" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az elsőtermésmegtartó-hajlam szempontjából talán mégiscsak kilóg az egerszegi sárga fajtakörből, mivel az a nénifüge mellett az egyik legjobb megtartó. Ha 7 évből csak az idén tartotta meg, akkor ez a tiedről nemigen mondható el. Nem inkább a "pesti sárgáról" van szó, amelyik nem túl jóízű, kissé száraz állagú termésű fügefajta?
Floo2 "egerszegi sarga" fajtakorbe sorolta, fugetopikba tettem fel a levelerol, termeserol is kepeket. De szenvedett fagykart tobbszor is, a legsulyosabbat talan 3 eve, akkor a takarasig visszafagyott az osszes aga, a takarast mar nem viszem tulzasba, mivel 3m magas, avart szokott kapni a tovere 50-70cm magassagig.
A sárga kivik (így a Soreli is) a Haywardnál is jobb termésképzési hajlandóságot mutatnak, olyannyira, hogy már tavaly a törzsön meghagyott kis sarkantyúkon is teremtek. Az idén pedig akár túlterhelni is hagyták volna magukat.
Közben nézzük meg azt, hogyan lehetséges pontban két éve ültetett 25-30 centis kivipalántákból kinevelt növényekkel ennyi idő alatt termést produkáltatni.
Amint a képeken látható, a tavaly kiterített kordonkarok az idén termővesszőként működnek (életük során először és utoljára), és azokon a fejlettebb növényeken, ahol a tavalyi év korábbi időszakában le lehetett fektetni a vesszőket a kordonkarok kialakításához, már tavaly fejlődtek klasszikus (másodlagos) termővesszők is, amelyek szintén teremnek.
erdekes a fugek viselkedese, nekem pl a 7 eves bokrom eddig minden evben ledobalta az elsotermeseit, most viszont majd minden vesszon 1-3 termes be fog erni, 1-2 napja haragoszoldbol elkezdtek vilagosodni...jobban beert vesszok, enyhe tel, koran indulo tavasz, csapadek vagy mindezek egyuttes hatasa segitett?
Ahhoz, hogy a kiviproblémáddal kapcsolatban érdemi tanácsot adhassak így látatlanból (ill. a videók révén alig látottból), egy fontos kérdésre kellene válaszolnod. Azt követően folytatnám.
Az pedig így szól:
A 14 tő kivi mind ott van azon a viszonylag kicsi helyen? Milyen tőtávolság van az egyes növények között?
Az idén valóban nagyon fügeelsőtermés-szóró év van, de csak azoknál a fajtáknál, amelyek bizonyos körülmények között hajlamosak a termésvesztésre. A viselkedéséből jól beazonosíthatóan, a két "őshonos" fajta közül a szamártökével (az egyébként ujjas óriásként emlegetett fajta kútfeji neve) rendelkezel. Amennyiben a másik itteni elterjedt fajtád lenne (amit én neveztem el nénifügének), akkor nem csak a fának, de a terméseinek is örülhetnél, mivel az az egyike a legbiztosabb elsőtermés-megtartóknak.
Kár, hogy pár méterrel az üdvösséghez elegendőnél alacsonyabb szinten laktok, mivel, meggyőződésem, hogy ugyanannak az utcának a főúti bejárata környékén már épségben elvan a füge, a szemközti új, felső lakónegyedről már nem is szólva.
Ez már a második olyan tél volt, hogy a fügék előnytelen fekvésben is túlélték, tehát valóban szépen teremhetett volna már. Némelyik ágcsúcs sem fagyás következtében száradt vissza, hanem (ezt sajnos kevesen tudják) a rajtuk maradó gyümölcsmúmiák révén kialakuló gombabetegség miatt. Ezért nagyon fontos minden ősszel a gyümölcsmúmiáktól megszabadítani az ágakat. Különösen hajlamosak erre az időnként visszafagyó, hosszú új hajtásokon, vagy sarjakon sok be nem érő másodtermést hozó növények.
Ennyit a fügéről, a kivinek új "fejezetet" nyitok.
Kérdeznék, ha szabad. Az idén szinte minden gyümölcs éretlenül nagyon hullik, előre lepotyog.
A fügebokornak hogy' örültünk, hogy az idén megmaradt minden ága-vesszeje.
(Alig pár csúcs fázott meg, amit le kellett csípni csak. De nem kellett visszavágni most a földig szinte, mint keményebb telek után mindig sajnos.) Szóval áprilisban teli volt pici fügével már. Aztán május első felében fokozatosan sárgás-fonnyadttá vált 98%-ban és apránként, de mind lehullott! 3 db. zöld füge maradt mutatóban, abból egy makk egészségesnek tűnik. (Még a másik kettő is "féloldalas" formájú és van fekete pötty-foltféle rajta.)
De nem is ezért gondoltam, hogy írjak. A kivi, vagy 14 tő van már és elmúlt tíz éve, hogy telepítettük (7 tővel indult). Bolti gyümölcsök magjából(!), fogalmam sincs milyen alfaj. (Linkelek ide a végére róla az elmúlt évekből pár kis videófélt majd.) Ugye írtam, hogy több éve már a nyár közepétől szeptemberig általában levélfoltokkal induló perzselődésre hasonlító lombkárosodás jelentkezik rajta. (Én a nap égető hatására gyanakszom, mert más növényeken is találok nyáron égés nyomokat a leveleken.) Tavaly válaszolni akartam, csak elszállt itt az index fórumon és nem fogalmaztam újra. Most másutt megírom ezt előre! Szóval: Öntözzük, pl. esővízzel amíg az kitart a hordókból. Utána vezetékes vízzel.) Nos vettem "Zöldítő komplex" lombtrágya készítményt és megkértem májusban - még a virágzás előtt - egy motoros permetezővel megáldott közeli lakost, aki szakszerűen ráfújt egy tartálynyi keverést a kb. 12 X 5 X 5 méteres "dzsungel" kivimre. Mostanában még egy adagot akarok ráfúvatni, csak megvártam, hogy elvirágozzon. Teszem ezt a levélperzselés-lombszáradás megelőzése érdekében - egyéb híján, kísérletszerűen talán.
Visszatérve a gyümölcskezdemények intenzívebb hullására. Nos, a kivi aggaszt, mert az (is) most erősebben potyog. A kis mogyorónyi beporzott virágmaradvány-gyümikezdemények minden nap gyűlnek alatta, sajnos. Tudom, valamennyi szokott így pottyanni az elvirágzás után. De most sokallom! Kb. sacc. 150 szemet már összeszedtem egy vizes hordó fedelére gyűjtve, "bizonyítékként" is. Másoknál is ennyire hullik az idén? (Május 23. - júni. 1. között virágzott. Utána napokkal kezdte a hullajtást, de először még a szokottra gondoltam. Mert az nem ilyen sok volt.)
A kivihez (de a fügéhez sem) nem értek - mint már írtam korábban is. A kivi metszés nálam biztosan rossz, mert "dzsungelem" van már abból. :)
Néhány korábbi, pár éves felvétel a növényekről. Egy melléképület déli falánál, korábban szőlőlugas volt ott.
https://www.youtube.com/watch?v=9N56jQcLejM A 2011-es virágzása. https://www.youtube.com/watch?v=rNr4ErZbXpw A 2011-es termése. https://www.youtube.com/watch?v=rEXuspwWRjA A 2013-as virágzása.
Üdv. Lovásziból és köszönöm, ha szánnál rám pár sor választ. J.
Ha én ezt tudom? Több száz darabot dobtam ki kb 1 hónapja.Novemberben hozták a tobozokat Barcelónából,elvetettem, talán mind az összes kikelt.Minek nekem ennyi alapon 6 db-ot hagytam meg.
Egyébként nekem is van egy kb 5 méteres, másodéves de még zöld éretlen tobozokkal.
Ami pedig a mi klímánkat illeti, jó úton halad a szabadalmazás felé egy hátra szerelhető hűtő-fűtő berendezés, amelynél elég üzemmódot változtatni és hol kályhaként, hol hűtőként működik. Az elhanyagolható számú, átlagos hőmérsékletű napokon üresen, hátizsákként használható. :)))))))))))))
"Ha igen, az kizárólag a hősziget plusz hőjének lesz köszönhető..."
vagy esetleg annak, hogy a változatosság kedvéért az időjárás az idén nyáron éppen úgy kergül meg, hogy Izland nyári középhőmérséklete veri Észak-Afrikáét. Miért ne? Itt már minden lehet! :)))
