Tulajdonképpen profi módon megírt átverés, akkoriban készült, amikor a rakpartra helyezés látványterve, és fotóvíziója készült. Onnan jöhetett az ihlet.
Ez de helyes. Egyébként elkezdtem megvalósítani régi tervemet, hogy összegyűjtöm a budapesti házhomlokzatokon üldögélő állatokat. Amióta írni kezdtem őket, mintha bujkálnának, de kitartó vagyok és elszánt.
No én láttam a filmet, talán gyerekkoromban is?, de felnőttként egyszer biztosan, amikor a TV leadta. A fémgyűjtés tárgya egyáltalán nem ragadt meg a fejemben, ha volt is netán ilyen ideológiai rejtett cél, nálam nem jött át. :) Lányka lévén azért én is gyűjtöttem papírt , eképpen a békét védve. Persze egyébként is természetes volt, hogy nem dobtunk ki semmit, új formában minden újrahasznosult. Eleve a papír is kevesebb volt, hogy a példánál maradjak.
Olyan részletekre figyeltem pl. amik abban az időben igen távoliak, ismeretlenek voltak egy nempesti gyereknek.
Lakótelepet pl. tíz évvel később láthattam, ez az 54-es film a lakótelepépítés elején lehetett. Aztán a szevezett ifjúsági életre csodálkoztam rá, ilyet sem láttam, pedig kisdobos és úttörő is voltam. Felfigyeltem a biciklikre, már az elején feltűnt hogy versenybiciklik is vannak, holott akkor a normál használatra szánt is nagy kincs volt, és óriási dolog hogy én is kaptam egyet- persze későbbi évben, ugyanis tömegközlekedés híján elengedhetetlen volt. Ugyanakkor a mackó-öltözék stimmel. Viszont olyan rongyos gyereket sem láttam, mint amilyen a főszereplő. Most csak az elejébe kukkantottam bele - kösz a linket- de a lényeg az, hogy a filmből nem szabad nagy általánosításokat levonni. :) Ráadásul minden néző a saját szűrőjével kellősített szemüvegén át néz egy filmet, ahogy a világot is.
amelyikben a gyerekek azzal nyerik meg a fémgyűjtő versenyt, hogy kivonszolnak a susnyásból egy lovasszobrot, és elviszik a MÉH-be. Ezért mindenki rettenetesen megdicséri őket, a főhős esetében pedig kifejezetten a jellemfejlődés egyik állomása. A szobor pusztulása azért evidens pozitívum, mert az ábrázolt szemény egy VBTT, azaz valódi belső titkos tanácsos. Hát, ennyit a haladó hagyományokról.
"Régente a német államokban a titkos kabinetnek nevezett tanács tagjai, amely tanács közvetlenül a fejedelem elnöklete alatt a legfontosabb országos ügyekben határozott. Az alkotmányosság és a népképviselet elterjedésével titkos tanács jelentőségét elvesztette. Jelenleg valóságos belső titkos tanácsos cím, melyet a legmagasabb közhivatalnokok kitüntetéskép kapnak, s mellyel a kegyelmes úr, excellenciás úr cím jár.
Forrás: Pallas Nagylexikon"
Eredetileg valószínűleg nagyon titkos volt.
A XX. században kínjukban nem tudtak jobbat kitalálni, hogy valakiket a "kegyelmes" titulushoz juttassanak.