A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Miért tekergődzöl? Talán nem tudsz mondani egyetlen komoly fizikakönyvet se, amiben azt írnák, hogy a fény méteres hullámszakaszokból áll? Noha az imént ezt állítottad.
Ez kb. minden így van. Einstein bizony egy hibás magyarázatért kapta a Nobel-díjat. A Nobel-bizottság nem hibázhatatlan.
De most az a kérdés, hogy miért !épnek fel azok a struktúrák 4.7 eV távolságokban, amiket Lénárd Fülöp megfigyelt? Biztos válasz az, az ha nem a hullámféle fénykibocsátásból, akkor a részecskék mozgásegyenletéböl ered, mint azt az atomisztikus fizika megállapította.
"A fény nem fotonokból, hanem méteres hosszúságú hullámdarabokból áll. Már ezt is többször leírtam . . . Fel tudod ezt fogni, vagy később még elismételjem néhányszor?"
Macskajancsi, hiába írod le többször, ezzel csak iszugyi állapotába kerülsz. Vakon, mereven, bármi kommunikációra képtelenül, csak ismételgeted itt a rögeszméidet.
"Fotontagadók hogy magyarázzák a fény kettős (részecske és hullám) természetét?"
Már többször elmagyaráztam, de még nem fogtad fel. Sajnos sokszor kell elismételni, mert csak így szivárog be a lapos agyatokba.
Elmondom mégegyszer, hátha egyszer megérted.
A fénynek nincs részecske természete, sem kettős természete. Semmiféle kísérlet sem tudta egyszerre kimutatni mindkét természetét, mert nincs is ilyen. Csak hullámtermészete van, és ez minden kísérletben is kimutatható.
A kettős természetet Einstein találta ki, mert a fotoelektromos hatást nem tudta megmagyarázni az akkori hullámelmélettel. (Más sem). Azért nem, mert akkoriban tévesen úgy tudták, hogy a fény folyamatos hullám.
Lénárd Fülöp, aki a fotoelektromos hatást kikísérletezte, azt tapasztalta, hogy fény hatására egy fémlapból kiváltódott elektronok esetében:
- a kiváltott elektronok száma a fény erősségétől függ
- a kiváltott elektronok sebessége (energiája) a fény frekvenciájától függ
- egy küszöbfrekvencia alatt nincs kiváltódás
- a küszöbfrekvencia felett viszont azonnal megindul a kiváltódás, gyenge fény esetén is
A klasszikus fényelmélet szerint, amely még folyamatos hullámnak hitte a fényt, nem így kellett volna történnie. A kiváltott elektronok energiájának kellett volna függeni a fényerősségtől.
Erre találta ki Einstein, hogy a fény apró részecskékből, fotonokból áll. Mert így a nagyobb fényerősséget meg lehetett magyarázni azzal, hogy az erősebb fény több fotont jelent. De ez már régen kiderült, hogy nem igaz.
A fény nem fotonokból, hanem méteres hosszúságú hullámdarabokból áll. Már ezt is többször leírtam. Az atomok nem folyamatosan, hanem szakaszosan sugározzák a fényt. Ez tapasztalati tény.
A fény erőssége a hullámdarabok számával arányos. Több hullámdarab erősebb fényt jelent. A több hullámdarab pedig több elektront képes kiváltani. Így tökéletes összhangba kerültünk Lénárd Fülöp kísérleteivel, és nem kell hozzá sem foton, sem kettős természet.
Ugyanez a helyzet a többi kísérletnél is, amelyeket a mai modern fizika tévesen fotonokkal magyaráz meg.
Fel tudod ezt fogni, vagy később még elismételjem néhányszor?
(A mai "tudósok" azért nem akarják elengedni a fotont, mert akkor be kellene vallani, hogy Einstein egy hibás magyarázatért kapott Nobel díjat, amit semmiképpen nem akarnak bevallani.)
"Szóval szerinted Jánossy rájött a relativitáselmélet legnagyobb hibájára, a relativizmusra, erre föl rengeteg matematikai levezetéssel írt a relativitáselméletről pár könyvet. "
Nagyjából így történt. Jánossy több irányban tapogatózott és próbálta megtalálni a helyes megoldást. Az egyik próbálkozása helyes volt, de nem követte végig a helyes irányt.
"Aki egy bizonyos lényeglátó szemüvegen keresztül olvasta, sőt, mi több még beszélt is róla Jánossy fiával!"
Így van. Aki tudja a helyes megoldást, az már ezen a szemüvegen keresztül olvassa a könyveket, és így könnyedén meglátja a lényeget. Neked erre nincs esélyed.
Jánossy fiával évekig leveleztem. Küldött is nekem sok anyagot. Az egyik kísérő céduláját meg is találtam: (persze mondhatod, hogy én hamisítottam).
Szóval szerinted Jánossy rájött a relativitáselmélet legnagyobb hibájára, a relativizmusra, erre föl rengeteg matematikai levezetéssel írt a relativitáselméletről pár könyvet. De ez a sok képlet csak kamu, azt a matematikát nem is kell ott érteni, mert a jövő számára fontos részletek mind a kísérőszövegben meg egy Heine idézetben vannak elrejtve. Ötven évvel később abból kellett kihámoznia egy fizikai és matematikai analfabéta macskajancsinak. Aki egy bizonyos lényeglátó szemüvegen keresztül olvasta, sőt, mi több még beszélt is róla Jánossy fiával!
Most mondd, hogyan lehetne ezen dühöngeni? Mikor annyira mókás. Igazán jó szórakozást nyújtasz, csak így tovább!
Tudod mi a te bajod (azon kívül, hogy valami tehetetlen düh munkál benned)?
Az, hogy elveszel a részletekben. A valóban fontos nagy kérdésekkel nem foglalkozol, sőt nem is látod ezeket. De rögtön megörülsz, ha rátalálsz egy rossz képletre.
Hiányzik a lényeglátás belőled. Nem tudod kihámozni Jánossy könyveiből a jövő szempontjából fontos részeket. Te többnyire csak a képleteket látod, de a lényeget nem.
Én teljesen más szemüvegen keresztül olvastam ezeket a könyveket. (Sőt még meg is beszéltem Jánossy legnagyobb fiával, Mihály-lyal). Az a helyzet, hogy Jánossy könyveiben benne van az egész problémakör megoldása. De ezt te sohasem fogod megérteni, mert nem jó szemüvegen keresztül olvasod a könyveket.
A lényeg, hogy Jánossy nem volt relativista. Ő rájött az einsteini fizika legnagyobb hibájára, a relativizmus tarthatatlanságára.
(Igazából kommunista sem volt, csak materialista, de ez egy tudósnál nem hiba).
És arra is rájött, hogy miképpen kellene felépíteni egy helyes fizikát.
De te hiába olvasod el még akár tízszer a könyveit, nem fogsz rájönni, mert ahhoz szemüveget kellene cserélned. De te már nem fogod megtenni, mert túl erős benned a régi szemlélet, és már túl idős is vagy a váltáshoz. Ez a hajó már elment.
Szerintem ezt te magad is érzed, ezért van benned ez a tehetetlen düh.
És ezt a tehetetlenségedet próbálod levezetni, amikor engem macskajancsizol.
Nem haragszom érte, mert tudom, hogy képtelen vagy átlépni a saját árnyékodat.
(persze mondhatod, hogy én hamisítottam). 