Az ilyen vasúti szakkönyvek az NDK-ban hiánycikkek voltak, NDK turisták nálunk vették. Egyszer egy NDK-s sorban állt előttem a pénztárnál, megnézte a 3,50-es NDK márka árát, megszorozta néggyel és 14 Ft-ot akart adni a pénztárosnak, az meg megmutatta neki a ceruzával a könyvbe írt 111 Ft-os árat.
Ez 100% fedi a valóságot, 1981-ben vettem Pécsett a Dampflok Archív 4. kötetét 114Ft -ért az Idegennyelvű könyvesboltban.
Mint írtam, az összes szerző NDK-s volt. Persze jó kapcsolatban álltak a nyugatra került kolegákkaĺ, hiszen - ez még az 1960-as, 1970-es években volt - többen a háború előtt, alatt együtt dolgoztak, ismerték egymást. Nyilván a könyvekben a háború utáni, nyugati fejlesztéseket ilyen információk alapján írták le. De olvastak nyugati szakirodalmat is. (Csak a nyugati újságok voltak betiltva az NDK-ban - akinél ilyet találtak a határon, rögtön elvették. Engem is többször átkutattak. De a szakirodalom mehetett.)
Nem. Az Alba, nyugat-német könyvkiadó szerződést kötött a Transpressel és nyugaton ők forgalmazták a könyveket. Azt nem tudom, hogy ezeket hol nyomtatták. Feltehetőleg az NDK-ban, csak a borító és egy-két oldal volt más bennük.
A modellek gyártóformáinak átadását csak magam gondoltam, a jelekből, hogy pl. sok hasonló mozdonyt adott ki a Märklin és a Piko.
A Transpress biztos, hogy sokfajta könyvet kiadott, saját szerzőset is. Lehet, hogy az Alba kiadónak adott könyvekkel fizettek a németektől kapott tartalmakért, miegyébért. A nyugat-németek sokmindenben segítették keletre szakadt nemzettársaikat.
Ezt a nyugatnémet könyv dolgot az NDK-centrumban hallottam, amikor drágállottam némelyik vasúti könyvüket, az eladó mondta, hogy "ez nyugatnémet minőség, legalábbis a tartalma".
A Piko modelljei saját fejlesztésk voltak. A Transpress kiadó keletnémet szerzők munkáit jelentette meg, Nyugat-Németországban az Alba kiadóval voltak szerződésben, akik átvették a Transpress könyveit és saját kiadásban is megjelentették.
Az NDK Piko valószínűleg megkapta a modellgyártó mintákat, kliséket, mifenét, és abból gyártották nyugatra a modelleket.
Mint ahogy a Transpress Verlag is megkapta a vasúti szakkönyvek nyomtatásához szükséges dolgokat a nyugatnémetektől, ezt biztosan tudom. Ilyen könyveket árultak a Deák téri NDK-centrumban, a metró lejáratnál, később autószalon lett a helyén.
(Az ilyen vasúti szakkönyvek az NDK-ban hiánycikkek voltak, NDK turisták nálunk vették. Egyszer egy NDK-s sorban állt előttem a pénztárnál, megnézte a 3,50-es NDK márka árát, megszorozta néggyel és 14 Ft-ot akart adni a pénztárosnak, az meg megmutatta neki a ceruzával a könyvbe írt 111 Ft-os árat.)
Az nem egyszerre volt, én legalábbis úgy tudom és úgy láttam. A legelején az olcsó "játékgyártók" tértek át a kínai termelésre. Pl. az IHC, akik azélőtt főleg Európában gyártattak - pl. a Mehanonál. Aztán a minőségi modelleknél az első a Life-Like volt, a Proto2000 (P2K) sorozattal. Utána sokan követték. Úgy tudom, az Athearn még sokáig folytatta a helyi gyártást - talán még ma is van, amit Amerikában készítenek. A Bowser is későn kezdett el Kínában gyártatni. Még később beszálltak teljesen új cégek is a buliba, mint a Broadway Limited, szintén kínai gyártással.
A nyugat-német piacra nagy tételben szállított a Piko, nagyon is számon tartották. A mozdonyok közül inkább a későbbi, jobban kidologozott modelleket becsülték. Ugyanakkor az volt a vélemény, hogy komolyan le van maradva a hazai gyártókkal szemben.
Amit nagyra értékeltek, az a kocsik, főleg a teherkocsik nagy választéka volt. Arról elismerték, hogy veri a legtöbb nyugati gyártót.
igen, ezzel tisztában vagyok. az értetlenkedésem oka hogy miért nem a saját vasutjainak a modelljeit gyártották, gondolom az atlastól kaptak mintákat amit elkezdtek legyártani, de ez az amerikai vonal nem izgat, csak érdekesnek találom
Még 2000-ben is kiadott rendes Roco dobozban mozdonyt (Union Pacific FP7, 48140 motoros #1499, 48141 dummy #1498), és három2 darabos teherkocsi szettet (ezek számát nem tudom).
még most is furcsállom hogy a roco amcsi piacra gyártott vasútmodelleket elsőre, de tultettem már magam rajta.
más is felmerült bennem, hogy a piko minőségben (mind külső és mind motorilag/elektronika stb) hogyan viszonyult a nyugati társaihoz, Trix / Fleishmann / Marklin és az oszták Roco-hoz. nyilván nem az 50es években, hanem mondjuk 70 után, egészen 90ig.
Amit én láttam hogy voltak nagyon ratyi modellek, de pl a BR01 / 41 egész pofás volt. bár nekem hogy a szerkocsis hajtással volt bajom, és sokszor "fejreállt" a mozdony. de inkább a ti véleményetek érdekel.
Akinek nincs még programja délutánra, Szolnok nincs túl messze (egy óra vonattal Pestről), érdemes a szolnoki vasútállomásnál található VOKE Művelődési Központot felkeresni!
Három szinten van kiállítás, többek között japán témájú N-es modul is!
Van "Bütykölde", ahol lehet az ifjaknak gyakorolni épületek összeállítását.
Van "turkáló" is, itt a TT-sek találhatnak kincseket! Teherkocsiból sosem elég, modernebb, régebbi "szépséghibás" kocsik, alkatrészek, kasznik! Akinek nem fontos az "Original Verpackung", hanem játszani kell, akkor fillérekért vehet olyan új modelleket, amiket csak összepattint, és már lehet is játszani vele! De profiknak is kincsesbánya, átfestéshez átalakításhoz remek alapok!
Ahogy ítják is a wikin, a Roco a Röwa formáit vette át a cég csődje után. Nem vette át az összes Röwa modellt, csak azokat, amiket nyereséggel tudott gyártani.
