Sorry, nem ismertem föl. De akkor is: az hogy percekre elmegy az alap meg az ének, az egy kicsit vicces egy ilyen zenénél. Mert amikor mondjuk a Kék Yuk-ban ki kell keverni egy 3 gitár+dob+szinti+ének felállást, és nem jön össze (sokadszorra sem), az is dühítő, de azért a terem akusztikai tulajdonságait + költségvetését figyelembe véve érthető. De ez akkor is gáz. Szerintem egy aránylag normális hangzás elvárása egy pénzbe kerülő koncerten alapvető kellene legyen, és nem magyar sajátosság. De biztos nekem vannak túlzott elvárásaim. Lehet hogy azért, mert a Triarii-n egyáltalán nem voltak ilyen problémák.
Maga a zenei rész egyébként király volt.
én akárhányszor a keverő felé sandítottam, mindig Albin Juliust láttam küzdeni. Nem hinném, hogy a zenekar ennyire tragikusan élte volna meg a dolgot. Az a tipikus magyar hozzáállás, hogy ezen kiakadsz és azt mondod, hogy ez egy tipikus magyar hozzáállás.
Minden elismerés a tegnapi koncertért Geoffroy-nak, nagyon király volt a koncert. Viszont a keverős elmehet a bús picsába, minimum egy kiadós verést érdemelne. Nem hiszem el, hogy egy dob+ének+szinti(magnóról) felállást nem lehet legalábbis elfogadható szinten kikeverni. Tipikus magyar hozzáállás, én szégyelltem magam a zenészek helyett.
A dark wave-től a goth rock-ig! máj.5.(szombat),20h After Music Club(VII. Nyár u.6.) Belépő nincs! Fellépők:Holt Költők Társasága, Autumn Twilight http://www.hkt.hu http://www.autumntwilight.hu
Nagyjából azt jelenti, hogy a máskor szokásos fél 11-11 helyett kb. 1 órával korábban kezdődik, tehát fél 9-kor lesz kapunyitás, és valamikor fél 10-10 között kezdés. És mivel a Carwashtagnacht nem lesz túl hosszú (egy rövid, de súlyos csapás lesz :), ezért nem fog sokáig húzódni a koncertrésze az estének.
A negyedik Hyperboreán visszatérnek a jól megszokott industrial jegyek, az előző, csendesebb, nyugodtabb est után ismét a doboké és a gépeké lesz a főszerep, és megint azt láthatjuk, hogy mennyire széles az „ipari” gyűjtőnévvel illetett zenék köre, milyen végletek találhatók itt.
A francia Geoffroy D. a 90-es évek végén kezdett el Derniere Volonte néven zenéket készíteni, kezdetben leginkább komor ambient-hangképek domináltak nála, az idők folyamán egyre több dob és ének került zenéjébe, míg eljutott oda, hogy napjainkban egy stílus, a military-pop legreprezentánsabb, legismertebb, legnépszerűbb képviselője lett. Hatással voltak rá a korai industrial-kísérletek, a monoton, repetitív hangulatok, később ezeket ötvözte a 80-es évek new wave/szintipop/cold wave zenéire jellemző szintetizátordallamokkal és dobgépritmusokkal, katonai pergődobokkal, ehhez jön a dallamos francia nyelvű ének, és mindez egy azonnal felismerhető elegyet alkot nála. A Der Blutharschot vezető Albin Julius már a kezdeketben nagy fantáziát látott benne, ő adja ki HauRuck nevű kiadójánál a zenekar lemezeit, és sokat dolgoznak is együtt az utóbbi időben (kölcsönösen vendégszerepelnek egymás lemezein, közös kislemezeket adnak ki stb.).
Erre a HauRuck-miniturnéra (melynek további állomásai Zágráb és Róma) megjelenik egy új kislemez, 300 példányban, amit kizárólag a koncerteken lehet megvásárolni.
Az estet a 90-es évek második felében aktív, békéscsabai industrial crushcore zenekar, a Carwashtagnacht nyitja, ami több mint 6 és fél év szünet után koncertezik újra, és közel 10 év után játszik ismét Budapesten, új felállásban (de régi tagokkal), teljesen új műsorral (de a régi hozzáállással). Zajos, ambient alapok, fémek csattogása, szikár, kimért és sodró dobok, kíméletlen, disszonáns, torzított basszusgitár, monotónia, pszichedélia.
Mivel az est ezúttal hétköznap lesz megtartva, ezért (gondolván azokra, akik másnap korán kelnek), a koncert a szokásosnál korábban kezdődik, hogy mindenki időben hazaérhessen. Viszont akik tovább akarnak maradni, azokat Albin Julius szórakoztatja lemezgyűjteménye ékes darabjaival.
www.dernierevolonte.com (hivatalos oldal) http://myspace.com/dernirevolont (myspace) http://www.youtube.com/watch?v=nfTIw3vAQRI (videó - Live in München) http://d-eyes.pganet.com/~mozgalom/hangocean/derniere_volonte.html (kritika magyar nyelven)
www.tar.hu/carwashtagnacht (hivatalos oldal - régi) http://myspace.com/carwashtagnacht (myspace)
Március 16.-án eltűnt (Bp. Gödör Klub - koncert után) egy Jolana gitár, a hangszer a hatvanas évek elején készült, natúrszínű, félakusztikus, Yamaha hangszedője van, és ami a legfontosabb, hogy a főhősünk védjegye! Sok munkaórája és a lelke van benne...
Magyar zenéket réges-régen hallgattam (1990 előtt), pl.: AE Bizottság, Kontroll Csoport...stb. 1987 előtt még az Alphaville -re gerjedtem, utánna Depeche Mode, majd 1990 tájékán keztem el Cure -t hallgatni (főképp a Disintegration album hatására). A Cure -ból jött a Siouxsie imádatom: az MTV Cure 120 minutes végén leadták a 'Swimming horses' című Banshees számot a Hyaena albumukról (ezen játszott Robert is), és nagyon bejött. Megvettem a Siouxsie majd Creatures lemezeket. 1998 tájékán álltam rá a Dead Can Dance -re. Ők egy nagyon nehezen gyűjthető zenekar: rengeteg közreműködés, filmzene vagy csak koncerten játszott számuk van.
A 69Eyes szövegei első hallásra túl egyszerűnek tünnek nekem. A zenéjük illetve az énekes hangja is sablonos számomra. (Bocsánat a kritikáért.)
Hallgatok még Cocteau Twins -t, Nirvana -t, Cranberries -t, Camouflage -t is, úgyhogy elég vegyes felvágott az ízlésem. Ezek kis túlzással anno mainstream zenekarok voltak. Sokan manapság olyan zenekarokért rajonganak, amikről én nem is tudok.
És az ismeretlenségük nem vonja automatikusan azt maga után, hogy tré zenét játszanak. Sőt!
az általad felsorolt együttesek nagyon jók. a http://www.youtube.com -on sok jó klipjük van fenn. az újabb goth együtteseket amúgy nem bírod? pl. 69eyes? tudom,ők nem olyan jók, mint a régebbiek voltak,de azért ők se rosszak.
Az alábbi együttesekkel kapcsolatban fórumoznék veletek szívesen: THE CURE, SIOUXSIE AND THE BANSHEES és CREATURES, THE MISSION UK, DEAD CAN DANCE, THE SISTERS OF MERCY, COCTEAU TWINS és THE SISTERS OF MERCY.
Elnézéseteket kérem, hogy nem valamelyik előttem író szövegére reagálok.
"A World In Their Screams" will be released on April 23th, 2007. This album is the third instalment in ELEND's "Winds" cycle and "continues the long epic prose poem combining personal themes with references to ancient Greek authors." As for now, the band - still in the finishing stages of the recording process - remains secretive and summarizes the new work as "the most brutal and bizarre album in ELEND's history, something most listeners will hardly recover from." Majd meglátjuk mi igaz ebből az utolsó mondatból.
