Külföldi szervezetek Magyarországot elítélő nyilatkozataiknál nagy részben hazai, nem kormányzati szervezetek jelentéseire támaszkodnak. Így tett a brüsszeli Európai Újságíró-szövetség, amely a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) információjára támaszkodva ítélte el Magyarországot, amiért „elnémították a Klubrádiót”.
Az igazi kérdés, amit még senki nem tett fel az NMHH-nak, hogy miképpen volt lehetséges egy olyan pályázati anyag befogadása, amiben nincsenek oldalak CÉGSZERŰEN aláírva, miközben az oldalak cégszerű aláírása elemi alaki érvényességi követelmény???
Hogy nem vette ezt észre a közjegyző például az ajánlatok bontásnánál? Egyáltalán látta-e már valaki az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvet? Vizsgálták-e a bontáskor az elemi érvényességi kritériumok meglétét? Ha igen akkor hogyan találhatták érvényesnek az AR pályázatát?
Már megbocsáss, de te olyan tájékozatlan vagy, mint a média tanács szóvivője...
1. Az alaki hiba úgy derült ki, hogy a KR élve törvényadta jogával, kikérte a győztes pályázatot és szemben az NMHH-val elolvasta, hogy ellenőrizze, minden a pályázati kiírás elvárta alaki feltétel megvan-e benne. Észlelte, hogy szemben a pályázati kiírással, a AR pályázatának számos (tartalommal bíró) oldala (talán egy sem) nincs CÉGSZERŰEN aláírva. Ez az észrevétel képezte fellebbezésének és bírósági keresetének egyik alapját. Sok egyéb mellett.
2. A Bíróság szintén ellenőrizte az AR pályázatát és megállapította, hogy az AR tényleg nem írta alá CÉGSZERŰEN az oldalakat és mivel így alakilag érvénytelen volt a pályázat, ki kellett volna zárni az AR-t. Ha viszont kizárják, akkor a második helyezett KR -t kell győztesnek kihirdetni. Ezért kötelezte a média tanácsot, hogy zárja ki az AR-t és hirdessen ki új vgeredményt.
3. A média tanács ezt úgy értelmezte hogy mivel egyetlen pályázó nem írta alá az ÜRES TARTALOMMAL NEM BÍRÓ HÁTOLDALAKAT, ezért kizárja az összes pályázót, nemcsak az AR-t és a teljes eljárást utólag érvénytelennek mondta ki, és új pályázatot akar kiírni. És innen bonyolódik tovább a történet. Ez a 95,3 MHz frekvencia története, a 92,9 még etől is érdekesebb, mert ugye ne felejtsük el, hogy a KR-nek két frekvencia is kijár úgy tűnik.
Én például sokat hallgattam a Pannon Rádiót, no nem a politikai műsorokat, hanem a zenéért és igen sajnáltam, amikor megszűnt. Vagyis szemben veled, aki tisztán láthatóan nem vagy KR hallgató, én tudom miről beszélek a Pannon kapcsán, míg te nem ismered a KR műsorait ahogy látom....
A jogállamiságot emelgető gondolataidat nem tudtam értelmezni, a magyar nyelv szabályai szerint, de elismerem, lehet, hogy bennem van a hiba....
1. A Pannon rádió gyakorlatilag magát számolta fel.
2. Milyen piac? Arra gondolsz ahol az összes hasonló tartalmakat játszó Médiatanácsbarát-rádió ingyenesen kapott frekvenciákat ( az oda folyatott hírdetési pénzekről nem is beszélve)? Ráadásul javarészt pont a KR vidéki frekvenciáit?
3. Vagy arra piacra gondolsz, ahol egy hatóság megengedheti magának, hogy 3 jogerős bírói ítéletet sem hajt végre?
Kicsit fárasztó lesz, ha így megy minden a 2014-es választásig, márpedig nincs semmi remény, hogy megkegyelmezzenek nekünk, hiszen „egy térdre zuhant ország áll a regnáló tekintélyuralom önkényével szemben”. Mondhatni, szemben állva térdelünk, ahogyan Ungváry Rudolf mondta a Klubrádió fennmaradásáért tartott századik vagy ezredik tüntetésen.
A beszédből kiderül, csakis azért nem fogják betiltani a Klubrádiót, mert az a látszatdemokrácia díszlete, viszont van ok a derűlátásra, mert „az ennyire hazug rendszerek maguktól is megbuknak”. Ettől mindenki megnyugodott és hazament, hogy térden állva felkészüljön a következő tüntetésre a Klubrádió védelmében.
A Klubbrádijó a pijaci törvények levét issza... Khm, tekincsünk ela zorbános képzavartól, és ne részletezzük, hogya törvények leve mijjen is lehet... Pijaci törvények áldozata, mondhassuk, és ez igaz is: A NER médijapijaci törvényejineka záldozata, leszámítva perszeja zíratlan törvényeket, amika zítéletek semmibevételét engedik és követelik mega hatóságtól...
Szerintem amúgya Klubbrádijó ügye eljutott abbaja stádijumba, hogy akija kormány szándékos jogtiprását tagaggya, és asztat, hogya Klubbrádijó enneka záldozata, az vagy cinikus, vagy együgyü. A Bartus sem tagaggya, hanem aszongya, hogy a Klubbrádijó mellett nem köll kiállni...
Ijjen véleményhez tehát nem nyúlok többet, mer sem propagandistákkal, sem debilekkel nem érdemes vitatkozni...
A Zarató számojjon ela pénzével mega vagyonával, ha valaki joxerűen kezdeményezi. A Klubbrádijó meg haccójjon, merén nema Zarató vagyonát akarom hallgatni, hanema Klubbrádijót. A Bartus nem akarja, és esztet megis írtaja Népszagába. Az meg lehoszta, ahogy a Manem pölö sohase hozná le szó szerinta Sólyom NER-kritikáját...
Beszéljünk világosan. Arató András azt a pénzt, amiből a Klubrádiót létrehozta, nem kamionsofőrként gyűjtötte össze. Ha valaki egyszer megírja a magyar rendszerváltás bukásának okát, akkor az ilyen vagyonok eredetét kell pontosan bemutatnia. Ebből aztán létrehozott egy rádiót, amelyet a közpénzek megcsapolására találtak ki. Ha még támogatott is belőle egy pártot, vagy annak egyes képviselőit, amelyet nem tudhatunk, akkor pénzmosásra hozták létre. De az nem titok, hogy az a sajtó, amelynek részeként a Klubrádiót létrehozták, úgy működött, hogy a pártpénztáros kiadta a megfelelő állami cégeknek, hogy havonta mennyit kell fizetni hirdetés formájában. Vagy a cégek maguktól is tudták, hogy hirdetniük kell, ha máshol pénzhez akarnak jutni. Amíg dőlt a pénz a Klubrádióba, addig Arató András úgy viselkedett, mint egy tulajdonos. Amikor a két nagy párt közül az egyik felmondta az egymás közötti alkukat, mert felbomlott a pártpénztárnokok közötti kölcsönös zsarolhatóság egyensúlya, és elzárták az egyik oldal felé a pénzcsapokat, akkor Arató András már nem úgy viselkedik, mint egy tulajdonos. Elfelejti, hogy ez az ő rádiója, ezt neki kellene eltartania. És ha a napi ennivalója felett még egy fillér tartaléka van, akkor azt neki kellene a rádiójába visszaforgatnia, de gyanítom, hogy erre nincs szíve. Most úgy viselkedik, mintha nem ő lenne a tulajdonos, hanem a rádiója a közé lenne, és tartsák el a hallgatók. Úgy gyűjti a pénzeket a hallgatóktól, ahogyan Amerikában a közszolgálati csatornák szokták. Aki magánrádióként a piacon nem él meg, az megszűnik. Ez a normális helyzet. Igaz, hogy a Klubrádió korábban sem a piacon élt meg, mert a magyarországi piac erősen deformált, és a politika által leosztott szerepek miatt nem piaci viszonyok között működött.
