A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Einstein megpróbált visszatérni a helyes útra de ebben kudarcot vallott.
Egyrészt nem is szívesen vallotta be, hogy óriási tévedésével tönkre vágta a fizikát. Másrészt meg ha akarta volna akkor sem engedték volna meg neki. Több okból sem. De ez már nem a tudományhoz tartozik.
Csak itt-ott utalgatott a tévedéseire ilyen fordulatokkal, hogy: "a pontosabban vizsgálat azonban azt mutatja", és ezután leírta éppen az ellenkezőjét annak, amint amit korábban állított. Aki érti, az ebből is megérti.
Még hogy én keressem? El vagy te tájolódva. Ebbe is belebuktál, nem tudod igazolni, amit Lorentz szájába adtál.
Senkit se érdekelnek itt a hülyeségeid.
Mondj akár csak egyetlen nicket, aki nem gondolja bolondságnak, amiket összeirkálsz!
No csak egyet!
Ugye, ez se megy!
Nincs semmilyen szuperfizikád, nincs könyved, nincsenek konferenciáid.
Csak hazugságaid vannak, a saját jelentéktelenséged kényszeres túlkompenzálása.
Te még az egyetemi fizikaoktatást is csak az általános iskolai tapasztalataid szintjén képzeled el. Ahol a tanítónénik
"azt ugye nem mondták el nektek . . ."
Mert sohase tanultál valódi egyetemen, ahol nem ilyen gyerekes módon megy a dolog. Nincs olyan, hogy a tanárok valamit el akarnak titkolni, el tudnak hallgatni a diákok elől. A hallgatók egymással versengve járnak utána, vitatják meg. Tebenned az oktatásról egy torz kép él, ahol a szavaid szerint "belevernek", "feltolják", "letolják a torkodon", "megtiltják", "elhallgatnak".
Macskajancsi, te itt a saját iskolai élményeid kisszerűségét, borzalmait sírod világgá. Ebből a kudarcos békaperspektívából szörnyű helynek képzeled az oktatás és a tudomány világát. Persze, mert te csak olyan ürüggyel tudtál besunnyogni az ELTE könyvtárába, hogy Novobátzky meg Jánossy lábnyomait kutatgatod. Ahol puszta anekdotákig jutottál. Mint ahogy az egész fizikában is.
Ott hagytuk abba, hogy fényközegnek léteznie kell, de ez nem lehet az atomos, abszolút nyugvó éter.
Lássuk Einstein hol követte el a végzetes hibát!
Hát éppen ott, hogy kidobta a fizikából a fényközeget. Az atomos felépítésű, abszolút nyugvó éter kiküszöbölése jogos volt, hiszen ennek létezését az MM kísérlet cáfolta. De nagy hiba volt minden más fényközeget kizárni. Erre később rá is jött, és megpróbált valamiféle új étert visszahozni, de ez nem sikerült neki. Ennek két oka volt.
- Egyrészt azoknak a fizikusoknak az ellenállásába ütközött, akik korábban elhitték neki, hogy semmiféle fényközeg sem létezik.
- Másrészt pedig élete végéig sem sikerült rájönnie, hogy mi is valójában az a közeg, amit "új éter"-nek nevezett.
Mi volt Einstein problémája az éterrel?
Az egyik nyilvánvalóan az, hogy az MM kísérlet cáfolta.
A másik, hogy Einstein szerint nem létezhet abszolút nyugalom, de Lorentz étere éppen ezt testesítette meg.
Einstein ezek miatt kidobta a fényközeget a fizikából, de a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte. Ugyanis az éter eredeti funkciója az volt, hogy ebben terjedtek a fényhullámok. Ez a funkció is megszűnt, amivel óriási káoszt okozott, amelyet máig nem hevert ki a fizika. Miért?
A fényközeg teljes kiküszöbölése után senki sem tudta megmondani, hogy a fényhullámok hogyan terjednek. Ezt ma sem tudja megmondani senki. Elkezdődött a zavaros magyarázkodás a semmiben (vákuumban) terjedő hullámokról, ami fizikai képtelenség. És újra képbe kerültek Newton fényrészecskéi (foton néven), amelyekhez nem kellene közeg, ha léteznének. De fotonok nem léteznek, ezt is bevallotta Einstein idős korában.
Tehát ma ott tart a modern fizika, hogy:
- vagy a semmiben kellene terjedni a fényhullámoknak, ami fizikai képtelenség
- vagy fotonokból kellene állni a fénynek, de ennek meg ellentmond az összes tapasztalati tény
Ebben a sötét csapdában vergődik a fizika mind a mai napig.
De már látszik a fény az alagút végén.
Hamarosan érkezik a Szuperfizika, ami rendbe teszi a fénnyel kapcsolatos problémákat.
Felesleges részletesen ismerni, hiszen nem vált be. Ez döglött tudás.
"Lorentznek még ennyi köze sincs semmilyen atomos éterhez. "mozdulatlan" éterhez még kevésbé. "
Tudatlan vagy. Ekkoriban mindenki atomos éterben gondolkodott, Lorentz is. És éppen ő tette mozdulatlanná az étert. Számára az éter volt az abszolút nyugalom megtestesítője.
Ő előtte úgy képzelték el az étert mint a levegőt (vagy folyadékot), amiben áramlások lehetnek. Lorentz ezt szüntette meg. Ő úgy képzelte el az étert, mint a kocsonyát, amely csak apró rezgésekre képes, de az egyes részei nem mozoghatnak egymáshoz képest. Még a távoli részek sem. (Később éppen ezt kifogásolta Jánossy.)
Ha ezeket sem tudod, akkor az MM kísérlet lényegét sem értheted. Nyilván nem is érted.
És még te akarsz itt okoskodni?
De miért nekem kell ezt elmagyaráznom neked, a nagytudásúnak?
„El kellene döntened, hogy éterrészecske, vagy téridőkvantum. „
Részemről a téridő kvantumára szavazok, ami csak úgymint közeg hasonlítható az éter közeghez. Egy dologban „bízok , hogy valamikor kimutatható lesz a fizikai hatása. :)
"Fényközegnek lennie kell, de az nem lehet atomos felépítésű"
Senki nem mondta, hogy atomos lenne. Csak te tömöd ezt Maxwell és Lorentz szájába, hogy aztán nagy dérrel-durral lecsapj rá.
Maxwell első publikációiban próbált mindenféle anyagi szerkezeteket képzelni a tér elektromágneses jelenségei mögé. Ekkor még egészen komolyan vette ezeket a modellszerű elgondolásait (például a mágneses indukció vagy az elektromos eltolás magyarázatára), de ettől fokozatosan eltávolodva, később már csak didaktikai segédeszköznek használta, végül már teljesen el is tűntek a letisztult fő művében a "Treatise"-ben . Úgyhogy te se próbáld őket visszahazudni.
Lorentznek még ennyi köze sincs semmilyen atomos éterhez. "mozdulatlan" éterhez még kevésbé. Az egész csak azért kell neked, mert valójában semmit se tudsz mondani a fényközegedről, azon kívül, hogy nem ilyen, meg nem olyan. De mint látjuk, soha nem lett semmi eredmény abból, hogy évek óta püfölted itt a rongylábú mumusaidat.
„Tehát a fényközeg sem lehet tömeggel rendelkező, részecskékből álló anyag. A mechanikai modell szerintem itt nem válik be.”
Azt nem mondtam, hogy az éterrészecskének (téridő-kvantum) tömege lenne. Viszont a végtelen sok darabszámukból adódó „tömege” jelentős a lokális testek tömegéhez képest. A létezők közötti kölcsönhatás elkerülhetetlen még akkor is, ha nem tudjuk kísérletileg kimutatni.
Úgy látom, hogy te is elköveted azt a hibát, amit Maxwell és Lorentz.
Mechanikai modellt próbálsz alkotni a fényközegre.
"Tegyünk fel a rázóasztalra egy láda száraz homokot, a tetejére meg egy vasgolyót. Ha megrezgetjük a homokot, elsüllyed benne a golyó."
A fényhullám mozgása nem mechanikai mozgás. Tehát a fényközeg sem lehet tömeggel rendelkező, részecskékből álló anyag. A mechanikai modell szerintem itt nem válik be.
A fényhullám sebességét az szabja meg, hogy milyen gyorsan tud felépülni és leépülni a villamos és a mágneses mező. Ugyanis a mai ismeretein szerint a fényhullám periodikusan fel és leépülő villamos és mágneses mezőkből áll. Hogy helyesek-e ezek az ismeretek, azt nem tudhatjuk biztosan.
Az atomos testek mozgása során (pl. égitestek), nem kell felépülni és leépülni a villamos és mágneses mezőnek, ezért a testek (pl. egy űrhajó) mozgását ez nem korlátozza. Egy rakéta mehet a fénysebességnél gyorsabban is.
Mint ahogyan egy repülőgép is tud a hangnál gyorsabban repülni, mert a levegő ebben nem akadályozza meg.
„Fényközegnek lennie kell, de az nem lehet atomos felépítésű, és nem lehet abszolút mozdulatlan sem, a kísérletek tanúsága szerint. „
Amennyiben az atomos alatt az egy és oszthatatlanságot értjük, akkor olyan „kvantumos” éterről lehet szó, amelynek elemi nagyon rövid „életűek”, viszont dinamikusan kifejlődnek, majd elenyésznek. Ez a fluktuáció, a van/nincs állapot ad korlátot a fényhullám terjedési sebességének az éterközegben.
„De amikor a Michelson által megtervezett MM kísérletekkel megpróbálták kimutatni a mozdulatlan étert a Föld mozgása során is, akkor nagyon pofára estek. „
Tegyünk fel a rázóasztalra egy láda száraz homokot, a tetejére meg egy vasgolyót. Ha megrezgetjük a homokot, elsüllyed benne a golyó. Szerintem így haladnak az éterben a tömeggel rendelkező égitestek is. Azért lassabban a fényhullámnál, mert a tömeg felületi ellenállást képez a testnek. A fényhullám frekvenciája meg nem lehet nagyobb az éter rezgésénél.:)
Az újfizika feladata lesz kijavítani azokat a hibákat, amelyeket elkövettek elődeink.
Kijavítjuk Maxwell és Lorentz hibáit.
Einsteinnél ezt nem érdemes megtenni, mert az ő fizikája úgy rossz, ahogy van, azon nincs mit javítani.
Kezdjük Maxwell-lel!
Maxwell arra alapozta az elméletét, hogy a fény és a többi elektromágneses sugárzás hullámtermészetű. Ez a Szuperfizika szerint is így van. Ebből egyenesen következett számára, hogy létezik egy fényközeg, amiben a hullámok haladnak. Ha nem lenne közeg, hullámok sem létezhetnének (víz nélkül a tenger nem hullámzik). A Szuperfizika ezzel is egyetért.
De mi volt a probléma Maxwell elméletével?
Az volt a probléma, hogy Maxwell atomos közegnek képzelte a fényközeget, amilyen a hang estében a levegő, vagy a tenger hullámainál a víz. Megpróbált a fényközegre (éterre) valamiféle mechanikus modellt készíteni, de nem sikerült. Nem is sikerülhetett, mert ma már tudjuk, hogy a fényközeg nem atomos felépítésű. Ebben a kérdésben tehát Maxwell tévedett.
Ugyanígy tévedett Lorentz is. Még ő is atomokból állónak képzelte az fényközeget, de ő még azt is kikötötte, hogy a fényközegnek mozdulatlannak kell lennie. Ezzel az atomos és abszolút mozdulatlan éterrel itt a földön sok jelenséget meg tudott magyarázni. De amikor a Michelson által megtervezett MM kísérletekkel megpróbálták kimutatni a mozdulatlan étert a Föld mozgása során is, akkor nagyon pofára estek. Nem sikerült egy abszolút mozdulatlan atomos közeg (éter) létezését kimutatni. Így az mechanikus étert el kellett vetni.
A Szuperfizika sem ismeri el az atomos felépítésű mechanikus éter létezését, ami nem jelenti azt, hogy mindenféle fényközeget el kellene vetni. Fényközegnek lennie kell, de az nem lehet atomos felépítésű, és nem lehet abszolút mozdulatlan sem, a kísérletek tanúsága szerint.
Az újfizikai elképzeléseikről azok beszéljenek, akik "újfizikusnak" meg a "szuperfizikusnak" hirdetik magukat. A kívülálló ezeken a képzelgéseken csak nevet. Vagy esetleg gyógyítani próbálja, már ha történetesen pszichiáter a szakmája. De még egy pszichiáternek se kell előadnia valami saját Napóleon komplexust ahhoz, hogy kezeljen egy macskajancsit, aki Napóleonnak hiszi magát.
