meg vannak sztereotipiak. vannak hulye es kevesbbe hulye sztereotipiak. ezek egyike hogy vannak orokletes hajlamok.
a csalad egyik tagja jokedelyu a masik meg szomorkas. egyik kover a masik meg sovany. persze orodklodott a hajlam.! a papa sovanykas a mama koverkes. keet gyerek sovanykas, keet gyerek koverkes. termeszetesen vannak oroklott tulajdonsagaik, fizikaiak es ebbol kovetkezoen 'szellemiek'. mint tudjuk a koverkes emberek jokedvubbek. kiveeve amikor szomorkasabbak...
Természetesen csacsiság a mai ismeretek alapján tagadni, azt, hogy a különböző emberek genetikailag meghatározottak, hisz vannak örökletes tulajdonságok és örökletes hajlamok. Momentán egyike ezeknek a egyike a genetikailag öröklödő vastagbél polipiosis.
A lényeg nem az emberek különbözőségének vagy hasonlóságának a tagadása, hanem az, hogy ettől függetlenül minden ember azonos emberi jogokkal rendelkezik.
off Bizony hogy komoly lehetett venni, hiszen nem volt sem egészségügy sem nyugdijbiztositás és a szociális hálót elsősorban az egyházak feszitették ki.
Nagyon szimpatikus és normális ez az álláspont, kedves viennavolt.
A politikai elit szennyesebbik része az, amelyik abbol él, hogy minket akiknek mindannyiunknak számtalan tartosabb vagy efemer csoportkötödése lehet, érzelmi a alapon el a kar kötelezni, és előregyártott "identitáspaneleket" akar belénk sulykoln.
Nagyon furcsa nekem, hogy éppen ilyen alapokra épül az antiszemitizmus definíciód, hiszen pontosan ilyen élményeim voltak az Erecben. Amikor tudták, hogy nem vagyok zsidó vallású, eléggé bizalmatlanul bántak velem az ott élő (később barátaimmá vált) ismerősök, de miután megtudták, hogy a halachikus törvények alapján lehetnék, mindjárt országos cimbi lettem.
A csoportlélektan általánosságaiból fakad, hogy a csoport kifejleszt egy fajta felsőbbrendüségi érzést a csoporton kivülállóakkal szemben.
Ha a csoport nagy kohézióju, amit például egy külső szupresszió igencsak katalizál, akkor olyan torzult viszonyokat tud teremteni amik, mind a kisebbrendüségi mind az ezt tulkompenzáló felsőbrendüségi érzést igencsak tartossá tudja tenni.
Igy a példánál maradva a korabeli katonaorvosok elterjedt vélekedése szerint genetikailag ludtalpasnak és untauglichnak tartott zsidó rőfös Palesztinába szakadt unokájának már nincs kisebb ambiciója minthogy a karate fogasokkal ellenfelet egy pillanat alatt a tulvilágra küldő "a világ legkeményebb" szuperkatona kétes értékü dicsfényében tündököljék, és esetleg ezt őseinek kiválóságával magyarázza.
Szép és naiv azt feltételezni, hogy a történelem olyan tanulságokkal szolgálna, hogy a fasizmus áldozatai közül -a levont tanulságok birtokában - már senkik nem lehetnének hasonló nézetekkel megfertőzöttek, csak sajnálatosan ez nem igaz.
Az elszenvedett kegyetlenség emléke az emberek igen nagy része esetén sokkal inkabb hajlamosit uj kegyetlenséget szülni, mint szelidséget és jóságot.
Ha nem lenne szó állami támogatásról, ami egy nemzetiseget -mindenféle speciális védelmek révén - megillet, akkor az egészet semmi értelme nem lenne NEM egy egyesület formajbana müködtetni.
Ugyanis egy egyesület léte nem mások kegyétől vagy elismerésétől függ, annak a müködését csak az általános törvényi normák korlátozzák - és nincs vele kapcsolatban az a vélelem, hogy az állam emlőjéből akar táplálozni.
Tisztességes ember egyesületet alapit, a sunyi meg egyházat és nemzetiséget.
Mondhatok én bármikor bármit, és szituációtól függően mondok is. Ha megkérdezik, honnan származom, azt szoktam mondani, Magyarországról. Ha megkérdezik, honnan jövök, azt szoktam mondani, Ausztriából. Mindkét ország elfogad - nem csupán állampolgáraként, hanem ténylegesen, mert a lakói (már akikkel dolgom akad) úgy bánnak velem, ahogy egymással is. Amikor Sebestyén Juli korcsolyázik, neki drukkolok. Amikor Hermann Maier síel, neki is. Amikor meg osztrák-magyar válogatott focimeccs megy, nem nézek tévét, mert mindkettő elég harmatos...
De mindemellett anyai ágon zsidó vagyok - bár kikeresztelkedett ősök sarja. Meg negyedtót meg negyedszerb, meg tudja a fene, mi még. Ha valaki az ősi zsidó meghatározást alkalmazza, zsidónak számítok én is. De soha zsidóval tudatosan dolgom nem akadt, se a vallási, se a kultúrális hagyományokról nem tájékoztatott senki gyerekkoromban, még azt se mondta meg soha senki, hogy zsidó őseim is voltak. Római keresztény vallású vagyok, de abban sem hiszek. Namostakkor én zsidó kisebbséginek számítanék-e vagy sem? És mi van a többi részletemmel? Hány különböző kisebbségnek lehet része egyetlen ember? És melyikük formálta azt, ami én ma vagyok, illetve mi milyen arányban vett részt ebben?
Mindössze ezt akartam megvilágítani amellett, hogy milyen gyengeelméjűnek tartom az ilyenfajta beosztásokat. Aki ma magyarnak mondja magát (vagy osztráknak, nota bene), az olyan közép-európai keverék, hogy az elmondhatatlan és alighanem kideríthetetlen. És ebben az egytálételben nagy valószínűséggel van zsidó is, akár cigány is, vagy akármi. Na meg van az ő egyénisége és az a kismillió behatás, ami a születése óta érte.
Az anyanyelvem magyar, mégse tartom magam magyar kisebbséginek Ausztriában, és nem is nevez úgy senki. A származásom szerint vagyok minden, de egyikük nyelvét sem beszélem, egyik vallást sem tartom, és egyik nagyszülémet se emlegeti fel se itt, se ott soha senki. Néha, ha épp ez a téma, beszélek róla - mint most. Mégse közösített ki vagy vont keblére senki emiatt. MIÉRT van szükség a 21. század Európájában egyáltalán arra, hogy ezen a témán lovagoljunk???
talan egy dolgot hagytal ki. a vedelmet. vedelmet jelent egy ilyen szovetseg es nem a vallas, maara elavult, hiteltelen vedelmet, hanem a tobb hasonlo ember, a kozosseg vedelmet. az olyan kozosseg vedelmet amit vallalni lehet. kulonbozo alapokon. a szarmazas, a kultura, a jotekonysag es helyes elet vallalasanak alapjan. aki egy ilyen nemzetiseg letrehozasa utan a nemzetiseget gyalazza az tustent birosag ele vitetheto. vilagosan a torvenyek alapjan, amik a kisebbsegek jogait fokozottan veedik.
es ezt nagyon lenyeges szempontnak tartom. es azt is hogy az asszimilaciot nem ellenzi, nem iteli el. mivel egy ilyen szovetseg annak kivanatos volta mellett hogy maradjon fenn a kultura, szokasok a kisebbseg, elismeri a tobbsegi nemzet jogat az asszimilaciora.
kerdesem hogy kit fognak tagnak tekinteni? onvallalas alapjan mindenkit? nem fogjak esdras itt mar idezett torvenyet figyelembe venni?
tehat a nagyon komoly kerdes fennmarad. mik lesznek a kriteriumok, mik lesznek az attributumok? hiszen ha mindenki csatlakozhat, akkor kiuresedhet a zsido szo jelentese! kell tudni esetleg heberul? ami mondjuk a magyarsaghoz tartozasnak ugy tunik feltetele. persze a ciganysaghoz mar nyelvtudas nelkul is siman lehet tartozni. vagy barmelyik masik kisebbseghez.
azt hiszem itt nagyon komoly ellentmondas feszul.!
termeszetesen ugy gondolom. termeszetesen nagyon is ugy gondolom. ugy gondolom hogyha ADDIG volt bennuk valamilyen felsobbrendusegi erzes, akkor az hitler felleptevel es mukodesevel elmult. lattak, eszrevettek hogy egy ilyen felsobbrendusegi erzes es GYAKORLAT hova vezethet. es ha barhol (tehat ha magukban is) ilyet talalnak azt minden eszkozzel irtani akarjak. sajat borukon elszenvedett dolgok miatt.
ilyen ertelemben persze hogy valtoztak. de hogy ezt ugy aposztrofaljam hogy hitler koponyegebol bujtak elo????????
egyelore szo nem volt allami tamogatasrol. attol hogy a tortenet nagyon sok esetben allami tamogatasrol es/vagy karpotlasrol es/vagy penzrol szol szerinted halalbiztosra veszed, merget mernel ra inni hogy most is errol van szo?
es ha meegsem? es ha megsem voltam naiv?
mi van ha tokre masrol van szo?
aj irt egy csomo mindent, amit meeg el kell olvasnom, persze valaszolni nem lehet ra. de ez nem baj, mert attol fuggetlenul lehet valami okos hogy en valaszolhatok e ra.
viszont eloljaroban erdekelne hogy a mazsihisz valamilyen oknal fogva letezo ellenallasan tulmenoen mit fognak szolni egy ilyen kezdemenyezeshez a magyarorszagi cionistak. hiszen egy ilyen mozgalom, nekem ugy tunik hogy abszolut mertekben elveti a cionizmust es a zsidok magyarorszagi kotodeset, nemzetisegi mivoltukat hangsulyozza. kifejezetten egy 'magyar zsido' kezdemenyezes es ugy velem hogy nem egy 'zsido magyar' vagy magyarorszagi zsido kezdemenyezes.
a mazsihisz is tudtommal magyarorszagi zsido hitkozsegek szovetsege. tehat nyugodtan tagja lehet barmilyen allampolgar, ha zsido es magyarorszagra jon elni, dolgozni, tanulni stb stb.
egy magyar belyeggyujtok szovetsegenek egy horvat belyeggyujto szerintem nem feltetlenul jogszeruen tagja, nem feltetlenul vallalhat tisztseget. hiszen o a horvat belyeggyujtok szovetsegenek tagja es vezetoje lehet. es mint ilyen kerulhet jogviszonyba a magyar belyeggyujtovel. hiszen a horvat belyeggyujto nem magyar belyeggyujto!
gondolom hogy ez nem csak szohasznalat, bar meglehetosen alapszabaly kerdese. de ha megengedoen nezzuk a dolgokat, akkor egy magyarorszagi megnevezesu szervezetnek egyaltalan nem kell hogy egyetlen magyar tagja is legyen.
nem vitattam a tenyeket. a kontextusrol erdeklodtem... mennyivel fontosabb hogy zsidok is voltak ilyen vagy olyan mertekben a karpat medenceben attol hogy ormenyek/arabok/gotok/avarok/gepidak es longobardok ugyanezt tettek. itt voltak, itt jartak egy darabig vagy tobb ideig itt eltek.!
tobb onmagat zsidonak erzo vagy ot a kornyezete altal zsidonak veelt embert antiszemitaztal le. termeszetesen joindulattal, tehat nem megrovaskent mondom.
es az hogy egy ilyen cimu topikban foglalkoznak a zsidosaggal kapcsolatos es hozzajuk kapcsolhato vagy KAPCSOLT problemakkal szerintem nem feltetlenul meriti ki az antiszemitizmus fogalmat.
vagy visszaterunk az antiszemita zsido altalam emlitett de masok altal el nem fogadott elmeletehez.
nezd! azzal egyet kell ertenem hogy a zsidosagrol az antiszemitak valoszinuleg sokkal tobbet tudnak (vagy tobbet allitanak, ragalmaznak) mint maguk a zsidok. hiszen nem hiszem hogy a zsidok ugy altalanossagban ismernek, elolvastak volna a cion bolcsei jegyzokonyvenek nevezett formedvenyt. vagy a talmud vitatott pontjai alapjan elnenek es ez hatarozna meg barmilyen allaspontjukat.
azt nem tudom (talan lazaan idetartozik) hogy a biblia miert nem szolit fel az ellensegek megsemmisitesere mondjuk a 10 parancsolatban. persze erre nem kell felszolitani mert megteszik maguktol is. gondolom a csalad vedelme, ami implicite benne kell hogy legyen a bibliaban magaban foglalja a csalad ellensegeinek eliminalasat. vagy a tamado megoleset. de tartalmaz a biblia konkret parancsokat is (kesobb felulvizsgalva) hazassagtoro asszonyok megkovezeserol, tolvajok megcsonkitasarol stb stb.
a koran alapjan is mukodik (meglehetosen szigoru) torvenyhozas. a sharia. tehat mit is lehetne es kellene a zsidok szemere vetni?
A fentieknek az a lényege, hogy zsidó közösség már legalább 1800 éve élt itt a Kárpát-medencében. Az viszont nem bizonyítható, hogy az akkori és mai magyar zsidók között leszármazotti kapcsolat lenne. Nem akarok egy újabb dáko-román kontinuitási elmélettel előállni.
E rovid topicban volt itt szo kulonfele dolgokrol, melyeket a topiclakok serlemeznek, vagy serelmezhetonek tartanak.
peldaul:
- a holokausztiparrol.
- penzehsegrol
- izrael politikajarol
- egy szervezet mukodeserol
- maganemberek identitastudatarol
- Landeszmann rabbirol
- A magyarorszagi zsidok vilagnezeterol
- magyar szineszek zsidosagarol - "coming out"jarol
- stb.
Az egyetlen dolog, ami ezeket osszekoti, hogy a zsidosaghoz kothetok.
A topic egy maroknyi ember beadvanyarol indult. Folytatodott a zsidosag indentitastudatarol. (En, mint zsido irtam is errol, de kit erdekel az, masik jobban tudjak, hogy en mit gondolok magamrol. Biztos azt gondolom, pfuuu... es ha megse, akkor az hulyeseg, amit gondolok. Ezt tudhattam meg.)
Azota emlitesre kerult egy csomo dolog, amit altalaban felronak a zsidsagnak.
Es ismet, ezeket a dolgokat kizarolag a "zsido" szo koti ossze. Mert ugye mi a lofutyi koze van az en vilagnezetemhez a MAZSIHISZ-hez, vagy Izrael vallasi torvenyeinek az Aranyvonathoz.
De ha ezeknek a kerdeseknek barmelyikerol nyitunk topicok, ugyanigy eljutunk az osszes temahoz. Mindig. Kivetel nelkul. Ha egy kerdes a zsidosaghoz barmely formaban kotheto, akkor kizarolag a zsido vonalon vagyunk kepesek megtargyalni, elemezni, megerteni. A MAZSIHIZS nem azert egy utolso rablo banda, mert penzehes emberek iranyitjak, hanem azert, mert a zsidok es mert XZ szinesz is kerekedett ugyebar a zsidosagaval. Pedig mondjuk a kakaobiztos szamitogepek, vagy a szekhazugynel senki se vizsgalta, hogy az elkovetok baptista lelkeszek, vagy krisnasok. Es ugye milyen hulyen neznenek ram, ha megkerdeznem, hogy mit tenne egy kereszteny magyar, ha haboruznank a Vatikannal. Ugye milyen baromsag?
Antiszemitizmus nalam ott kezdodik, ahol keptelenek vagyunk olyan esemenyeket melyben zsidok, vagy a zsidosag szerpel megbeszelni ugy, hogy nem a szereplok zsido mivoltabol indulnk ki.
Most erre az lesz a valaszotok, hogy jol leantiszemitaztam mindekit? Nos, ha igen, akkor nem sikerult megertenetek mirol beszelek. Mindegy.
Az az elorelathatoan legfeljebb ezres nagysagu kor, amely ujabb lakokent megjelenhet a nagy magyar allatkertben nem fogja tudni megoldani a 4.-es pontban vazolt problemat.
5. Nekem kifejezetten ellensznves az 5-ben emlitett cel. Minek ujraterlmelni a problemakat. De ha valaki el akar kulonulni, am tegye, de ne allami segtseggel. Alapitson kedve szerint egyesuletet, amiben jol erzi magat.
Hosszas mérlegelés és véleményeitek végiggondolása nyomán arra az eredményre jutottam, hogy a kezdeményezés helyeslendő, a kitűzött cél támogatandó.
Ugyanis:
1. A jelenlegi erőviszonyok mellett a fenyegetettség és az esetleges későbbi retorzióktól való félelem nem indokolt, hiszen bármely, ma lényegében teljesen valószínűtlen fordulat esetén is számíthatunk a nemzetközi közösségre és az anyaország támogatására.
2. Ehhez hozzáfűzendő, hogy a zsidó nemzet fogalma Izrael megalakulásával nyerte el teljességét, mivel a korábbi, közös nyelv híján nem egyszerűen azonosítható közös kulturális hagyomány, a súlyos és torzító tehertételként ránk nehezedő vészkorszaki történelmi tapasztalat és a szétforgácsolódott frakciókra bomlott és a dolgok természete szerint halványodó befolyással rendelkező vallás (mely a keresztény vallások gyakorlóihoz képest súlyos, napi és az egész életmódra kiterjedő követelményeket támaszt híveivel szemben) helyett egyértelmű, világi kulturális és leszármazási közösséghez kötő identitást mutatott fel.
3. A kevésszámú túlélő és az első generációs traumát hordozók körében a konzervált félelem és gyanakvás oldódhat, hiszen látják, hogy a zsidó közösség nyíltan, bátran és bizalommal mutatja meg magát a magyar nemzet és a magyar állam előtt.
4. A nem antiszemita, de egy megfoghatatlan közösséget, amely, mint írjátok, mindig úgy definiálja magát, ahogy az neki célszerűbb, némi atavisztikus gyanakvással szemlélő csoport vagy csoportok szemében egy nyilvánvaló, egyértelmű megjelenés oszlathatja a homályt és az ebből adódó, ha nem is az a jó szó, hogy jogos, de mindenesetre nem egészen megalapozatlan, a rejtezkedő, bizonytalan körvonalú erőkkel szembeni teljesen természetes, mitizálásra hajlamosító gyanakvást, és így hozzájárulhat a magyar többségi társadalom egészének mentális higiénéjéhez, végső soron az antiszemitizmus e változata csökkenéséhez.
5. Cselekvési, identifikációs terepet adhat azoknak, akik egyébként a saját, nyilván torzító statisztikai megérzésem szerint úgy legalább 200.000-ren lehetnek, és akiknek valamiféle közösségük van a zsidósággal, de ez a közösség vagy nem halachikus leszármazáson alapul, vagy nem akar és nem képes vallásos formában megjelenni. Ez a cselekvési és identifikációs terep és közeg felszabadíthat megmerevedett tudati struktúrákat, kimerevedett történelmi pillanatképeket a tetszhalálból és ismét élővé teheti ennek a közösségnek a jelennel való viszonyát, új irányokba indíthatva el az identitással kapcsolatos gondolkodást, akár éppenséggel a tudatosan vállalt, de nem önfeladó asszimiláció, akár a közös kulturális örökség továbbfeljesztése, akár a vallási megújulás, akár pedig a határozott nemzeti profil és végső soron az alija irányába, kinek-kinek a maga akarata és története szerint.
6. A MAZSIHISZ finoman szólva is egy megalvadt struktúra, egy poros, egyébként hitben, nyelvben és kultúrában járatlan, bizonyos reprezentánsai kapcsán azonosíthatóan Teleki téri vircsaftot, ahogy maguk mondják magukról, a "maradék maradékát", a korábbi zsidó kulturális és közösségi élet nagyjaihoz, Alexander Bernátokhoz képest a sasjózsefi Zoltai Gusztávot emblémául felmutató haszonleső, zárt, elszámolhatatlan, hiszterikus és káros, a galuti maradék gyanakvó félelmén élősködő szervezet, sorsa és képviseltjei sorsa az elszürkülő kirostálódás. Befolyása kádári hitbizományon alapul, átvilágítása, számonkérése és főleg elszámoltatása nem történt meg.
Zsidó és tágabb értelemben többségi magyar társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ennek a szervezetnek a monopolisztikus képviseleti joga megszűnjék. És általában is, a vallási alapú identifikáció kötelezésének megszüntetése azok számára, akik őseik, nemzetük, szüleik és nagyszüleik története, a nagyszerű és jórészt nem vallásos ihletésű zsidó kulturális örökség letéteményeseinek és folytatóinak tekintik magukat, egybevág az emberiség emancipációjának és szekularizációjának kívánatos irányával.
Ugy gondolod, hogy a huszdik szazad elso felet athato fajelmet es annak gyakorlatba ultetesre nem fertozte meg, illetve nem valtoztatta meg ezen elmelet aldozatainak gondolkodasat is?
ilyenkor az jut eszembe hogy ha valaki ilyesmi lelkesedessel kutatna a vizigotok maaig kihato magyar jelenletenek tortenetet, akkor milyen targyakat talalna dunaujvarosban.
nem tartod lehetsegesnek hogy a kutatas ezen aaga megkulonboztetett figyelemmel tortent es aki keres az talal?
mintha funar is kiterjedt asatasokat folytatott volna a kolozsvari foteren. nem mintha ossze akarnam hasonlitani de meegis...
tehat lehet hogy ezek a dolgok out of context is ertelmezhetoek. lehet hogy fekete rabszolgak is kerultek ide afrikabol. meg rabszolganok. es volt peldaul egy hajcsattjuk ami belekerult egy sirba.
puskinrol is ugy tudom hogy afrikai eredet is kimutathato benne.
tehat nem tagadom a jelenseget de jelentoseget lemerni ennek alapjan nem tartom feltetlenul lehetsegesnek!
Letezik egy maroknyi zsido nacionalista is, amelyik Hitler koponyegebol kibujva magat vagy tenylegesen kulonbnek vagy masnak tekinti, vagy a hitleraj emleke miatt okorlott bizalmatlansaga folytan azt a tanulsagot vonja le, hogy az esetleges megismetlodestol leginkabb valami elkulonult szervezett ellenro felmutasa ved,"
Nos, még ha ezt a gondolkodásmódot el is fogadjuk.
Milyen akadálya lenne, ha a vallási alapon szerveződött Mazsihiszen kivül a nemvallásos, nemzeti kisebbségként levő zsidókat másik szervezet, mondjuk a Mazsike "védje"?
Magyarország területén már az időszámításunk szerinti 2–3. évszázadban, a római Pannonia provinciában éltek zsidók. A római táborok, városok környékén több olyan feliratos emlék került elő, amely ezt bizonyítja.
A zsidó lakosság részint kereskedőkként Rómából, részint közvetlenül Izrael területéről, rabszolgákként települt az országba. Pannoniából ugyanis három légiót szállítottak át a rómaiak Júdeába, a Bar Kochba vezette szabadságharc (132–135) leverése érdekében. Később a csapatok kisegítő egységként rabszolgákat hurcoltak magukkal állomáshelyükre, Aquincumba (ma Budapest északnyugati része) és Savariába (a mai Szombathelyre). A pannon légiók izraeli jelenlétét a Bar Kochba utolsó végvára, Bethar mellett feltárt római emléktábla, valamint a Komárom mellett, egy római katona sírjából előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában látható Bar Kochba-érme bizonyítja.
Így azon sem kell csodálkoznunk, hogy a mai Magyarország területén, már jóval a magyar honfoglalás (895) előtt számottevő zsidó közösségek működtek. Intercisa (a mai Dunaújváros) római kori maradványaiból egy emléktábla került elő, amelyet Alexander Severus császár és anyja, Julia tiszteletére emelt időszámításunk szerint 225 körül Cosmius állomásfőnök, aki a tábla szerint a helyi hitközség, „a zsidók zsinagógájának elnöke” is volt. (Jelenleg a Nemzeti Múzeum kőtárában található.)
Egy másik, ma a budapesti Zsidó Múzeumban látható sírkő egy család (apa, anya és gyermek) emlékét őrzi. Az elhunytak arcképes domborműve és a latin felirat mellett három menóra-rajzolatot és görög betűkkel az „Egy az Isten” jelmondatot találjuk: nyilván így akarták kifejezésre juttatni ragaszkodásukat hitükhöz és a zsidó közösséghez. (A sírkő egyébként a mai magyar fővároshoz tartozó Óbudán (a hajdani Aquincum területén) került elő.
Magyarország nyugati határszélén, Szombathelyen (ókori neve Savaria) és másutt (Pécs, Dombóvár, Siklós, Eszék stb.) menóra-díszítésű lámpások, gemmák és egyéb tárgyak kerültek elő, amelyek mind a zsidóság jelenlétét bizonyítják a római korban. Szombathelyen, ahol ma a zsinagóga áll, az ókori Isaeum (Isis-szentély) közelében szép, zsidó tulajdonú pecsétnyomókat is találtak. Az ugyancsak dunántúli Sárváron a 4. századból teljes temetőt is feltártak (sírkövek nélkül), amelynek keleti tájolása és egyéb külső jelei a zsidó közösséghez tartozónak minősíti azt.
Azt hiszem a kozhasznues nem kozhasznu egyesulet kozott leginkabb az adomanyozok adovisszatereitese, es a szervezet adoztatasaval kapcsolatban van kulonbseg, de egy kozhasznu egyesuletnek sem lehetnek ezen tulmutato igenyei az allammal szemben.
