Bocsánat, nem akartam beszólni senkinek. Ha meg nem ti tehettek róla, akkor pláne nem.
De ez akkor se normális. Duplagondol mindig a végére kerülő hozzászólása nem egy törölt hozzászólásra adott válasz volt, akkor az miért törlődött ki? És miért jelenik meg mindig a végén? Nem lehetne visszatenni a helyére?
De utálom, amikor a moderáció úgy működik, hogy ettől eddig kiradíroz mindent! Derogál valakinek tizennégy hozzászólást végigolvasni és kivenni belőle azokat, amelyeknek tényleg nincs ott a helyük, meg az arra adott válaszokat, a többit meg megtartani. Fene tudja, melyikünktől mi tűnt el még.
Nesztor csak az efezusi zsinat után kerültek ki a pixisből, a követői meg a II. konstantinápolyin. A khalkedóni zsinat a monofizitákkal, a II. kons. a nesztoriánusokkal, a III konst. a monoteletizmus (szvsz az ariánmusokra emlkeztető) hitével számolt le. Egyébként az, hogy ezek az irányzatok megmaradtak, illetve más néven újra felbukkantak, azt bizonyítja, hogy bizonyos iratok az üldözés ellenére több száz évig fenn tudtak maradni. Egyébként érdemes lenne szír, örmény, kopt vagy etióp keresztényt is megkérdezni, odáig nem jutott el Bizáncz/Róma hatalma. Ahogy tudom, a koptoknál, örményeknél szerepelnek apokrif írások. Egyébként a "gnosztikus" evangéliumok közt van a fény fia értelmezés, amit a manicheizmus, illetve a nyugati "győzhetetlen napisten" filozófiájába visszahallani vélek. Ha pedig ez a felfogás ilyen elterjedt, akkor bizonyosan voltak alapművei is, illetve szektái, közösségei.
Az is lehet, hogy Omár minden szimbolikus megközelítést mellőzött és egyszerűen le akarta foglalni Jeruzsálem stratégiailag legjobb helyét saját mecsete számára. Nem véletlen, hogy Bullion Gottfried ebben az épületben rendezte be főhadiszállását, majd a templomosoké lett (ezét hívják őket templomosoknak). Akkor a köznép, de jó eséllyel mindenki azt hitte, hogy az AL-Aksza nem más, mint Salamon Temploma, vagy az, amit a rombolás helyén újjáépítettek belőle. Ezt a téveszmét erősíthette, hogy az Al-Aksza nem a hagyományos mecsetekre hajaz, hanem sokkal inkább hasonlít a bizánci templomokra. Szerintem azért, mert a justinianus-kori bazilika alapjaira építették, megtartva annak méreteit. Az pedig nem kizárt, hogy a constantinus-Helena-féle templom kibővített változata volt.
Mit tudták a XII. században, hogy mi mindent építettek és romboltak le a Templomhegyen 71 és 638 között.
"Hozzátehető ehhez, hogy az ókori állapot nem mindenben felel meg a mainak. Ha többféle elmélet is van a régi Templom elhelyezkedéséről (pl. itt vagy itt), abban nagyjából megegyeznek, hogy a terület déli kiterjedésének határa arrébb húzódott a mostaninál."
A Templom-hegy tulajdonképpen a Mória-hegye nevű természetes domb, amit idővel kibővítettek. Vszleg már Salamon alatt, de Heródes aalatt bizonyosan, és lehetséges, hogy a 131-es építkezések alatt is, amikor gyakorlatilag nulláról újjáépítették egész Jeruzsálemet. A mai utcahálózat pl. ebben az időben alakult ki.
A teáltalad belinkelt két térkép alapján az Al-Aksza mai helye az ókorban valóban nem tartozott a Templomnegyhez, ami alátámasztja azt a nézetemet, hogy 638-ban vagy nem tudták a zsidók se, pontosan hol állt a Templom, vagy szándékosan vezették félre Omárt (ez nem valószínű), vagy Omár szándékosan nem a Templom helyére akarta a mecsetet építeni. Én ez utóbbi elméletet tartom valószínűnek. Nem azért, mintha Omárt a mai értelemben humánus és toleráns uralkodónak tartanám, sokkal inkább okos, előrelátó államfőnek, aki pontosan tudta, hogy új hódításainak megtartása azon áll vagy bukik, hogy a helyiek hogyan vélekednek az iszlám uralomról. Ebben a harcban a zsidók egyértelműen Omár szövetségesei voltak, de a keresztények sem voltak vele ellenségesek. A Szent Sírnál lezajlott párbeszéd Omár és a patriarcha között fennmaradt. ha keresztényekkel szembejn ilyen előrelátó volt, akkor miért lett volna más a zsidókkal szemben.
Utódai egy-két generáció múlva más násképp látták. Addigra a Kalifátius konszolidálódott, csapatai Konstantinápolyt ostromolták és Poitiers alatt álltak, nem kellett Jeruzsálem elvesztésétől tartaniuk. Addigra megengedhették maguknak, hogy a Szentek Szentjének helyére Mecsetet építsenek. Meg is tették.
"Erről pl. jól lemérhető, hogy az al-Aksza kupolájának hegye épphogy csak a másik homlokzatával van egy szinten."
Nézd meg jobban a fotót. Alig vezet fel pár lépcső. Az téveszt meg, hogy a Szikladóm maga egy kiemelt talapzaton áll, nyilván mert ráépítkeztek a Heródes Templomának romjaira.
"Arról van adat, hogy Konstantin anyja, Ilona a szentély vélt helyén templomot építtetett"
Én erre semmit nem találtam. Nem vitatom, az összképbe is beleillik, csak nem tudtam róla.
"Templomhegynek azt a falakkal körülvett téglalap alakú földdarabot nevezik, ami a Jeruzsálemi óváros peremén van és a Vakf ellenőrzi."
Hozzátehető ehhez, hogy az ókori állapot nem mindenben felel meg a mainak. Ha többféle elmélet is van a régi Templom elhelyezkedéséről (pl. itt vagy itt), abban nagyjából megegyeznek, hogy a terület déli kiterjedésének határa arrébb húzódott a mostaninál.
a Templomhegyen kívüli részekhez képest az eltérés elhanyagolható.
A képek megtévesztőek lehetnek, de mindegyiken feltűnő, hogy az al-Aksza alpjának szintje nagyjából középtájt húzódik a városé és a Szikláé közt. Erről pl. jól lemérhető, hogy az al-Aksza kupolájának hegye épphogy csak a másik homlokzatával van egy szinten.
"Arról mit sem lehet tudni, hogy a következő két évszázad során építettek-e valamit a keresztények a Templomhegyen"
Arról van adat, hogy Konstantin anyja, Ilona a szentély vélt helyén templomot építtetett, ebben a szándékában tehát megelőzte a Szikla-dóm építőit; egyébként a bizánciak szemétlerakónak használták a Templom-hegyet.
Oké, akkor nézzük ezt a kérdést a niceai cenzurázás szemszögéből. Adva van harmincnyolc, más források szerint száz evangélium arról, hogy Jézus ki is volt és mit tanított. Abból, hogy ki melyiket használja, kialakulnak a különféle egyházak. Aztán a római birodalmi egyház kanonizál, azaz eldönti, hogy az ő hitelveihez melyik evangéliumok passzolnak, amjd ezek közül kiválaszt négyet, ahol az ellentmondások kezelhető mértékűek.
Nem értek a korai keresztény egyházakhoz, nem tudom, hogy a nesztoriánusok, jakobiták, koptok, stb. formailag vagy ténylegesen mikor szakadtak el Konstantinápolytól, deúgy tudom, hogy kisebb különbségekkel ugyanazt Bibliát használják, ugyanazokat az evangéliumokat, mint az európai keresztény egyházak.
Ez pedig vagy arra enged következtetni, hogy Nicea után szakadtak el, vagy arra, hogy is egyeztetés volt a különféle egyházak között legalább az evangéliumok kanonizációjáról.
Konsatntinápoly Nicea után energiája nagy részét századokon át az ariánusok eltiprására fordította. Nem eredmény nélkül. A szkírek, gótok, vandálok burgundok mind eltűntek, egyedül a nícea hitvallást követő frank állam maradt fenn. Mindezzel párhuzamosan Konstantinápoly egy szalmaszálat nem tett keresztbe azért, hogy a birodalma területén élő monofizita egyházakat felszámolja, legfeljebb hitvitázgatott velük egy kicsit. Mi ez ahhoz képest, hogy a vandálokat utolsó emberig kiírtotta...Szóval a monofiziták vallása nem térhetett el olyan lényegesen a nyugatiakétól.
"Én úgy tippelem, hogy a többi evangélium se mondhatott nagyon mást semmi lényeges helyen, mert az már előbb egyházszakadáshoz vezetett volna."
De hát a történelem tele van egyházszakadással és eretnekirtással... A nesztoriánusoktól kezdve (ők igen sokan voltak, ) az ariánusokon és bogumilokon át a katarokig. És a kiirtott, eltüntetett gnosztikus keresztény szektákat is meg kell említenem.
Ha jobban megnézzük az Al-Aksza Mecset alaprajzát, metszetét, egyértelműen látszik benne a hosszanti elrendezésű korabizánci bazilika, ami az arab építészet hagyományaitól teljesen elüt. Számomra teljesen világos, hogy Justinianus templomának alapjaira építették, talán még az oszlopok csonkjait is felhasználták. Megérne egy régészeti feltárást.
Van olyan nézet is, miszerint már Omár szándékosan oda akarta építeni a templomot, ahol a Szentek Szentje állhatott, egy iszlám hitre tért zsidó mutatta meg neki a helyet. Erről azonban senki se tudta addigra, hogy hol volt, sőt, paradox módon a zsidók tudták legkevésbé.
Hogy miért, ahhoz meg kell egy kicsi részletesebben világítani a Templomhegy és Jeruzsálem történetét:
Amikor Vespasianus uralkodása alatt Titus légiói leverték a zsidó felkelést, Jeruzsálemet lerombolták (pontosabban az ostrom alatt leégett és nem hagyták újjáépíteni),. A Templomot szisztematikusan lerombolták, mert tudták, hogy semmivel nem árthatnak úgy a zsidóknak, mint ezzel. A város Hadrianus uralkodásáig nem épült újjá, elhagyatott, halott város volt két generáción át. A rómaiaknak egyedül az számított, hogy a zsidók ne térhessenek vissza, nehogy a szent hely használata közben újjáéledjen a nacionalizmusuk.
Hadrianus azonban felismerte, hogy a városnak túl jó a fekvése, előbb-utóbb újjáépíti és benépesíti valaki, úgyhogy megelőzendő a zsidókat, 131-ben ő maga építette újjá Colonia Aelina Capitolina néven. A következő évben - részben a jeruzsálemi visszatérés kierőszakolásának céljával - kitört a Bar Kochba lázadás, ami után a zsidóknk egyértelműen és kategórikusan megtiltották nem csak a letelepedést, hanem a belépést is Aelia Capitolina területére. Évente egyetlen napon látogathatták meg szent helyeik romjait, de ételt, italt nem vihettek magukkal és nem vásárolhattak, a helyiekkel nem beszélhettek és aki napszállta után ott maradt, az halál fia volt. Ez a IV. század végéig így is maradt. Aelia Capitolina lakossága Szíriából és Egyiptomból betelepített görög és latin nyelvű telepesekből állt. Hadrianus a Templomhegyi romokra Jupiter-templomot emeltetett, feltehetően a déli-délnyugati részre, mivel a Templom falai itt maradtak leginkább épen és felhasználható állapotban. A Jupiter-templom területe a zsidó Temploménak töredéke lehetett.
Teltek a századok. Judea a III. század elejére kereszténnyé lett, Jupiter temploma elhagyatottá vált, később vszleg magától összedőlt. A IV. század elején Róma lemondott arról, hogy a keresztényeket tovább üldözze, majd viharos gyorsasággal maga is keresztény állammá vált. Az század végére a Római Birodalom kettészakadt, permanens politikai és gazdasági válság köszöntött be. Judea leértékelődött, a provinciát korábbi lakóinak zöme - zsidók és keresztény rómaiak, görögök - elhagyták. Aelia Capitolina nem nélkülözhette tovább a zsidó kézművesek és kereskedők munkáját, a beköltözési tilalmat feloldották. Nem tudom, a város etnikai arányai hogyan alakultak, de a zsidók a keresztény polgárság mellett csak jogfosztott másodrendűek lehettek, ahogy ekkorra már mindenütt elkezdődött a középkorra oly jellemző vallási indíttatású antijudaizmus.
Ahogy a város gazdaságilag veszített jelentőségéből, kulturálisan felértékelődött. Constantinus császár anyja, Helena zarándokutat tett a városban, és a helyi keresztények segítségével meghatározta, hol találhatóak a az ó-és Újszövetségben említett fontosabb helyek. A Templom mindkettőben kiemelt helyen szerepel, de Constantinus idejében még egy másik hegyre, a Golgotára és a közelében lévő Szent Sírra összpontosítottak, amiből a kereszténység első számú zarándokhelye lett. Arról mit sem lehet tudni, hogy a következő két évszázad során építettek-e valamit a keresztények a Templomhegyen, de azt bizonyosan szent helyként kezelték, mert a zsidóknak, akik Jeruzsálembe le is telepedhettek szabadon, a Templomhegyre továbbra se volt szabad belépniük. Ekkor alakult ki a Kótel, a Templom egyetlen olyan darabja, amely a Templom-hegy lábánál, a város zsidó negyedének szélén van. Julianus Apostata császár alatt a zsidók nem csak hogy egyenjogúsítva lettek, újra beléphettek a Templomhegyre, de ígéretet is kaptak rá, hogy Templomukat újjáépíthetik. A császár halála után utódai minden intézkedését visszavonták.
Justinianus idején, a VI. század első felében bazilika épült a Templomhegyre. Ennek sem méretéről, sem formájáról nem tudunk közelebbit. A délnyugati részre, a korábbi Jupiter-templom helyére épülhetett, és annál nem lehetett sokkal nagyobb. Egy évszázad múlva, 614-ben Judeát elfoglalták a perzsák. Ez egy nagyon kegyetlen, vallási jelleget sem nélkülöző háború volt, ahol a város keresztény lakói a császári hadakat, a zsidók a perzsákat támogatták. A perzsa uralom alatt a zsidók voltak a város urai, a Templomhegy százéves keresztény templomát földig rombolták és minden bizonnyal újjá akarták építeni a Templomukat. Hat év múlva Herakleiosz császár győzedelmes keresztény hadai visszatértek és a keresztény lakosság elégtételt vett a zsidó uralomért. A zsidó lakosság körében mészárlást rendeztek (a zsidók is a keresztények között hat évvel korábban), a túlélő zsidóságot pedig elüldözték a városból. Ez a hat év azonban arra se volt elég, hogy feltárják, melyik romok melyik templomhoz tartoztak, hiszen legalább négy szakrális építmény romjai borították ekkorra a Templomhegyet.
Tizennyolc évvel a zsidók újbóli elüldözése után, 638-ban Omár az iszlám nevében elfoglalta a várost, és visszaengedte zsidókat. Ekkora azonban senki se tudta már, mekkora volt és hol is állt pontosan Heródes Temploma, amit Salamon Templomának gondoltak akkor. Omár csak néhány hetet maradt Jeruzsálemben és haláláig vissza se tért oda, tehát az új mecset helyének kijelölésére abban a néhány hétben került sor, tehát szintén nem mérhették fel komolyabban a Templomhegyet. A mecset feltehetően egyszerűen oda lett építve, ahol a huszonkét évvel korábban lerombolt bizánci templom romjai voltak. Később, a század második felében, amikor már nyugodtabban, tudatosabban átnézték a helyet, észrevették, hogy a Templom Hegy közepén még régebbi romok vannak (ezek lehettek a Heródes Templom Szentek Szentjének romjai) és kiásták alóluk a sziklát is, amit a Tóra Ábrahámmal és Izsákkal kapcsolatban említ. Ekkor határozhatták el, hogy ekkora ziccert nem hagynak ki és felépítették a Sziklamecsetet.
"Nem tudom, geológiailag a Templom-hegy részéhez számítják -e, legalábbis komoly szintbeli eltérés van a Szikla-dóm és az al-Aksza alapja közt."
Templomhegynek azt a falakkal körülvett téglalap alakú földdarabot nevezik, ami a Jeruzsálemi óváros peremén van és a Vakf ellenőrzi. Nem tudom, mit értesz "komoly szintbeli eltérés" alatt, de a Templomhegyen kívüli részekhez képest az eltérés elhanyagolható.
Megpróbálok beszúrni egy légifelvételt:
A középen egyes számmal jelölt objektum a Szikalmecset, a bal alsó részen a kupolás épület az Al-Aksza. Néhány lépcsőnyi különbség van. Az Al-Aksza először csak a kupola körüli részből állt, a hosszanti bővítményt a Templomhegy belseje felé a VIII. század elején toldották hozzá.
"Omár idején még a Szikla-dóm sem állt, csak a VII. század végén kezdték építeni, az al-Akszát meg még később."
Igazad is van meg nem is. A mai Al-Aksza valóban későbbi, mint a Sziklamecset, de Omár mecsete pontosan ott állt, ahol a mai Al-Aksza kupolája, a bővítést megelőző, VIII. század eleji rész. A legenda meg vszleg a VII. század végén vagy még később keletkezhetett.
"Tévesen mondják gyakran a Szikla-dómot mecsetnek, utóbbi fajta épülethez hozzátartozik az imádkozók számára elkülönített fedett tér."
Vszleg igazad van, de nekem a dóm egyértelműen keresztény templom. Az iszlám imahely pedig mecset. Az asszaociációim felülírják a tudományos igényességet.
az Al-Aksza nem a Templomhegy lábánál van, hanem a tetején, csak nem középen, ahol a Szentek Szentje lehetett, hanem a szélén.
Nem tudom, geológiailag a Templom-hegy részéhez számítják -e, legalábbis komoly szintbeli eltérés van a Szikla-dóm és az al-Aksza alapja közt.
hogyan is lehetett az Al-Aksza a "Távoli Mecset" ha annak Mohamed életében állnia kellett volna, az Al-Akszát meg Omár kezdte építeni Mohamed halála után sok évvel.
Omár idején még a Szikla-dóm sem állt, csak a VII. század végén kezdték építeni, az al-Akszát meg még később. Úgy látszik, a legendák képzésénél a részletek mellékesek voltak.
Melyik dómról beszélsz? Nem értem, mit akarsz mondani.
Tévesen mondják gyakran a Szikla-dómot mecsetnek, utóbbi fajta épülethez hozzátartozik az imádkozók számára elkülönített fedett tér.
" biztonság kedvéért kitalálták, hogy a Koránban Mohamed mennybéli utazásának kiindulópontja, a "Távoli Mecset" nem más, mint a Templomhegy
Ez a Templom-hegy lábánál elterülő al-Aksza"
Egyrészt az Al-Aksza nem a Templomhegy lábánál van, hanem a tetején, csak nem középen, ahol a Szentek Szentje lehetett, hanem a szélén. Másrészt hogyan is lehetett az Al-Aksza a "Távoli Mecset" ha annak Mohamed életében állnia kellett volna, az Al-Akszát meg Omár kezdte építeni Mohamed halála után sok évvel?
"a legenda születése idején a Szikla környéke az ottani dóm miatt ui. már foglaltnak számított"
Melyik dómról beszélsz? Nem értem, mit akarsz mondani.
"az a fura helyzet állt elő, hogy egy törzsi szokásjogrendszer, amit Mohamed kodifikált, hirtelen egész más kultúrájú emberek millióinak vált meghatározó jogi és kulturális alapművévé.
Ez az alaphelyzet tulajdonképp túlélte az évszázadokat, legalábbis egészen másként hat az iszlám a mindennapi életre mondjuk Szaúd-Arábiában, mint a Maghrebben vagy éppen Párizs külvárosaiban."
Igazad van. Igazán jó missziós terepre Fekete-Afrikában talált az iszlám. Szudán, Szomális, Észak-Nigéria. itt a viszonyok nem sokban különböznek a Mohamed kori arábia viszonyaitól.
senki se gondolhatja komolyan, hogy egy vallásos zsidó a keresztényüldözések alatt egy nyilvánosságnak szánt művében Jézust messiásnak nevezte volna!
Ehhez nyújt magyarázatot az arab nyelvű verzió, ami egyes szám első személy helyett a tanítványok szájába adja a kereszthalálról/feltámadásról vallottakat.
egy csapásra kiirtottak mindent, ami apróbb, a lényeget nem érintő helyeken észrevehetően ellentmondtak a kanonizáltaknak.
Ha valóban szigorúan vették volna az ilyen irányelveket, valószínűleg még a szinoptikusok sem maradhattak volna meg egymás mellett. A fennmaradt apokrif evangéliumokból szvsz inkább lehetne következtetni arra, hogy a különbségek nem voltak feltétlenül jelentéktelenek, Tamás evangéliuma pl. formailag, az elbeszélés módját tekintve jelentősen elüt a kanonizált másik négytől.
A biztonság kedvéért kitalálták, hogy a Koránban Mohamed mennybéli utazásának kiindulópontja, a "Távoli Mecset" nem más, mint a Templomhegy
Ez a Templom-hegy lábánál elterülő al-Aksza; a legenda születése idején a Szikla környéke az ottani dóm miatt ui. már foglaltnak számított.
az a fura helyzet állt elő, hogy egy törzsi szokásjogrendszer, amit Mohamed kodifikált, hirtelen egész más kultúrájú emberek millióinak vált meghatározó jogi és kulturális alapművévé.
Ez az alaphelyzet tulajdonképp túlélte az évszázadokat, legalábbis egészen másként hat az iszlám a mindennapi életre mondjuk Szaúd-Arábiában, mint a Maghrebben vagy éppen Párizs külvárosaiban.
" felsőruháit négy részre osztották,de az alsóruháját ami varratlan volt nem akarták széttépni így sorsot vetettek rá.(János 19:23)"
Ez a mondat kizárólag egyházpolitikai okoból került be János evangéliumába és önmagában az egyik legfőbb bizonbyíték, hogy az evangélium nem keletkezhetett a II. század közepe előtt. A gnosztikus közösségek tagjai perzsa hatásra olyan ruhát hodtak, aminek minden darabja két, szimmetrikus részből volt összevarva. Ez a jó és a rossz kettőssége között örlődő lelket szimbolizálta. János ezekbe rúgott egyet azzal, hogy Jézus alsóruháját varratlannak mondta.
"A Biblia ótestamentumi részének összeállítása a kb. 1000—100 közt megszületett szövegek szentesítése ("kanonizációja")"ez nam azt jelenti,hogy akkor kezték el írni.Mózes az első öt könyvét i.sz.e 1657-ben fejezte be."
Ez elég furcsa, tekintettel arra, hogy a kivonulást a zsidó egyháztudósok is az Amonhotepek dinasztiájának végére, Áj vagy Horemheb fáraó uralkodásának idejére teszik, mi az i. e. XIV. század. Akármekkora spíler is volt Mózes, saját könyveit ő se fejezhette be háromszáz évvelk saját születése előtt.
" bibliográfiai vizsgálatnak köszönhetően a szakemberek megerősítették Caesar, Platón, Arisztotelész és Tacitusz írásainak eredetiségét és a szerzők megbízhatóságát. Most alkalmazzuk ugyanezt a vizsgálatot a bibliai írásokra, az újszövetségi iratokra."
Nem tudom követni a logikai láncot. Azért mert Platon vagy Arisztotelész hiteles, miért is lennének hitelesek az evangéliumok?
"Az Újszövetség könyvei kb. Kr. u. 40-től 90-ig íródtak."
Mámint a keresztény egyházak szerint, és szerintük is csak három a négyből.
"Ha alkalmazzuk a belső és külső bizonyítékok vizsgálatát, még világosabbá válik, hogy a Biblia megbízható és határozottan Isten által ihletett irat."
Egyszerűen nincs összehasonlítási alapunk. Egy-egy, bizonytalan hitelességű mondat van csupán az evangéliumokon kívül arról, amiről azok szólnak. Az ember vagy elhiszi az evangéliumokban foglaltakat, vagy nem tud állást foglalni azok hitelességével kapcsolatban.
"Augustus császár népszámlálást tartott és erre az összeírásra kellet jönnie Józsefnek és Máriának a judeai Betlehem városába.(Lukács 2:1)"
Erre mondják azt, hogy ügyes. Le a kalappal Lukács billiáns megoldása előtt. Ígíy tudta összegyeztetni a jóslat szerinti "Dávid törzséből való születést" egy olyan személlyel, aki minden akkori tudás szerint Galileából, vagyis Dávid törzsének eredeti szállásterületén kívülről származott.
"Nem úgy haltak meg!Hanem úgy,hogy a lábszárukat törték el mert így a testet nem tudták tartani a lábak.Jézust azért szúrták át mert már meghalt és megnézte a katona,hogy van e tüdejében víz.(Zsoltárok 34:20) egy csontja sem töretik meg."
A keresztre feszítésre a kísérletek szerint általában kétféle módon reagál a szevezet. Vannak, akik a kifeszítés okozta sokktól azonnal valamiféle embóliát kapnak, elájulnak és nagyon gyosan megfulladnak. De vannak, akik képesek időlegesen "konszolidálni" állapotukat, és lábukkal ritmikusan felemelni magukat, hogy levegőhöz jussanak. Ha az ilyen embert magára hagyják, akkor addig marad életben, ameddig a vérveszteségtől, a szomjúságtól vagy a naptól el nem gyengül annyira, hogy nincs ereje többé kiemelnie magát. Ez napokig is eltarthat. Ez utóbbi büntetést csak a különösen megátalkodottaknak tarthatták fenn, ezért a többségnek könyörületből egy idő után eltröték a lábszárát.
Aki viszont az elején elájult, annál erre nem volt szükség, de azért a biztonság kedvéért átszúrták a mellhártyát, hogy a PTX-től biztosan megfulladjanak és ne tudjanak tetszhalálban maradni, ameddig le nem szedik őket. Ez a gyakolat feltehetően akkor alakult ki, amikor sok embert kellett egyszerre keresztre feszíteni és fában szegény helyeken ugyanazokat a kereszteket gyors egymásutánban többször felhasználták. Aki magánál volt és lélegezni kezdett a kifeszítése után, azt hagyták egy darabig gyötrődni, aztán eltörték a lábát, aki elájult annak kilyukasztották a tüdejét.
"Viszonylag ritkának számít az olyan ókori írás, amelyik ne középkori másolatban maradt volna ránk, légyen a szerzője akár Platón, Arisztotelész vagy Tacitus. Az evangéliumokra ez éppen nem áll, de a tudatos középkori hamisítások is feltűnőek az utókori böngészők előtt."
Nem is az evangélimokról beszéltem, azokat elfogultságuk okán nem tartom kritika nélkül olvasható forrásnak.
"Említett példa volt itt is Josephus Antiquites-e, amely eredeti verziója arab nyelven maradt fenn, s hiányoznak belőle az középkori keresztény betoldások."
Valahogy mégis bekeült a betoldás Josephus könyvébe. Hiszen azt senki se gondolhatja komolyan, hogy egy vallásos zsidó a keresztényüldözések alatt egy nyilvánosságnak szánt művében Jézust messiásnak nevezte volna!
"Visszatérve: Igen nagy kár, hogy a 31 evangéliomból csak 4-t tartottak meg, amik úgy egybevágtak. Nagyszerű lenne megtalálni a többit is."
Én úgy tippelem, hogy a többi evangélium se mondhatott nagyon mást semmi lényeges helyen, mert az már előbb egyházszakadáshoz vezetett volna. Egyedül Jézus isteni és emberi természetének kérdése volt az a neuralgikus pont, ami még vita tágyát képezte Nicea előtt. Azt elhiszem, hogy erre különösen kényesek voltak, és mindent kiirtottak, ami a leghalványabban is Arius tanait igazolhatta volna.
De szeritem az evangélumok zömének sokkal hétköznapibb okokból kellett pusztulnia. Mivel a niceai cenzorok Arius miatt úgyis összeszedték és tüzetesen átnézték az összes fellelhető evangéliumot, egy csapásra kiirtottak mindent, ami apróbb, a lényeget nem érintő helyeken észrevehetően ellentmondtak a kanonizáltaknak. Ha valamelyik szóról szóra azt mondta volna, amit a szinoptikusok, csak éppen Jézust meglett, idős embernek mondja, vagy halálát őszre, télre teszi, esetleg anyját Juditnak mondja és nem Máriának, az ugyanúgy áldozatul esett volna a zsinati atyák buzgalmának. Jellegzetes példsa, hogy mind a négy evangélium mást mond Jézus utolsó szavairól. De úgy mond mást, hogy azokat akár egymás után is elmondhatta volna. Ha lett volna olyan evangélium, ami állítja, hogy Jézus egy szó nélkül halt meg, annak pusztulnia kellett volna.
"A Páska előestélyén Yeshu függött. Negyven napig a kivégzés előtt, egy hírnök tette közhírré, hogy ‘halálra fogják kövezni, mert varázslatot gyakorolt és Izráelt hitehagyásra kísértette. Bárki tud valamit érdekében mondani, jöjjön elő segítségére."
Hát, ez nem valószínű, hogy keresztény forrásból maradt volna ránk, lévén hogy a kódexmásolások ideje alatt a Talmud indexen volt, összes fellelhető példányát kötelező volt elégetni (többnyire az azt védelmező zsidókkal együtt).
Viszont a forrás nem is mond sokkal többet, mint hogy Pészah előestéjén kivégeztek egy Jézus nevű hitehagyottat, aki "csodákat tett". Ez a legszigorúbb értelmezés szerint is lehet a Jézus-történet igazságmagva, de én azt se zárom ki, hogy a kereszténység elterjedésének idején íródott arra reflektálva.
"Borzasztóan sztereotípiákban gondolkodsz az arabokról."
A dolog persze bonyolultabb ennél. Mohamed korában az arabok csak az arab sivatagban éltek, a mai Öböl-államok területén, illetve Jordánia, Szíria és Irak sivatagos területeinek oázisaiban. Ezek a területek a korabeli világbirodalmakhoz képest meglehetős kulturális elmaradottságban éltek, kb. akkorában, mint ma Fekete-Afrika Európához vagy az USA-hoz képest. Ezeknek kezdett el Mohamed prédikálni. Ő ugyan egyetemes vallásban gondolkodott, de nem hiszem, hogy hívei közül azok, akik látták Egyiptomot, Szíriát vagy Perzsiát, sokat adtak volna azért, hogy ezek a területek valaha az iszlám hatása alá kerülnek valaha is.
Ehhez egy különös véletlen egybeesésnek kellett eljönnie.
Történt pedig, hogy a kor két szupehatalma, Bizánc és Perzsia egy hatalmas háborúban kinullázta egymást, pontosan akkor, amikor Mohamed követőinek sikerült az összes arabot egyesíteni. A dzsihádista hadak lerohanták a legyengült birodalmakat, az ott élő milliókat meg évszázadok alatt szépen-lassan áttérítették. Ez a folyamat mostanában zárul le, ahogy Palesztina, Szíria és Irak utolsó keresztény lakói nyugatra menekülnek az elnyomás, a terror, a háború vagy a nyomor elől.
Az iszlám világbirodalom kialakulásával az a fura helyzet állt elő, hogy egy törzsi szokásjogrendszer, amit Mohamed kodifikált, hirtelen egész más kultúrájú emberek millióinak vált meghatározó jogi és kulturális alapművévé. Nyilván átdolgozták valamelyest, de Mohamed eredeti műveihez nem nyúlhattak olyan mértékben, ahogy a feladat szempontjából elvárható lett volna.
"Egyébként nyilvánvalóan nem a kecskekergetőknek íródott a Korán, hanem a gazdag perzsa tudást megöröklő nagyvárosok lakóinak. "
Elfogulatlan kutatók azt állítják, hogy a Korán lényegében Omár kalifa alatt nyerte el mai formáját, azóta csak jelentéktelen helyeken nyúltak hozzá. Márpedig Omár pont abban az évtizedben uralkodott, amikor az iszlám kitört az arab világ határain túlra. Ekkor még szó se volt a meghódított területek lakosságának tömeges, gyors áttéréséről. Pont Omár kötötte meg a többi vallás hívével a dzimma vagy dhimma egyességet, ami alapján magasabb adófizetés ellenében a kalifátus "megvédi őket", azaz szabadon gyakorolhatják vallásukat (de nem terjeszthetik). Ez egyébként azóta érvényben van. A siiták a mai napig a Korán meghamisításával vádolják Omárt, de nem térnek ki arra, hogy ez a hamisítás miben áll pontosan. Nem is tehetik, hiszen ők is ugyanazt a Koránt használják, mivel évszázadokig szunnita uralom alatt éltek.
Érdekes dolog Omárral kapcsolatban, hogy a ő tetteivel is igyekezett megnyerni magának a meghódított területeken élő zsidókat és keresztényeket. A Szent Sír Templomában nem imádkozott, hogy azt utódai ne tehessék erre hivatkozva mecsetté. Az Al-Aksza mecset is azért áll a Templomhegy szélén, mert arról a helyről tudták legnagyobb biztonsággal, hogy ott biztosan nem volt a Szentek Szentje. Omár nem akarta, hogy a zsidók az ő mecsete miatt ne tudják újjáépíteni a Salamon és Heródes Templomát. Egy generációval később persze a muzulmánok máshogy gondolták. A Sziklamecset pontosan oda épült, ahol legvalószínűbben volt a Szentek Szentje, tudatosan azért, hogy ameddig Iszlám uralom alatt áll Izrael, addig ne épülhessen újjá a Templom. A biztonság kedvéért kitalálták, hogy a Koránban Mohamed mennybéli utazásának kiindulópontja, a "Távoli Mecset" nem más, mint a Templomhegy, és ezzel azt az iszlám harmadik legszentebb helyévé tették. Amikor Izrael 1967-ben megszerezte Jeruzsálemet, több vallási szervezet is követelte, hogy a Sziklamecsetet rombolják le vagy tegyék zsinagógává, pontosabban az legyen a Templom. Izrael ennek vette elejét, amikor átadta a Templomhegyet egy iszlám vallási alapítványnak. Azóta is ők kezelik, csak a ki- és belépést ellenőrzi Izrael, amióta 2000-ben a Templomhegy stratégiai fekvését kihasználva kövekkel dobálták meg a Kótelnél imádkozó zsidókat.
