8. alkalommal kerül megrendezésre a férfi kézilabdázók kontinensbajnoksága. Magyarország a C. csoportban Németországgal, Spanyolországgal és Fehéroroszországgal mérkőzik a 8 közé jutásért.
ajánlom figyelmedbe bunyós dezső elvtársadat (2572) aki szerint Nagy Izland ellen betlizett...
a statisztika szerint 40 perc alatt (ennyit játszott) 11 kisérletből lőtt 5 gólt, kiharcolt 2 hetest, adott 4 gólpasszt valóban sz@r gyáva játék ..igazi betli...
Ne küldjük el, inkább hagyjuk játszani. Vagy bátorítsuk. Vagy mittudomén. Csak ne ilyen gyáván menjen a pályára, mint a 6 meccsből 4-en. Mondjuk neki, hogy gondolja azt, a Barcelonában játszik. És játsszon úgy.
Remek írás egyetértek a leírtakkal. Így utólag visszagondolva óriási lehetőségünk lett volna a 4-be kerülni. De ezen már felesleges rágódni. Ha kijutunk (ebben biztos vagyok) a horvát VB-re, akkor ott kell nagyott alkotni ennek a csapatnak, és ott már (remélhetőleg) rengeteg magyar szurkolóra is számíthatunk.
Akkor az a 20 ember egyszerűen nem lát a szemétől. Ilyéssel együtt ők vitték felállt fal elleni támadásban a csapatot a hátukon. Jobb lővőszázalékkal mint sok más csapatban lévő játékos. Nem is szólva a védekezésről. Az igaz, hogy még tud javulni, mert ennél is több van benne, de most megtalálni azért nem kellene.
Inkább beszéljünk Gál Gyula játékáról, Eklemovics, Császár vagy Mocsai játékáről. Őket van miért kritizálni.
Valóban nem vittem volna Ilyés Ferencet, az EB előtt mutatott játéka miatt és azt hiszem nem csak nekem okozott pozitív csalódást az EB-m nyújtott produkciójával.
Továbbá amit az EB előtt írtam azt most is vállalom és sajnos megint bejött, most sem sikerült olyan eredményt elérni a szövetségi kapitánnyal ami ebben a társaságban igazán benne lett volna.
Neked további jó statisztika készítést csak minket ne fárassz vele, tartsd meg magadnak.
Látom nem tudsz szabadulni a statisztikától bárki bármit mondd.
Ha Neked tetszett Nagy László játéka akkor tetszett ok, de itt kb 20 ember azt mondja kevés volt amit nyújtott, akkor döntsd már el légyszives ki mondd igazat Te és a híres statisztikád, vagy a többi kb 20 ember
"Két spanyol átlövő lőtt, Svéd gusztustalanság lőtt,"
igen...lőtték a rigókat verebeket vadludakat (meg lehet nézni a statokat 9mről....)
(Mellesleg Nagy Laci is úgyanúgy lövöldözött min 5-6ot kinntről meccsenként hol sikerült hol nem...)
Ja és most abba ne menjünk bele h ahhoz h vki 9ről lőhessen kell segítség a beállóstól is nemkevés (sajna ezen az Ebn zongorázni lehetett a magyar/német-francia spanyol beállósmunka különbségét)
"a dinamikusan fejlődő csapatjátékokban (labdarúgás, jégkorong, kosárlabda) MÁR nem az elsőszámú verseny."
Hokiban és kosárban továbbra is az olimpia a legnagyobb szám. Ne tévesszen meg senkit az amerikai férfi (hiszen csak róluk van szó, a női csapatuk világéletében "eurokonform" volt) kosarasok dolga! Ők pont az athéni kudarc hatására változtatták meg gyökeresen a felkészülési és kiválasztási programjukat. Ráadásul, túl a presztízsen, jelentős üzleti érdekek miatt is: Az NBA egyre nemzetközibbé válik, játékosállományban is, és bevételek alapján is. Márpedig ahol ekkora a nemzetközi "kitettség", ott időnként be kell bizonyítani - a világnak is, és magunknak is - hogy továbbra is mi vagyunk a legjobbak. És erre az olimpia a legmegfelelőbb terep, mivel a kosárvébé - szemben a focivébével - sokkal kisebb jelentőségű esemény.
Ami a hokit illeti, ott az olimpia alatt most már szünetel az NHL, míg VB alatt nem. Ennek megfelelő a torna erőssége is.
Kézilabdában szerintem szintén nehéz lebecsülni egy olyan eseményt, amelyre már kijutni is nagyon nehéz. Olimpiai éremet pedig csak akkor kapsz, ha két tornán is helyt tudtál állni.
Szóval, ezekben a sportágakban az olimpia lenudlizása inkább a távolmaradók körében dívhat, a kijutók valószínűleg másként látják a dolgot. (Különben a saját sikerüket értékelnék le.)
"A lényeg, hogy legyen egy gyors döntés és egy hosszútávon gondolkodás"
Hosszútávú gondolkodáson azt (is) szokták érteni, hogy egy kudarc után még nem rúgják ki a szövetségi kapitányt. Még akkor sem, ha tényleg ő hibázott. (Mivel kevés kézilabdát nézek, ezért nem tudom megítélni, most ez történt-e.)
pont így rossz belegondolni ebbe :-( remekül teljesítettünk 1 félidőt kivéve még sem volt elég, sztem Athén óta nem játszottunk ilyen jól mint csapat és mint egyéni játékosok.
Én azt mondtam, hogy Nagy Lacinak kellene ezt csinálnia. Ha te úgy véled hogy nem átlövő, akkor persze játszhat beállóst, vagy Te úgy érzed, hogy a saját kvalitásainak megfelelően teljesített? (Két spanyol átlövő lőtt, Svéd gusztustalanság lőtt, Ilyés lőtt, és pl pont Laluska csinált legtöbbször olyan átlövéseket amiket Lacinak kellene)
Kedves L.G.! Azert,a sportoloknak az olimpia a csucs,ott reszt venni-ez lebeg a szemuk elott! Egyebkent,nagyreszt egyetertek veled! Sot,szamomra,megrogzott kezilabda-rajongo szamara kulon orom,hogy van egy sportriporter,aki szinten sziven viseli a sportag sorsat,szereti azt/netan kedvence?/,megosztja velunk,szurkolokkal elmenyeit,erzeseit,meglatasait! Igen,nemsokara vb ,de elotte klubcsapatainkra is fontos meccsek varnak! /egy szegedi sportbarat/
"Egy meccsen vállalnia kellene 20 lövést, abból lenne 12 gól. Ezzel megnyitná mindenkinek a helyet, néha persze be is törhetne, stb... Ehhez viszont átlövő teljesítmény is kell."
lécci mongy 1 ilyen játékost az EBn aki ezt csinálja...
"A statisztika arra jó, hogy minden hülyeség alátámasztására lehessen használni."
valóban...külgyük el Nagy Lacit a pi...ba...nekünk Hens kell..
Meccsről meccsre nagyot alkotott... először a beloruszok ellen brillírozott 9mről (1 gól/7 kisérlet) ellenünk is villogott (9m 3/9) de a világklasszis játékát a spanyolok ellen hozta (9m ről 1/8) izland ellen (3/7) fra ellen (2/7) klasszis teljesítmény 9mről talán a svédek ellen nyújtott (7/12)
na dehát ezek a statisztikák baromságok, lényeg h jó a haja és tud flikk-flakkozni felugrás közben...(valóban ő a király)
Ennyiben egyetértek, és a nő vb kapcsán említettem is a dán és norvég példát az olimpiával kapcsolat, és hogy az hogy nem vagyunk ott talán egy új korszak kezdete is lehet.
Viszont a kapitánykérdés kapcsán nem értek egyet. Szerintem igenis váltani kell. Szerintem a mostani kapitány nem annyira kimagasló h több időt adjunk neki mint akármelyik más kapitánynak eddig. Másrészt biztos vagyok benne h van hasonló ill jobb kvalitású edző az országban. Skala több olyan hibát követett el amit egy edzőnek nem szabadna. Másrészt az ő érája alatt is alulmaradt a magyar válogatott a klubjaink erősségéhez képest, kvázi: nem változott SKaliczki alatt semmi. A 2 évvel ezelőtti EB-n való kipottyanás pedig több volt a soknál.
Pahhoa72 kiválóan összefoglalta mindazt, amit én is éreztem, érzek. Nem tragédia, hogy lemaradunk Pekingről. Nekem a Dán női csapat jut eszembe, akik ugye tuti nem lesznek ott az olimpián, (előtte sorozatban nyerték) vagy a norvég csajok akik meg Athénban nem voltak ott, mi lett velük..... A norvégok jelenleg a világ legjobbjai, a Dánok meg szépen sorban nyerik a a nekik szervezet tornákat, és készülnek az év végi EB-re, ott szeretnének alkotni valami nagyot. Nekünk sem szabad világvége hangulatot csinálni sem a csapat, sem magunk körül. Megvannak a játékosaink, tudnak még fejlődni, és ez reményre adhat okot. Nem kell túlzott elvárást támasztani a csapattal szemben, legyünk őszinték több nemzet fiai jobbak nálunk. A mostani helyezés a realitás plusz- minusz 1-2 hely. Én tisztelem becsülöm a fiukat, és köszönöm hogy azért sok embernek kézilabdaszerető sportbarátnak szereztek örömet a tv előtt, vagy a szerencsésebbeknek akár a helyszínen is:
Szerintem nem a kapitány kérdés a legfontosabb. Van még olyan szakember aki hasonló szinten képes irányítani a válogatottat. A lényeg, hogy legyen egy gyors döntés és egy hosszútávon gondolkodás (ami ált. a fociválogatottnál hiányzik, de talán majd most...) . Egy biztos, nem szabad elbuknunk a világbajnoki selejtezőt, mert a világeseményektől való tartós távolmaradás az utánpótlásban is megjelenik (nincs példakép akkor nem akarnak kézilabdázók lenni a gyerekek). Addig kell nyomni a pénzt a kézilabdába amíg lehet és nem megvárni, hogy elszaladjon melettünk a világ és egy magyar sportból nélkülünk legyen világ-sport.
Nekem személy szerint fáj, hogy vannak sportágak amelyek "kinövik" az olimpiát. Az ötkarikás játékok a sport (nem csak sportági) összefogásáról szól, egy hónap ünnep a sportolóknak és a drukkereknek.
Tudom, hogy a most következővel sokan az ide írók közül nem fogtok egyetérteni. Nem baj, így kerek a világ.:) Meg ez egy Fórum, nem igaz?
Egy kicsit lehiggadva, de még mindig Norvégiában (Oslóban vagyok már, szombat reggel 7-kor indul a gépem haza), szeretném leírni a véleményem az elmúlt 9 napról.
Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem - vállalom. Véleményem szerint, az Eb-k történetében még soha nem voltunk annyira közel a legjobb négybe kerüléshez, s ezáltal az olimpiai selejtezőhöz, mint Norvégiában. Skaliczky László szövetségi kapitány keze alatt új és régi emberek formálódtak csapattá, amely - eltekintve az Izland elleni II. félidőtől - nagyon jól játszott az Eb-n. Hogy mégsem sikerült az olimpiai selejtező, az baj, de tragikusan semmiképpen sem lehet felfogni. Az élet nem áll meg, holnap már vb-kvalifikációs meccset kell játszanunk, hogy ott lehessünk a 2009-es horvátországi világbajnokságon.
Ha én lennék az MKSZ-ben a döntéshozó, legott felkérném a kapitányt, hogy tervezze meg a 2012-es londoni olimpiáig tartó felkészülési tervet. Alaposan, percízen. Ha én lennék a felelős, minden apróságban kikérném a szövetségi kapitány véleményét, hogyan, mikor utazzon a csapat, milyen tornákra menjünk el, hány gyúró és orvos legyen velünk. Erre semmilyen pénzt nem sajnálnék. Ha én lennék a fontos ember, egy sportszakmai és szervezési kérdésekben jártas, több idegen nyelvet beszélő (Szabó Edina - hm?) embert helyeznék a kapitány mellé, hogy a mesternek csakis a szakmával, az edzésekkel kelljen foglalkoznia. Ha én lennék az, aki dönt, azonnal összehívnám a klubokat, hogy támogassák a szövetségi kapitány elképzeléseit, természetesen azok után, hogy klubcsapataink vezetőivel alaposan átrágva egyeztettük a 2012-ig szóló programot. Ha én lennék a felelős mindezért, olyan komoly menedzselésben részesíteném a magyar férfi kézilabda-válogatottat, amelyet eddig inkább a női csapat kapott meg, lesném a kapitány minden kívánságát (nem elvtelenül persze), s a szemem előtt az lebegne, hogy 2012-ben a magyar férfi kézilabda-válogatott is ott legyen a londoni olimpián.
Ám - s most ezért lehet, hogy megköveznek - nem minden az olimpia. Egy pillanatra gondolkodjunk el: az ötkarikás játékokon az úgynevezett nagycsapatok mellett éppen a sokat vitatható kontinentális elvek alapján olyan együttesek is pályára léphetnek, amelyeknek amúgy nem sok keresnivalójuk lenne azon a versenyen. Ehhez képest egy kézilabda Európa-bajnokság (főleg a férfiaknál) maga a horror. Itt nincsenek olyan gárdák, amelyek tölteléknek, létszámkitöltőnek jók, ez egy olyan verseny, ahol az első körben kiesettek is borsot törnek-törtek a maradók orra alá. Csakhogy Magyarországon a sportvezetés nagy része még mindig olimpiacentrikusan gondolkodik, számára más nem létezik, mint az OLIMPIA, amely egy csodálatos dolog, de még egyszer: nem minden...
Nem, mert kézilabdában ma már egy Eb, vb, vagy Világ Kupa van olyan színvonalú, mint az olimpia, csakhogy az olimpiára lehet "ráhúzni" mindent. Most pl. egy Európa-bajnokságon játszottunk, juthattunk volna a négy közé, de - és ebbe a hibába én is beleestem - odahaza ez inkább egy olimpiai selejtezőért zajló óriási versenyfutásnak állították be, semmint Európa-bajnokságnak. Szerintem ez volt a hiba, s ez a gondolkodás rakott nap nap után egyre nagyobb és nagyobb terhet a magyar játékosok vállára, fészkelte be mindez magát a gondolataik közé.
Természetesen mindezzel nem azt akarom mondani, hogy az olimpia nem fontos, de észre kell venni, hogy a dinamikusan fejlődő csapatjátékokban (labdarúgás, jégkorong, kosárlabda) MÁR nem az elsőszámú verseny. A fociban inkább egy utánpótlás torna (megspékelve néhány túlkorossal), a hokiban gyakran el sem mennek a sztárok, jobb nekik az NHL, a kosárlabdában 1992-ben és 96-ban volt igazi Dream Team az USA válogatottja, míg 2000-ben és 2004-ben ezt már nem lehetett elmondani. A kézilabda még nem billent át erre az oldalra, de már nagyon közel van a mérleg nyelve ahhoz, hogy a másik irányba mutasson. Akkor pedig még nagyobb jelentősége lesz egy-egy Eb-nek, vb-nek, VK-versenynek. A kézilabda már régen nem az, ami a hetvenes-nyolcvanas években volt. Nyugat és Észak-Európa beszállt, a játék soha nem látott ütemben kezdett fejlődni. Távol álljon tőlem, hogy a szakemberek szerepében tetszelegjek, de régen egy-egy csapatban volt két nagy lövő, másik három játékos neki előkészített és bumm. Az esetek 90 százalékában így születtek a gólok, statikus volt a játék. Aki megnézi a XXI. század kézilabdáját, rájöhet, hogy erről szó sincs. Ma már a szélső is átlő, az átlövő is beállós, az irányító is bombáz, minél szélesebb a paletta, annál nagyobb a sansz egy jó csapat kialakulására. De nem csak ez változott meg. A sportágba egyre több pénz ömlik be, a folyamat megállíthatatlan. Az IHF és EHF (főleg az utóbbi) vezetése azonban még nem ismerte fel a rejtőzködő lehetőségeket. Nem véletlen, hogy 24 európai élcsapat (közte a Veszprém és a Szeged is), 5-5 német és spanyol gárda részvételével, a G14-hez hasonló G24-es társaság alakul, amely követel. És igazuk van! Követelik az európai kupaküzdelmekből befolyó bevételek minimum 75 %-át, szeretnék, ha nem lenne ennyire feszített a versenynaptár, szerintük jó lenne, ha nem télen, a klubszezon kellős közepén lenne az Eb és a vb. Lehet velük vitatkozni, de ha az EHF szombaton Lillehammerben szó nélkül lesöpri javaslataikat, akkor a tisztelt korifeusok saját sírjukat kezdik megásni. Nem a kézilabdáét. Továbbá a meccsek időpontjainak gyalázatos tologatását is azonnal be kellene fejezni, erre azonban a jelenlegi vezetés képtelen. Sokkal inkább gondolom azt, hogy a nemzetközi és európai szövetségben kellene gyorsan váltani, semmint a magyar férfiválogatott élén.
Egyéni értékelésekre nem vállalkozom, nem vagyok szakember, csak egy néző, aki gondolatait elmondhatta a közönségnek. De annyit mégis: tetszettek kapusaink, akik egy pillanatra nem adták fel, tetszett Ilyés Feri, aki soha nem játszott még ennyire jól a nemzeti csapatban, tetszett Nagy Laci, aki sokkal jobban akart és küzdött, akárcsak egy éve Németországban, tetszett a lelkes Herbert Gábor, aki remekül védekezett és végül csak összejött neki egy gól, tetszettek az Iváncsik-testvérek, akik ellenállhatatlanul játszottak, tetszett az egész csapat. Tudom, volt olyan játékos, akinek jobban is mehetett volna. Adjuk meg neki a bizalmat, jövőre biztosan jobban megy majd. (Elfogult vagyok a társasággal, nem tehetek róla.)
Alapgondolatomhoz visszatérve: szeretném, ha nem öntenék ki a fürdővízzel a gyereket. Szeretném, ha az MKSZ elnöksége bölcs és megfontolt döntést hozna. Végül szeretném, ha a jelenlegi szövetségi kapitány vezényelné a magyar együttest 2012-ben, Londonban.
Ha igazán jók voltak a tartalékaik is, megvan az értéke annak, hogy megvertük őket tegnap. Jól eltalált távoli lövéseink meg nekünk is voltak, ahogy szinte minden csapatnak; kettős emberhátrányból könnyebb megkockáztatni az ilyeneket, ahelyett, hogy létszámhátrányos helyzetekbe kelljen belebonyolódni.
