Abban kérném a segítségét valakinek,h a telkem előtt eddig nem volt kiárkolva. Az út a Magyar Közút kezelésébe tartozik. Ők most megcsinálják az árkolást, de így autóval nem lehet a telkemre behajtani. Kinek a feladata megcsinálni a bejárót a telkemre,mert elvileg az ő területükön én nem végezhetek munkát. Lehet kacifántosan fogalmaztam de azért talán ki lehet bogarászni a lényeget,amit kérdezni akartam.
Elvileg a normál használatbavételinél van az illeték (lakóépületnél 25e, nyaralónál talán 10e), és kell egy épületfeltüntetési vázrajzot csináltatni egy földmérővel (ez kb 30-50e).
Ha van kémény, akkor azt át kell vetetni a kéményseprővel (20-40e), és a közművektől is be kell szerezni a használatbavételihez a nyilatkozatokat.
Nálad kicsit bonyolultabb a dolog, ugyanis a 2005-ös engedély módositás lejárt 2007-ben, és ahhoz képesti 5 éves épitési időt is túlléptétek, és gondolom nem kértél hosszabbitást.
Ezért ezt a részét kérdezd meg az illetékes ügyintézőtől, mert szerintem simán félrenéznek ebben a tekintetben, és mehet a használatbavételi.
Használatba-vételi engedéllyel kapcsolatban szeretnék megtudni valamit.
Egy nyaralóról van szó.
2004-ben kaptuk meg az építési engedélyt. 2005-ben el is kedtük az építést. Szintén 2005-ben kértünk és kaptunk engedélyt egy apró módosításhoz (terasz befedése).
A bibi az a dologban, hogy nem volt pénzünk befejezni ( olyan szintre hozni) az épületet, hogy lakható legyen, illetve használatba-vételit kérhessünk rá.
Most úgy néz ki, hogy be tudnánk fejezni a belsejét az épületnek, és meg tudnánk kérni a használatba-vételi ( fennmaradási??) engedélyt.
Mi ilyenkor az eljárás? Mennyibe fog ez kb. kerülni?
Minden a beadott tervek szerint készült el, nincs eltérés az engedélyezett épülethez képest.
Nem nagyon szoktak a hatóságok foglalkozni a saját mulasztásukkal, főleg, ha az ép. engedélyben tájékoztatták az építtettőt az engedély meghosszabbításának lehetőségéről, ill. annak hatályásosságáról. Ha nem írták bele az engedélybe, akkor a Ket. (közig eljárási törvény) lehetővé teszi, hogy igazolási kérelemmel éljen aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulasztott.
Azt írja:
66.§ (4)352 Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
Az építési naplóban - ha eddig nem nézték meg - úgy kell igazítani a valóságot az engedélyhez, hogy az abban lejegyzett enegélyköteles építési tevékenység (pl. vakolás, burkolás mindegy mikor készült) az építési engedély hatályosságán belül legyen, ezt el szokták fogadni annak igazolására, hogy a jogerős és hatályos építési engedély birtokában valósult meg a már meglévő építmény. A bírság így megúszható "csak" fennmaradási és továbbépítési engedélyt kell kérni.
Egyenlőre még nem vettem meg, csak szándéknyilatkozatot tettem az eladónak, hogy megveszem, ha rendben lesznek a papírok.
Úgy tudom, hogy a hivatal azért mondta azt, hogy lejárt az építési engedély, mert nem adtak be papírt a megkezdésről a jégerőre emelkedéstől számított 2 éven belül.
Nagyon kíváncsi leszek a hivatal hozzáállására az üggyel kapcsolatban. Én is abban bízom, hogy könnyem megoldják, mert ők is hibásak egy kicsit.
Elvileg van (volt) lehetőség az 5 évet +1 évvel hosszabbitani.
Ha nem találják a papirt, akkor honnan tudják, hogy mikor jár le az 5 év? Mert meg lehet kezdeni a 23. hónapban is az épitési engedélyt követően, és akkor majdnem 7 évig húzható az egész.
Mivel mindenki sáros a dologban, szerintem legjobb szemet hunyni a dolog felett a hivatal részéről, ha te gyorsan befejezed a házat, és még mondjuk idén megkéred a használatbavételit. De ez a hivatalon múlik...
A következő szerkezetkész ház vásárlással kapcsolatban szeretnék tőletek tanácsot kérni.
A gond az, hogy az építkezés megkezdésénél nem lett leadva a megkezdésről szóló dokumentum így közben lejárt az építési engedély a hivatal szerint. Közben annyival bonyolódott a helyzet, hogy a kivitelezőnél van arról papír, hogy leadta a dokumentumokat a megkezdésről, amit az építésügyi hivatal nem talál, de közben lejárt a megkezdéstől számított 5 év is kb 2 hónapja. Pedig elvileg a hivatalnak a lejárat előtt 60 nappal jeleznie kellett volna a tulaj felé, hogy le fog járni az engedély.
Szerintetek milyen lehetőségek vannak arra, hogy az épület folytatható legyen?
Szeretném megköszönni a segítséget. A múlt héten kérdeztem a fórumon, és bár még nem tudom mennyi a beépíthetőség, némiképp megnyugtattatok, hohgy összejöhet:)
Garázsként kell beadni, és akkor nem kell rá tűzvédelem.
Az 50 m2-es melléképület statikával együtt max 100e + illeték, attól függően, hogy kell-e előzetes településképi véleményezés. Mert ha nem kell, akkor még olcsóbb.
A tervezés és egyéb papírok szempontjából mindegy hogy mire lesz használva építmény. Annyit lehet tenni, hogy megkeresel más tervezőt, céget és több ajánlatot kérsz be. De az sem mindegy ebben a díjakban mi van benne, ha cak pakk illetékek stb is akkor nem iy olyan nagyon sok.
Érdeklődnék, h mi a teendőm,ha meg akarom kérni a lakhatási engedélyt,de picit eltértünk az eredeti tervtől. Azaz a drága jó kőműveseinknek köszönhetően 1,5 méterrel hosszabb lett a ház.:( ez már csak a falazáskor derült ki:( a tervező,aki egyben a felelős műszaki vezető mondta,h megvalósulási vagy valami hasonlót kell majd beadni vagy készíteni.
Mi ennek a pontos menete? Szerencsére nem az előkertbe lóg bele,ott az előírt 5 m-es távolság megvan.
A 600 m2-es teleknél maximum 180 m2 épithető be bruttóban.
Ha a mostani házatok 80 nm hasznos alapterületű, akkor az 100 m2 bruttóban, a garázs kb 20-25 m2 lehet, tehát a bővités elvileg ebből a szempontból beleférhet.
A távolságoknál ha nem nyitsz a szomszéd garázsa felé ablakot, akkor megoldható a dolog, mivel 99%, hogy ő épitette anno szabálytalanul a garászát.
Bővebbet akkor lehet mondani/kideriteni, ha megvan a pontos telek, és a helyi épitési szabályzatban meg vannak nézve a beépitési paraméterek.
Mert ha csak 25% a beépithetőség (könnyen megeshet), akkor máris szorul kicsit a hurok.
A közeljövőben bővíteni szeretnénk 80 nm-es, 40 éves kockaházunkat. Még nagyon a tervezés fázisában vagyunk, tulajdonképpen azt latolgatjuk, hogy járnánk jobban. Ha eladnánk, és némi pénzráfordítással vennénk egy nagyobbat, vagy ha a meglévőt bővítenénk ki. Elkezdtem kicsit utánaolvasgatni a házbővítésnek, és most már abban sem vagyok biztos, hogy a mi esetünkben kivitelezhető lenne.
A ház egy osztott telken áll. A telek közel 600 nm-es. A telekhatártól kevesebb mint egy méterre épült anno a ház, és csak hátrafelé tudnánk bővíteni. A ház mögötti terület (kb. 30 nm), a garázsig. Ezt a területet szeretnénk egybeépíteni. Háztól-garázsig.
Viszont nem tudom, hogy mivel a szomszéd telek is elég kicsi, és keskeny, kivitelezhető-e?Ráadásul a szomszéd garázsa a mi telekhatárunktól kb. 80 cm-re van, így az ő garázsuk és a miénk között kb. 1-1,5 méter a távolság.Szóval mit gondoltok? Egyáltalán világosan írtam le a helyzetet?
A telek szélessége csak annyiban befolyásolja a dolgot, hogy el kell hagyni a telekhatártól 4-6 métert (épitési övezet függő).
Viszont a hivatalos asztalosműhelyhez rengeteg paraméternek és jogszabálynak kell megfelelnie, nem beszélve arról, hogy nem minden lakóövezetben engedik meg a zajterhelés és tűzvédelem miatt.
Tud nekem valaki segíteni a következőben: a családi házam végében szeretnénk egy asztalos műhelyt építeni. Több szomszéd mondta, hogy ne is kezdjünk bele semmibe, ugyanis a telkünk nincs 14 méter széles és nem kaphatunk engedélyt.
Kérem, aki tud erről valami jogszabályt, segítsen.
Ez nem a téglavastagságtól függ, hanem hogy mi szerpelet az épitési engedélyben (mivel ez a ház külméretét is befolyásolja, tehát a beépitési mutatókat).
Valamint az energetikai tanúsitványban mindenképpen "C" alatt kell maradnia az épületnek, mivel új épitésű (bár ezzel szerintem nem lesz gond).
