" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Közeli képről tudnám megállapítani, milyen növekedési hajlamú a felső hajtás. Ha nem elég "hegyes", nem elég "sima", hanem göbös, akkor jobb az alsóig visszavágni.
Az az 1 méteres hajtás tavaly egész nyáron alakult ki. :( Sírok:D És most le kell nyakalnom... Ám az említett hajtás fölött van egy másik erős, bár nem annyira mint az alsó, azt nem lehetne meghagyni(1. kép, bár rossz minőségű, de a többi képen is látszik)? :)
Szeretném kérdezni a hozzáértőket, hogy ezt a kivit hogyan is neveljem tovább...
A csúcshajtás nem olyan erős, mint a képen legalul látható hajtás, ezt azt jelentené, h odáig kellene visszametszenem? Inkbb a csúcsot növeszteném még.
Az enyém cserépben van,kamrában telelt és majdnem az összes levelét ledobálta.Azt hiszem többet kellett volna locsolni.Most már leveles és pár hete kinyílt rajta egy virág,de nincs több bimbó rajta.Idén már nem hoz virágot?
Igen, igen a nyolc közül az egyik (a legdinamikusabban fejlődő) ikerszülő fajta. Pontosan ő górta el a tavasszal kínálkozó 64 szem első termését és egy sem maradt belőle. Ezek az első termések egyesével voltak tavasszal az ágakon és lilás beütésük volt. Pici korukban pogácsa alakúnak néztem őket.
Most duplájával kezdi tolni a másodterméseket. Itt a friss kép róla. :)
Jól ismerem a szomszéd udvarokat...és a környéket is.Nincs kiwi.
Ráadásul a kert a város északi oldalán,a legutolsó /v. első.../ utca.A kert mögött a Tesco....szóval a szél sem hozhatott semmit /max a tecsó szemetét.../.
Szóval elképzelhető bizonyos fokú öntermékenyülés.Mondjuk amekkora mennyiségben hoz a sárga virágot /rengeteg...több mint a zöld/,1-2nél elsült a kapanyél :)
Az egyiken volt 64 első termés , vesszőnkét 10-12 , de mindet elgórta.Ezt lilának saccoltam színre.
Amelyiket tavaly olyan garázda módon kimetszettem és két vesszőt meghagytam az talán ujjas és lesz rajta két szem és meg is maradt.
Lesz egy szem hoszzúkás csepp alakú. Az a fehér színű kadota talán.
Amit pedig tavaly jégfügének gondoltam és elültettem , azon az arasznyi csöppségen van egy nagy szem. Sárga óriásnak gondolom most. Viszonylag nagyok a levelei. Most elkezdett fejlődni a hajtása.
