valami igazolt példa.
m-b-re van példa.
p-b-f-v >> z -re nincs példa (csak az az 1 amit elméletileg feltételeztél, de ha találsz még ilyen törvényszerűséget lehetőleg e 2 nyelv között, akkor megfontolandó, hátha létezett ilyen). a zöngésekből z könnyen-sokszor-gyakran lesz. az egyik előbbi hsz-edben volt ó-magyar példa d-sz váltásra, habár én azt a szavat nem ismertem. a gyarap jarap szapor +1. már az első 3 is érdekes váltás, az második szótagbeli átfordítás.
amúgy meg van még purka - zarba között még k-b váltás. ez se gyakori
Viszont itt már nem a PIR gyököt látjuk, hanem a POR gyököt...
és utána bizonyítod, h a por gyök (ill. annak tulajdonított szavak) nem a pir (piros) gyök. kész röhej.
azt nem veszed észre (ha tényleg nincs a görögben további piros jelentésű pur-/por-), h nem az a következtetés, amit te levonsz, hanem az, h a porfira por- lóg ki a többi por- közül.
az létezik, nem az a logika, h akkor nem is piros :)) hanem "haladás", ahogy mondod. aztán miért?
Talán azért, hogy nyomatékot adj a kijelentésednek, illetve én is megértsem, miből jutottál a következtetésre.
talán tanulj meg logikailag érvelni.
te jöttél azzal, h egy nyelven belül, amikor itt többezer éves nyelvtörténetről (hangzóváltásokról) van szó
"azonban a hangváltozás önmagában semmit nem mond, semmit nem jelent, mert egy nyilvánvaló jelenség (különböző nyelvek közt)."
és ami utána jön, logikai hebehurgyaság. mit akarsz te valójában?
mert ez nekem úgy tűnik, h megvan az előítéleted, és mindent annak rendelsz alá ("nyilvánvaló", "semmit nem mond", "nem érdekel"...)
"A hangváltozatok a gyökök keletkezésének idejében történtek"
ha úgy érted, h tájnyelvi, ejtési változatok, az lehet, de akkor regisztráld, h ez azt jelenti, h egy nyelv, egy közös szava aminek a különböző változatai (mert pont ezt nem látom nálad!)
"Mert a hangkategóriákon belül vonzzák egymást a hangok és csak ízlés kérdése, hogy melyiket választják."
Ezt komolyan mondod? Méghogy a hangok kategórián belül vonzzák egymást... Azon kívül meg taszítják...
A szavakhoz a hangokat nem kinek-kinek az ízlése alapján válogatták össze, mert akkor egy hatalmas káosz lenne a szókincsünk, hanem értelemszerűen a hangok jelentése alapján... Gondold ezt végig...
Van itt egy F-Z, vagy P-Z, vagy B-Z vagy V-Z, hangváltozás és máris ugyan az a gyök...:D.
Ezen az alapon kis átalakításokkal, átforgatásokkal bármelyik gyököt egy másikhoz hasonlóvá lehet tenni. Csak semmilyen bizonyíték nincs, ami alátámasztaná ezt a manipulációt. Ezzel a módszerrel csináltak a nyelvészek a kota-ból ház-at... És megcsinálták!
"Ősi finnugor örökség: osztják kat, mordvin kud, finn kota, észt koda (‘ház, kunyhó’). A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, hó, hód stb; a tővégi t ⇨ z változást megtaláljuk a fazék, kéz szóban is. Lásd még haza1, haza2, hon, honn. " - Írja az Arcanum...
A közepe meg nem számít... Mert ugye, ebből nem HÁZ lesz, hanem HOZ.
Ja a sztyeppén HOZták magukkal a "házukat", így lett belőle HÁZ....
Mondja meg már valaki "hozzáértő", hogyan lehet valami szabályos hangváltozás, ha a felsorolt nyelvekben úgy áll a K hang a szó elején mint a cövek!
Lásd: osztják kat, mordvin kud, finn kota, észt koda + zürj. ker-ka, votj. kor-ka, újperzsa kad... Hol van itt bármilyen hangváltozás?
"magyarban B - V és B - NY váltás : gubbaszt - gunnyaszt - gúvaszt"
Ok, Ok,.... De meg tudod indokolni a hangváltozás okát?
Mert a rebben, libben, fonnyaszt, nyuvaszt, suvaszt szavaknak nincsenek a fentihez hasonló változatai...
Így azt kell mondjam, a hangváltozás nem általános jelenség, legalábbis ebben a példában nem az. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy külön-külön kialakult hasonló felépítésű gyökökkel állunk szemben. Ezekbe a gyökökbe különböző hangok, különböző jelentésük alapján kerültek be, azaz hangváltozatokról beszélhetünk.
Talán azért, hogy nyomatékot adj a kijelentésednek, illetve én is megértsem, miből jutottál a következtetésre.
"pulg - fulg - pagla
F - P ? P - F
a hokkaidoi melyik után lehetett R? az lg-s vagy a gl-es változat"
Odáig rendben van, hogy kikutatod az azonos jelentésű és hasonló hangsorral felépített szavakat, és ezek közt kapcsolatot keresel. Azonban a hangváltozás önmagában semmit nem mond, semmit nem jelent, mert egy nyilvánvaló jelenség (különböző nyelvek közt).
Tulajdonképpen nem beszélhetünk még itt sem hangváltozásról, sokkal inkább hangváltozatokról. Ti. a hangváltozás kifejezés valamilyen fejlődési folyamatot (változást) jelent: az egyik hang egy másik hanggá módosul az idők folyamán. (Ilyen is van, de ez engem speciel nem igazán érdekel, csak figyelembe kell venni) A hangváltozatok kifejezés pedig azt jelenti, hogy kvázi egyszerre, egymással párhuzamosan, egymástól függetlenül alakulnak úgy a gyökök hangsorai, ahogy alakulnak.
Más szóval: A hangváltozatok a gyökök keletkezésének idejében történtek a különböző nyelvek kialakulása kezdetén, a hangváltozások pedig már a kész gyökök hangjait érintik egy adott nyelv fejlődése során.
Ez két különböző dolog, és nem szabad összekeverni.
"na most ha tudjuk h a purple összefügg a göröggel Greek porphyra "purple dye, purple"
és tudjuk, h a magyar piros pír összefügg a göröggel a tűz stb pirossa
azért is lehetett a hangátvetés a bibor-nál burble-purble >> bibor"
Viszont a bíbor hangalakra van jóval korábbi adatunk a sumer nyelvből, (babbar=fehér) ahol nem P, hanem B hang szerepel, és a szó jelentése is más. Nem piros, hanem fehér...Sőt, a magyar nyelvben is egykor fehéret jelentett.
A purple gyök viszont feltehetően a PIR gyökkel rokonítható.
A magyar nyelvben a tűz másik hangalakú gyöke a PIR. Ebből lett képezve a PIRos szó, mely szó szerint 'tüzes'-et jelet, s ezt használjuk a tűz színére hasonlító szín megnevezésére.
A görögben a πύρινος (pirinos) jelentése ugyancsak tüzes,
a πυρ (pir) = tűz
Ezzel a gyökkel képezzük a piros, pirít, pirul, pirongat, pirkad, pirók, pirókfenyér szavakat,
a görög pedig a tüzes, láz, mag, cella, agyag, gúla, (piramis) szavakat.
Feltételezhető, hogy a pir gyök kialakulásakor közeli kapcsolatban állhattunk egymással, sőt, a piros/pirinos szavak is ekkor keletkezhettek, s nem lehetetlen, hogy a görög is használhatta szín jelölésére.
A szétválás következtében mi is és a görögök is - egymástól már függetlenül - más szavakat alkottunk a PIR gyökkel.
Ma πορφυρό (porfíro) hangalakban lilát, vöröset, ritkán pirosat jelent... Viszont itt már nem a PIR gyököt látjuk, hanem a POR gyököt...
A görög POR gyökkel alkotott szavak jelentésének viszont nem sok köze van a tűzhöz:
πορδή = szellentés
πορεία = folyamat, folyam, irány, menet, fok, futás, röppálya, felvonulás,
πορθητής = hódító,
πορθμείο = komp,
πορθμός = (tenger)szoros, utca,
πόροι = eszköz, menedék, erőforrás,
πόρπη = csat, melltű,
πόρτα = ajtó, bejárat, kapu,
πόρτο = kikötő
így ez a gyök nem igazán azonosítható a PIR gyökkel, valószínűleg azért, mert más a jelentése. A szavak értelméből ítélve inkább a haladással hozható összefüggésbe akkor is, ha a πορφυρό (porfíro) történetesen egy színt jelent.
"sőt a viola is összefügg a pirossal jelentésben, és úgy néz ki hangalakban is"
MAGYAR-ból MEGYER simán lehet, lévén hogy egy magyar törzs. Ez csak egy kis akcentus eltérés, olyasmi mint a SZLOVén szóban a SZLOV az SZLÁVot jelent. Nem pont ugyanazt, de erősen kötődik ahhoz és abból származik. Egy elkülönült "törzs" , azaz külön is azonosíthatóak.
A "GAR" az nem biztos hogy önálló egység egy szó végen. Lehet xxxG+ÁR képző is. Meg ahhoz képest hogy mennyiféle nép van a világon, elég kevésben van ez benne arányaiban.
GAR egészen mást jelent, nem sokaságot. Jelent büszkeséget, önteltséget, önérzet, gőg akár, nagy garral jönni is annak hangosságára utal legfőképpen...
Ősnyelvben oktalanul mássalhangzó nem változik át. Okkal igen, legtöbbször beszédtechnikai oka van neki. Ezzel szemben az ősnyelvet átírok simán cserélgették a B-P és nem csak az ilyen hasonló hangokat.
Nem tudnak különbséget tenni a két dolog közé. Az idegen átírások ami jóval későbbi az sosem lehet erre érv. Lehet hogy ezt hetente is ki kell írni hátha egyszer meg lesz ez értve.
De a nyelvünkben a bókok nem pókok és nem is lesznek...
1: A hangtani értékek megbízhatósága ebben a témában igen erős és nem 1-2 %, ne beszéljünk már mellé. Ezt nem mástól, mint Labattól is olvashatjuk ! "Csak jelzésként szabad figyelembe venni "
Mivel egy jelhez több olvasat, hangtani érték és jelentés társul. Durván bizonytalan ez az egész így, hogy most mi igaz vagy mi nem belőle. Teszem azt belenézek egy sumér/akkád--angol szótárba és éppen ez van benne :
"BABBAR és a BABBARA : Sumerian/Akkadian.
a - Rising.
b - Rising of the sun. "
És itt csak ennyi, baromira nem említ semmiféle fehéret. Persze máshol a fehéren kívül bejön a képbe a "fényes" a "ragyogó" az "izzó" vagy épp a "nap" is a dologba. Kábé úgy értelmezi mindenki ahogy éppen csak akarja, na nekem ez innentől fogva komolytalan, mert ez még csak a jel értelmezése. De még a hangalak maga is igen kérdőjeles. Nem beszélve arról hogy még azt sem tudni hogy sumér vagy akkád. Konkrét bizonyítható hangalak szükségeltetik egy szó elemzéséhez, vagy annak a felbontásához.
2: Te dobtad be ezt a "byssus" dolgot, én elő se húztam volna.)) De ha már így esett, tisztáztam a valódi jelentéseit a görög szótársával együtt.
3: Te egy cikkre koncentrálhatsz, ahol épp valóban a színt jelenti. De van kontra tucatnyi másik amikor meg a szövet színei a "kék és piros" Sok írásban szerepel ez nem csak egyben...
A bíbor szó "fehér" jelentését semmi sem bizonyítja. Az egészet egy állítólagos sumer megállapított hangalakra építed aminek a pontos hangzása is kérdéses. Meg a többféle olvasatok miatt a jelentése is kérdéses. Ebben a sztoriban csak egy dolog biztos : hogy semmi sem biztos.))
És még ha tételezzük fel épp tényleg az is a sumer hangalak ami, még az sem bizonyítaná önmagában hogy köze a mi bíbor szavunkhoz. Ázsiában szerte van "Babar/Babbar" ma is, aztán meg még is tigrist jelent sokfelé, de van hol oroszlánt vagy épp párducot. Tök másról szól ez a dolog is teljesen...
Itt is olyan nehézséggel találkozunk, hogy nem mindegy, hogy hol bontjuk szét a szót és az sem mindegy, hogy a részeknek milyen értelmet adunk.
Itt van mindjárt a "ma" ősgyök. Mozgást, vagy felmagasodót jelent, magasat, magasságosat (bölcset, tudót)?
--
Ez így van.
Kezd körvonalazódni bennem egy nosztratikus gyökcsoport képzete, amely a magyar nyelven mutat csak teljes kapcsolatot a ma(g)am-em-én-hun(kun, kan)-ember-eme-ünö-anya-mén-menny-menjer-megyer-mond-mondjar-mogyar szóalakok között.
A magyar szó mély hangrendje Anonymusnál található meg először autentikusan „hetumoger”. tehát a mog gyökből kell kiindulni. Így a magyar népnév "csupán" annyit jelentene, mint magyarul, a magunk nyelvén beszélőket. Nagy valószínűségét látom ennek.
mond+er főnévképző= moger
mondj+er főnévképző=mogyer
Mond, magyaráz és motyog szavunk gyöke is azt erősíti, hogy a mond szavunk a magunktól "menő" nyelvet jelenti: lásd "mende-monda".
Az emberiség önmeghatározása kb. ezek közé az egymásba átható hangcsoportok köré írható:
Az "em/am" - "me/ma", "an/en/ön/ün", ne/nö", hím/hun/kun/kan/hom
Egyébiránt a fenti hangcsoportokban rejlik a nő (növekedés) és a ma (magasság) ill mélység közötti kapcsolatok is, mint általában az egyén, vagy a dogok meghatározását jelentő szavak mint pl. a magot - a közepet körülvevő mező-mezo (meder, medence) szavak.
"Alapvetően NINCS hangváltozás. Miért lenne? Indokold meg, mi lehet az oka."
Már megindokoltam.
Mert a hangkategóriákon belül vonzzák egymást a hangok és csak ízlés kérdése, hogy melyiket választják. Ahogy a körnél is látszik a hangkategóriákból ki is lehet lépni.
Tényleg elhiszed, hogy a körszerűségre annyi gyököt találtak ki ahány hangváltozattal azt megnevezik?
"és van hangváltozás. ha több nyelvet is ismersz, nem csak egyet, akkor észreveszed. pl. a szláv nyelvek között, angol-változatok közt stb, nagyon gyakori a hangváltás."
Igen, a különböző nyelvek között van, ki is emeltem, hogy egyazon nyelvben nincs, vagy csak elvétve találkozunk vele.
Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a gyököket/szavakat az alkotó hangok jelentése alapján rakták össze. Ezért találunk azonos hangot, vagy hangokat más nyelvek rokonjelentésű szavaiban. Nem átvételekről van szó, hanem önállóan alkotott gyökökről, szavakról. Ez nem zárja ki az átvételt, illetve a közvetlen közös eredetet. Pl. latin és újlatin nyelvek.
a gar eredeti szóbokrát kell vizsgálni. a gar jelentése hasonló mint a kas. ugyanúgy a jelentései közt magában foglalja a bentfoglaltakat. tehát lehet olyan jelentése h sokaság. de inkább a tömör erő szinonimája. hasonneve.
a többiek nem az eredeti gar. a garázda az gor/groz eredetileg, a göröngy-rög-nek meg a kör-gördül az eredetije (ami a garnak is tkp.), a gard eredetije meg a kert (vagy a kard változata, ugye)
(egy másik szóbokor / gyök a gor: goromba garázda groz- kór chor- galiba galád...)
pl magyarban B - V és B - NY váltás : gubbaszt - gunnyaszt - gúvaszt
ugyan azon nyelvben végbement volna ilyen hangváltozás
miért kéne azt bizonyitom, h egy nyelvben? hol kezdődik egy nyelv határa? amúgy is több nyelvről volt szó -volt felsorolva- az eredeti hozzászólásban
de
ha magyaron belül keresel, akkor gyakoribb a gyök hangjainak felváltása.
és kisebb súlyú hangváltásokat is találsz az s-sz (-z) között, a gy és j között, és valószinüleg p-b is van, meg rengeteg példa van már írt alakban is a hangváltozokra még pár száz éve is, ezen már azt hittem túl vagyunk, majd utánanézek
@
A felsorolásodban olyan hangok is szerepelnek amelyek az esetleg elfogadható P-B-M és F-V mellett a P-F, vagy F-B hangváltást tételeznek föl, és különböző nyelvek szavait hasonlítod össze:
dehogy ritka. minden más változat ami nem egy jelentésbokorba tartozik, az más gyök, más jelentésbokor.
és van hangváltozás. ha több nyelvet is ismersz, nem csak egyet, akkor észreveszed. pl. a szláv nyelvek között, angol-változatok közt stb, nagyon gyakori a hangváltás.
"GYARAPÍT : "Valamely anyagi dolognak a nagyságát, terjedelmét, számszerű értékét növeli""
És akkor hány darab hon lesz? öt, tizenhat, vagy még több?
Ezt azért kérdem, mert a "gyarapít" értelme a "szaporodik", "több lesz belőle".
Amúgy az igaz, hogy ma már - megint csak átvitt értelemben - a növekedésre, fejlődésre is értjük.
A szó etimológiája is azt mondja: "Eredet [gyarapodik < ómagyar: gyarap (gyarapodás, szaporaság) < ősmagyar: gyarat, darat (szaporít, fellazít) < sumér: dirig (gyarapszik)]"
Ugye, a gyar- gyök a -gar "sokaság" gyökkel hozható kapcsolatba, ami szintén az előbbieket támasztja alá: garapodik » gyarapodik = sokasodik, azaz sok lesz belőle.
"3: GAR mitől volna sokaság jelentésű?... "
Mert több népnévben is benne van feltehetően ezzel az átvitt értelmű jelentéssel.
És ma is ismert szóhasználat, ha valaki sokadmagával, és/vagy nagy erővel érkezik: Nagy garral jön.
A nép, sokaság (átvitt értelmű) jelentése annak az erőnek, lendületnek, cselekvőképességnek tudható be, amit ez a gyök általában jelent más nyelven is.
Pl Angol 'gar' = csinál kényszerít
"4: Hát szerintem sem lett MEGYER dologból MAGYAR,"
Szerintem sem...
"de annál inkább történhetett ez fordítva, a MAGYAR okán nagyon is lehet MEGYER..."
Ha az egyik irányba nem működik valami, a másik irány is erősen kérdőjeles
