A szárgátkai kultúra szibirid népesség volt, a magyar meg sosem volt az. Erről ennyit. A Permi kultúra nagyjából hasonló, talán ugyanaz, de a szkíta szibériai leleteknek semmi közük a szamojédokhoz se a Permi kultúrához. A szamojédoknál semmilyen nyoma nincs egy ilyen kultúrának, a magyar népművészet, a 17. 18.-19. századi festett kazettás mennyezetek meg tökéletesen őrzik a szibériai szkíta művészetet. Nem kell mindenáron keresni azt ami nincs. Talán volt valami kapcsolat, ahogy azt a medvetori szertartásnál lehet látni. Amúgy az pontosan jelzi milyen lehetett ez a kapcsolat: a szertartásban tipikus szkíta ruhában jelennek meg az istenek. Lehet tippelgetni, milyen kapcsolat lehetett az ugorok és a szkíták ősei közt. Erről meg megint ennyit.
Talán valamit vettek át a magyarok őseitől de kb ennyi.
A szárgátkai kultúra már régen magára vonta a magyar és orosz kutatók figyelmét. Közülük többen is erre a kazahsztáni és nyugat-szibériai területre feltételezték az ugor-magyar őshazát. Onnan származtak az I. Péter-féle, az Ermitázsban őrzött Szibériai Gyűjtemény gyönyörű aranytárgyai, amelyek valamennyien szórványleletként, lelőhely nélkül kerültek Szentpétervárba, a cári gyűjteménybe. A legutóbbi időkig ezeknek a gyönyörű ötvösműveknek nem kerültek a felszínre ősi sírokból párhuzamaik. Az orosz kutatók a szibériai szkíták emlékeiknek tekintették őket, korukat, rendeltetési céljukat, a szinte napjainkig nem tudták meghatározni. Az utóbbi évtizedekben történt döntő változás ezen a téren. A szárgátkai kultúra egykori központjában, Omszk környékén az Irtis partvidékén: Szidorovkán és Iszakovkán két érintetlen gazdag kurgánsírt (i. sz. II–IV. sz.) tártak fel az orosz régészek, amelyekből háromszáz éve először, „in situ” talált, a Szibériai Gyűjtemény aranykincsei párhuzamainak tekinthető nemesfém veretek és egyéb ékszerek kerültek a felszínre. Így megerősítést nyert, hogy a Szibériai Gyűjteménynek az egykori szárgátkai kultúra területe a származási helye. A szidorovkai és iszakovkai sírleletek és a Szibériai Gyűjtemény tárgyai korának és etnikai hova tartozásának pontosabb meghatározását pedig megkönnyítették az e tárgyakhoz hasonló formájú és rajzolatú nemesfém sírleletek, amelyek Mongólia és Belső-Mongólia területén előkelő hsziungnu sírokból kerültek a legutóbbi időkben a felszínre. Az ázsiai hunok az i. sz. II–IV. századok során belső-ázsiai lakóhelyükről Nyugat felé vonultak, és elfoglalták a szárgátkai kultúra területét is. Az ottani ugor lakosság e közben részben megsemmisült, részben Északra menekült, egy harmadik részük pedig a hunok soknemzetiségű együttesével Nyugatra vonult, és az a magyar etnogenezis egyik elemévé vált.
Az egykor közép-ázsiai és nyugat-szibériai területeken virágzott szárgátkai (vagy szárgátka) kultúra, amely már régen magára vonta a magyar kutatók figyelmét is, igen nagy jelentőségűnek látszik a magyar őstörténeti kutatás szempontjából.
Az Isim és a Tobol folyók vidéke, mint elképzelhető magyar őshaza, már igen régen foglalkoztatja a magyar kutatókat (Zichy Istvánt, majd később Ligeti Lajost). Molnár Erik feltételezte, hogy az ugor őshaza a szárgátkai kultúra elterjedési területén volt az i. e. I. évezredben. Írásaiban természetesen nem említette meg az akkor számára még ismeretlen kultúra nevét [MOLNÁR 1953].
A magyar őshazával foglalkozó magyar régészek közül Fodor István az ősmagyarokat jelölte meg a szárgátkai kultúra hordozóiként. Az egyik jeles udmurt nyelvész lényegében hasonlóképpen vélekedik [VASZILJEV 1989]. Még az 1950-es évek elején, Csernyecov V. N.] javasolta azt a szárgátkai kultúra etnikai problémájának megoldásaként, hogy a kultúra hordozóiban ős-ugorokat – ősmagyarokat és szavírokat tételezzünk fel. [CSERNYECOV 1953] Az, hogy iráni vezetőréteg meglétére következtessünk a kultúrán belül, nem tűnik problematikusnak, így ebből a szempontból Matvejeva N. P. [MATYEJEVA 1993, 1995] és V. A Mogilnyikov [MOGILNYIKOV 1983] véleményével is egyetérthetünk (vö: Botalov és mások). Nem érdektelen az a tudományos feltételezés sem, miszerint a szárgátkai kultúra hordozói valójában a szamojédek ősei lettek volna. [KIZLASZOV 1988]
Türk elemek meglétének feltételezése a szárgátkai kultúrában azonban minden alapot nélkülöz, szemben M. F. Koszarjev álláspontjával [KOSZARJEV 1984]. Ennek ugyanis, – ahogy ez az alábbiakból kiderül –kronológiai akadályai is vannak.
van történelmi forrás, amelyik beszél arról, h 620 körül jelennek meg délen (észak-balkánon) a szlávok. biztos azért nem hallottak a szerbekről, mert szklávoknak, szolgáknak nevezték őket, a szerb (servian) is azt jelenti.
a fehér horvátokról is konkrétan azt mondják, az eredeti hazájukból, amelyik a mai ukrajna nyugati része, a 7.században települtek át.
In the 7th century, some White Croats migrated from their homeland, White Croatia, to the territory of modern-day Croatia
az oroszok eredetileg a vikingek leszármazottai, nem szlávok, ez köztudott. a szlávokat rabszolgaként árulták európában meg arábiában.
Ha itt a bulgárokra célzol akkor téves, a bulgárok véletlenül se szlávok, csak a nyelvük szlávosodott el. A macedonok meg bulgárok. a horvátok pedig "avar" utódok, mint az néhány régészeti leletből kiderült, ők már át is írták a történelem könyveiket. Az egyetlen szlávnak mondható nép a szerb. Ám a 6. században semmi nyomuk, sőt egészen 10. századig nem is léteztek. Szent István korában jelentek meg a mai Kosovo területén, egészen a 12. századig nem is voltak egységes nép.
De még az oroszokat is a 11. században úgy írta Abu Hamid Al Garnati, hogy találkozott az oroszokkal ÉS a szlávokkal (azaz szolgákkal). Tehát még a 11. században se voltak szlávok az oroszok!
Az egész szláv jelenlét a Kárpát-medencében nem más, mint az első szótól az utolsó sírig kitaláció. Semmilyen szlávok itt nem voltak, ahogy germánok se. A gepidák a székelyek voltak, a longobárdok a hunok egy törzse, a vandálok-vengerek, meg magyarok, ahogyan az avarok is.
ebből az egyik se igaz, egyik se igazolt. se a szláv tömegek, se a beolvasztás (nemhogy a 300 éven át tartó... röhej.)
László Gyula: A SZLÁVOK RÉGÉSZETI KUTATÁSA HAZÁNKBAN
IX-X. századi szláv területeken talált temetőkben uralkodó temetési szokás a halotthamvasztás. Ha ezt vesszük alapul, akkor a Kárpát-medence mondott korú temetőiben alig-alig találunk hazánkban ilyen temetkezéseket. Például az általam feltárt felgyői (Csongrád megye) több száz síros későavar temetőben alig néhány halotthamvasztásos sír került elő, pedig a helynév szláv! Úgy tűnik, hogy a hazai szlávság nagyrészt már áttért a tetemtemetkezésre s ezért újmódon kell majd megközelítenünk a szláv temetőket, a szláv sírokat. Gondolom, hogy a helynevekkel való együttes vizsgálat az új megközelítés módszere. Az azonban az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy az a feltételezés, hogy a honfoglaláskor az egész Kárpát-medence szláv lett volna, téves.
Sajnos nincs. Juhász Zoltán könyvében talán van valami hasonló.
Viszont megnéztem azt a géntérképet, amit egy youtube-os emberek rakott fel, ott teljesen egyértelmű, hogy a vikingek a szkíták egyik alága, míg péládul a poroszok meg egyértelműen indo-európaiak.
Az indo-iráninak és indo-szkítának nevezett népeknek a genetikája meg jól láthatóan elkülönül az indo-eruópaiakétól és lényegében kettes főágon azonos a magyarral.
A magyar a Z93 másodfőágról származott le, Z2123 az alél.
A viking a másik Z95 ágról vált le.
A szlávnak mondott lengyelek a Z93, a horvátok és a bulgárok a Z95 másodfőágról váltak le. A románok génjei kisrészben kun, nagyrészben ősbalkáni albán gének.
A magyar gének alapvetően jamnaja kultúra leszármazottai, totális europid.
Legjellemzőbb hasonló gének a xhiongnu (ázsiai hun) bachtriai előfordulásban megtalálhatók.
A szeldzsuk törökök Z95 Liar-hun ágról europid és ázsiai mongolid keveredésből jöttek létre.
Ezen kívül vannak az ún indo szkíták, ők is Z93 ágról jöttek, de náluk az alél Z2125. Ezt is megtalálták már magyaroknál.
Jellemző még a magyaroknál az R1B2... L21 is, ami a kelták alapvető génje. Gyakran található meg az ún "avar" sírokban az ősmagyar génekkel együtt.
Ami a nyelvet illeti egyértelmű rokon vonások vannak egyes Dél-, és Közép Amerikai indián törzsekkel, velük ráadásul kultúrális és genetikai hasonlóságok is kimutathatók. Az etruszk - magyar nyelvi rokonság ma már egyszerű nyelvészeti tény.
Sajnos proto germánnak titulálják, a gót, gepida, langobárd és vandál géneket is, amik viszont semmilyen hasonlóságot nem mutatnak a mai germánokkal annál inkább a magyarokkal. Hiszen míg a mai magyarokban nagy részben jelen vannak ezek a proto germánnak kikiáltott gének, a mai németeknél nyoma sincs.
A germánok ugyanis az I2 vonalon váltak le az R1A főágról, alig 3000 éve. Az alapvető germán gén az I2B1.
Az R1B2...L21, L23, L25 stb kelta gének 8ezer évesek, míg Z2123 minimum 20 ezer éves leválású gén az R1A-ról. Ugyanez mondható el a Z2125-ről is a viking gének pedig mintegy 5-7 ezer évesek.
Török gének nagyjából a germánnal hasonló korú leválásról tanúskodnak tehát nagyjából 2500 éves. De bennük már ott van nyomokban a Z2123 (uralkodói család, mint tudjuk Mátyás anyai ágú családjából is raboltak el nőt, aki később utódot szült, Bajazin féltestvére például Mátyás rokona volt) illetve más magyar gének is.
A Szóládi Európai szkíták genetikája is érdekes lehetne, de ott kikiáltották langobárdnak meg tudom is még minek, genetikai vizsgálatot nem is hajlandók végezni.
A szibirid N haplocsoport is megtalálható köznépi sírokban, de ez nem feltétlenül jelent manysit vagy más finnugornak hazudott népet.
"És ezzel megdőlt az az állítás is, hogy géncsere történt 90%-ban és csak ezért nincs manysi gén."
Nyilván, hiszen a "germán", "orosz" nevezetű vérvonal valójában igen nagy százalékban a mi, a régi Európát benépesítő népcsaládunkhoz tartozókból áll.
Ami a skandinávokat illeti, azon sem lehet csodálkozni.
Nyelvészeti adatokból kikövetkeztetve, van olyan elmélet amely szerint ezek a népek kb. 40.000 évvel ezelőtt váltak le (az "indoeurópaiakkal" egyetemben) arról a ragozó nyelvet beszélő ősnépről, aminek mi valószínűleg az egyik egyenes ági folytatása vagyunk.
Sajnos nem tudom előhalászni azt a táblázatot, ami az egyes nyelvek leválását mutatja időrendi sorrendben erről az ősnyelvről.
Egyébként érdekes módon nagy kuss van a nemzetközi genetikai adatbázisról is, ugyanis Magyarországon is egyre többen csináltatnak már ilyen genetikai vizsgálatot nemzetközi cégeknél. Persze, hogy mennyire megbízhatók az mondjuk megint érdekes kérdés, de mindenesetre elég érdekes összegző adatokat lehet kiolvasni a statisztikáikból. Például, hogy a mai magyarok genetikájában nem csak kifejezetten német gének vannak jelen, de a germánnak titulált langobárd is, vagy például nem ritka az 5-10% közti svéd vagy dán viking jelenlét se! Még érdekesebb, hogy elsősorban azoknál találnak ugorokra jellemző géneket, akik egyben oroszt vagy németet is hordoznak. Erről is igencsak kuss van.
Ahogyan arról is, hogy viszont a legjellemzőbb, 40% fölötti tartalommal még mindig a hun, xhiongnu, bachtriai, szarmata gének a jellemzők. Gyakorlatilag a genetikai vizsgálatra jelentkezők több mint 70%-a még ma is a hun-szkíta vonalat képviseli.
És ezzel megdőlt az az állítás is, hogy géncsere történt 90%-ban és csak ezért nincs manysi gén.
Neparáczky tényleg jószándékú, csak szakbarbár. Ha azt mondják neki tessék egy királyi csont, ő megvizsgálja előítélet nélkül és az eredményt közli, bármily kínos legyen az bárkinek. De azt nem bírálhatja és nem is bírálja felül, hogy tényleg királyi csontok-e? Tényleg ott találták?
Ugyanezt tették meg Bajorországi lelettel, amit vizsgáltak, amit kikiáltottak langobárdnak és gótnak, germánnak. Összevetheti az eredmények más csontok vizsgálataival, de nincs joga se felülbírálni az alapvetést. Hogy aztán ez a társterület nem ismeretéből, vagy simán gyávaságból ered-e, az jó kérdés lehet.
Az mindenesetre biztos, hogy az MKI egyáltalán nem jószándékkal őt és a többieket se. Már hallottam olyan előadást MKI történésztél, éppen Neparáczyék eredményére hivatkozva, hogy a magyarok hun ősei kiváltak a nagy finnugor törzsből.....meg hogy az első hullámban érkező hunok már finnugor nyelvűek lehettek, mert útközben keveredtek a manysikkal.......
eszem megállt.
Szóval szemét egy sunyi banda az is, olyan mint az MTA csak pepitában.
"a nyelvi kapcsolat létező dolog." - ez így még esetleg korrekt is. lehet persze a kutatni a kapcsolat okát, idejét stb. De már elnézést, ne írjuk felül a krónikáinkat, amiket a régészet, a genetikai is igazolt, már rég és sokszorosan. Ha keresünk kapcsolatot, ám legyen, de ne úgy, hogy származtatjuk a nyelvünket onnan ahonnan az nem jöhetett. Egy mocsári halásznéptől nem jöhetett a nyelvünk, pláne nem úgy, hogy az ugorok már a saját 50 évvel ezelőtti nyelvüket, szavaikat se ismerik, miközben a magyar nyelv legalább 1100 éve pontosan ugyanolyan. Kiválóan értjük a legrégebbi nyelvemlékeinket is nem kell hozzá tolmács, mint akár egy angolnál vagy franciánál.
a népesség többé-kevésbé összefüggő területen élhetett körülbelül az 5.-6.századig, viszont kulturálisan már jóval korábban különválhatott. de ugyanígy van az urali ("finnugor") nyelveknek olyan rétege, amelyik az altai nyelvekkel rokon, és a magyarban nincs meg...
És egyáltalán mi az a finnugor kor???? Hol és mikor éltek a finnek, a magyarok, az ugorok közös hazában, beszéltek egy nyelvet és mikor voltak a szétválások és hogyan? Hogy kerültek a magyarok Baskíriába??? Mert gnetikai tény, hogy bizony ott voltak. A kaukázusba? Régészeti és genetikai tény. Nem beszélve a krónikáinkról.
Ha a magyar ősök állítólag nem is voltak nép, akkor hogy verekedték át magukat jelentős, több százeres népeken, északtól délre, keletről nyugatra majd vissza???? Hol volt ebben a finnugorok szerepe? Hogy volt képes a magyarság folyamatos fejlődésre, hogy volt képes megőrizni az ősi szkíta és hun művészeti formákat és képjeleket, hogy volt képes azonosnak maradni önmagával, miközben a finnugor népek többsége csak sorvadozik és folyamatosan veszti el identitását, nyelvét, kultúráját?
Honnan veszik ezt a közös finnugor kort??? Honnan veszik a finnugor nyelvet? Hol van ennek bármilyen régészeti, írásbeli, akármilyen történeti bizonyítéka??
Neparáczky nagyon jó szándékú és lelkes genetikus, azt hiszi genetikai eredményekkel nem lehet manipulálni..... hát de lehet.
Mondok példát. Találtak gazdag, kiváló értékű sírmelléklettel sírt. Azt mondják rá hivatalosan, hogy langobárd. Megvizsgálja a genetikus és összehasonlítja mással. A genetikus felkiált, hogy hurrá megvan a langobárdok leszármazottja, méghozzá Magyarországon. Íme a bizonyíték, hogy a germánok itt laktak a Kárpát-medencében. Csak van egy baj. A sír nem langobárd hanem hun és véletlenül se germán - amúgy a langobárd se germán. Na ilyenkor mi van?? A genetikai vizsgálat korrekt.... "csak" az alapfelvetés hamis!
Pontosan így használják fel most őket (Neparáczkyt és csapatát) a finnugor mese alátámasztására és a Székesfehérvári sosem volt királysírok meséjének alátámasztására. És sajnos nem veszi észre.
Megfordítása az "öSZ" összetaró mozgást jelent, és általában is az összetartást, de érdekes módon ellentétébe is válthat, mint pl. a szövet szó esetében, ahol széttartás helyett összetartást jelent a "Sze" ősgyök.
Nem rég feljöttek itt témaként az "ól" és az "akol" szavak, főleg utóbbival foglalkozom most, ebben a 4 betűben szintén nagyon sok minden van belerejtve, szinte tagadhatatlanul egy intelligens módon összerakott szó ez.
Akol: a hivatalos szláv magyarázatra szerintem ne vesztegessünk se időt és se energiát, ugorjunk egyet.))
A CZF szótár 2 értelmezést ad, a szerinte is kevésbé valószínű "ág-ól" verzió volna az egyik. A magyarnak nem volt oka mássalhangzót váltani a K betűnél így itt is továbbmegyek, de egyébként is sziklába vájt üregek voltak először ezek.
A CZF fő értelmezése: AK gyökből indul ami szerinte nyíltat jelent és +ól azaz nyílt ól, tömörítve ez a lényege amit a szótár mond. Jó csak akkor mondom megnézem már miket ír az "AK" gyökre és hát gyakorlatilag lenyom rá 2 egymással teljesen ellentétes szöveget. A fő verzió szerint nála ez az akadályba való ütközés és nehézségekbe való hatolást jelentené, példaként hozva az eke és az "akar" szavakat.
Már ezt vitatnám hiszen egy átlagos napon vagy heten tucatnyi dolgot akarunk megtenni és a legtöbb dolog különösebb nehézségek és akadályok nélkül fog sikerülni. De ugorjunk az "AK" másik származékára ami a szótár szerint valami nyíltat jelent és hoz kemény 4 szót fel példának: akna, akona, akó, akol a minta.
De annyi rengeteg dolognak van nyílása hogy én akkor már sokkal komolyabb szóbokrot várnék el egy ilyen gyöktől ami erre utal, miért nem ezernyi hasonló szó kezdődik így. Az űr, üreg, üregelés jobban tetszik, az akna földbe fájt üreg, az akolt sziklába vájták kezdetben és az akó meg eleve egy űrmérték, alkalmas üreg mérésére.
De az akol szóval kapcsolatosan nekem sokkal jobban bejön a K_L és L_K gyökök és mássalhangzópárosok lényege melyek közt egy magánhangzó szerepel. Erre a hangvázra elég sok a lakhatással kapcsolatos és azzal szorosan összefüggő szavunk épül: lak, lakni, lakás, lakoma, jóllakni, akol, ablak, kaláka, kaliba kilincs, kulcs, lakat, lokál szó és itt látszik hogy ez is ősmag(yar) eredetű és a latin lesz az átvevő nyelv. És van még
luk (sziklaüreg), alkot (lakot) amit lakat zár és a tákol is nagyon idetartozik ezt később kifejtem miért.
És most jön amit igazán szeretek a szóban rejlő rejtett értelmek felfedezése. Az akol szóban ott van az ól.
Ha o betűtől olvassuk akkor ólak, igen ez jelentősen nagyobb azaz több ól méretű. Ha az L betűtől olvassuk a szót: LAKÓ igen bingó hiszen ez tényleg lakóhely. Régen az emberektől sem volt idegen hogy megszálltak ilyen sziklába vájt helyeken, de maga Jézus is ilyesmi helyen születhetett.
A K betűtől inkább nem olvasom a szót.)) Az más. De ha fordítva olvasom: LOKA(L) és megint bingó mert ez a helyet jelenti. Ősi értelme a lakóhely értelem volna, az éjszakai mulató már csak a hely értelmet őrzi de van szavunk ami őrzi eredeti jelentését: LOKÁLpatrióta. Azaz lakóhelyéhez erősen kötődő ember.
LOKAL fordítva?... hát LAKOL, ott bizony azon a helyen. Lehet hogy el kell készíteni a helyet mondjuk a természetben és akkor jön az hogy TÁKOL. Mit?... Fordítsuk meg a szót és LOKÁT tákol azaz egy LOKÁ(L)T ahol ellakhatsz, egy helyet amit a akol szó rejt sok egyéb más jelentése mellett...
Jó és a "TA" ősgyök mitől válna "Sze" gyökké ami nem is csak az mert akkor úgy látom tetszés szerint bármely magánhangzó követheti, ergo majd minden SZ betűs szó?... Tudom hogy ez is a CZF agyalgatása, nem kell beidézni de ennek így nem sok teteje van. Mi indokolja hogy Sze-vé váljon egy Ta? Csak úgy mert rámondom hogy elvont gyök és szinte bármivé változhat már szinte bármi az úgy érdekes.
Ráadásul meg kismillió szavunkba bele lehet dumálni azt hogy nagy és kiterjedt plusz még azt is hogy növekedni tud vagy hogy szét tud terjedni mert hát sok ilyen dolog van még a fogalmaknál is. Ugyanannyi ilyen szót mondok G betűvel, T betűvel, F betűs kezdettel vagy éppen B betűvel is ahol hangsúlyos a kiterjedés vagy a szétterjedés jelensége de bármelyikkel vállalom.
Szétterjednek a gőzök és a gázok, a por és a füst is. A nézetek is elterjedhetnek na meg az ige is. A tűz is tovább terjedhet egy kiterjedt nagy erdőben akár. Sivatag is tud ilyet és az eszmék is terjedhetnek. A repülőről eléggé hangsúlyosan szétterjed a permet. Kiterjedt gondolatok is vannak és a mesék mondák meg szájról szájra terjednek. Ha félreért valaki valamit akkor pletykák terjedhetnek el abból meg kiterjedt balhé is lehet. A fa és az erdő is terjed, na meg minden növénynek a gyökere is szétterjed.
És reggelig tudnám ezt folytatni. Semmilyen hangalaki kapcsolat nincs az egyébként eléggé hangsúlyosan terjedést is jelentő szavaknál, gyakorlatilag totál másképp épülnek fel.
De amúgy a T+R hangváznál keresgélnék inkább ahol a tér értelem egyértelműen rengeteg szavunkban ott van mint jelentés. Éppen a terjedés szóban például.)) Engem nem érdekelnek a túlságosan elvont megközelítések amit ember nem bogoz ki hogy most akkor mi is van meg hogyan. Szeretem ha egyértelműen és tisztán látom a lényeget...
nyugszik [1372 u.] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel. A tőre vö. osztják nogol- ’pihen, alszik’, mordvin nuva- ’bóbiskol, szundikál’. Ezek előzménye a ’pihen, nyugszik’ jelentésű finnugor *nunga - lehetett.
de miért nincs az oszét említve?
és a csuvas anas is azt jelenti, h bukás
nyugat: csuvas hävelanas ’nyugat’ (havel ’nap’+ anas ’bukás’),
amiből az látszik, h a csuvas szóalak későbbi
meg zárójelben, ha "finnugor", akkor hol a finn meg a lapp szóalak? illetve tudni hol van: az alvás szóban: nahke, naver, noma... de nincs meg az alapszó, a nyug-, vagy merül, ami megvan megint véletlenül a ket nyelvben Ket ни ɲi és még egy darabig az uraliban mint norro, a szlávban mint nor- nir-, és délen a kurdban mint nokin. amiből az jön ki, h nem az ún. finnugor az átadó... és ez a szó, a nyug- szóalak utódalakja, megvan középázsiában is! kazah аңшы еңкейу [hunker, squat]
