Hirtelen megszólit amolyan föntröljöttem-styleban: Itt nem lehet kérem enni, nem a kocsmában vagyunk!
Teliszájam némi gondolkodási idöt kölcsönzött igy nem kellet rögtön belemerülnöm hosszasabb elemzésekbe
A lehet és szabad közötti fizikai külömbségekbe, de közben sikerült lenyelnem minden nagyobb megpróbáltatás nelkül az utolsó falatot.
Zárva - feleltem miközben egykézzel zsebkendöt kerestem - és ez igaz is volt, mert a világkocsma valoban
zárva volt.
elnézést, de nekem aludni kell menni most. ez szörnyű, de kénytelen leszek megtenni. már egy hete reggelente tárgyalok -kialvatlanul-, és egyre nehezebben bírom.
Egyszercsak megállt mellettem egy kalapos fószer, elöször azt hittem útban van a kinyújtott lábam vagy egyszerüen csak éhes és a kolbászom csücskivel szemez. De nem!
régen pont a maga által korábban is emlegetett Teleki téren volt egy néni, korrekt, és fôként tiszta áruval. Amióta becsukta ott a boltot, azóta nem jártam én sem arrafelé. egyébként vecsési néni volt, ha szerencséje volt, vele akadt össze ma.
Kaptam egy olyan két maroknyit, amivel kissé félrevonultam és a diplomatatáskámból elövettem
a hazai zsirosdeszkát meg a házikolbászt és mivel állva nem illik enni, rögvest hasznositottam a
diplomaták táskáját mint sámlit.
Igy azután beálltam a savanyúkáposzta-sorba, hát nem kivánom senkinek, viszont érdekes volt
megfigyelni hogy a sor ritkábban mozgott az össze többi közül, valszeg Murphy szelektivitás
merült ismét a felszinre. Mikor a tettlegességre kerültem a sorben, ugy döntöttem elöször
kóstolót kérek mert az öreglánnyal otthon nem lehet vitatkozni.
Mert mióta meghalt a Nyári bácsi a sarkon azóta rámhárult a savanyúsors.
Na a világpiacon mitnemongyak nagy a tömeg, ez is bizonyitja hogy van az embereknek pénzük,
és nem csak a világbanknak, de ez nem die tartozik. Szóval hordóskáposztát kell vennem,
természetesen levéllel együttt a vasárnapi duzzasztó-ebédhez, de ezt nagyanyám úgysem veszi
észre mer ö már rosszul lát.
Na itt megennt, kicsit tovább tartott a körút mer közben naggyanyámnak is kellett savanyúságot vennem a világpiacon, ahol kellemetlenségeim támadtak a világpiacellenörrel, aki egyébként nem is ellenör hanem inkább felügyelö, de nem untatlak vele benneteket...
Ha lenne "A társalgás halála" című topic, akkor ennek ott lenne a helye.
A télihülye bemegy a kávéházba, leveti kalapját, kabátját, sálát, fogasra akasztja, leül, aztán megszólal, és akkor derül ki róla, hogy hülye.
A nyárihülye bemegy a kávéházba, nem veti le a kalapját, sálát, kabátját, mert nyár van, következésképpen rögtön leül, aztán megszólal, és rögtön kiderül, hogy hülye.
(Ugye értitek, a nyárihülyéről sokkal gyorsabban kiderül, hogy hülye, mint a télihülyéről!)
ez annyira baromi izgalmas és érdekes, és én annyira baromi hülye vagyok hozzá, hogy feltétlenül követelek minimum egy bibliográfiát, vagy valami tájékozódási pontot. de komolyan.
