Köztudott, hogy több nenzet él a földön, mint ahány ország. Gondoljunk Amerikára, ahol felfedezése előtt csak indián törzsek éltek, vagy Ausztráliára, ahova angol bűnözőket deportáltak. Nagyon sok Németh, Horváth Rácz nevű ember él hazánkban is. Ezenkivül sok népcsport is. Pl. cigányok, kunok sokácok, palócok, tirpákok stm.
Magyar Zoltán (tornász, Manyar Vámdor (film, Magyar vándor (tornaelem) stb. svédcsavar, spanyol csizma, angolkór, nem kérek illusztrációt, de aki tud, feltehet. Személyeknél kérem, hogy ki kicsada. Kérlek látszatok velem!
Vajon örökre így maradnak Kidalolatlanul, rejtetten Dalai a hű, bánatozó, Napverte, bús, magyar nyaraknak?
Itt a néma kínszenvedések Makacs ajka minden beszántás, Elhamvadt könny a szik-föld pora S minden nyár-nap egy halott ének.
Ki ért a halott-támasztáshoz, Ki érti a jajos barázdát S ki érti az ős, nyári Napot, Amikor gúnyosan leáldoz?
Én ébresztgetem megbomolva, Fejem nyugtatván ó nótáin, E földet és úgy megölelem, Haként az én volt szivem volna. S úgy áldozom Jézussá nőve Kincseim e szegény nyarakra, Mint Jézus az ő bocsánatát Csókokkal vétkes, titkos nőre.
De hát örökre így maradnak Kidalolatlan kegyelemmel Dalai a hű, bánatozó, Napverte, bús, magyar nyaraknak?
Járom a mezőt, járva-járom, Ezernyi nyár leigázottját, Ős bánatát esengve lesem, De a nótáit csupán várom.
Sír szélén állok: nézzétek meg, Magyar nyarak bennem alusznak S örök, nyári titkot ástok el Majd, amikor engem temettek.
Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borusnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. Ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsitónak, Nyugtalan vitéznek, Egy szerencsétlen, igaz isten Fájdalmas, megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig-élőknek, habzó-szájuaknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?)
