Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
és még ezen okán, ha már nem fogadja el, akkor rögtön szalad az ember a boltba és vesz gyorsan olyat, amit elfogad!? nagy bozontos lófa...xt!! szép csendben használja tovább szerintem, amennyiben továbbra is tetszik a hálózatnak az inverter!! ráadásul ezek nem 2 forintos tételek!
az még bosszantóbb számomra! nem azért, mintha a kínai rosz lenne! nemtudom, nincs róluk infóm! de a német, modern technika ezek szerint nem olyan jó, mint a kínai? rögtön lehajolom magam!...
Kb. 2009 óta van hálózatra táplálós rendszerem. Akkor az SMA Sunnyboy 2100TL invertert elfogadta a DÉMÁSZ. Most 5 év elteltével már nem. Miért? Nem tudom.
A kínai inverterek közül viszont elfogadnak pár fajtát.
viszont, nem szívesen adnám el ezt az invertert! mivel ez egy professzionális cucc! már próbáltam és kiválóan működik! lehet, h inkább kérek kölcsön, vagy kibérlek valakitől, míg átveszi az elmü az egészet! nem fér a fejembe, ha a németeknél ez teljesen megfelelő, akkor csak azért , mert nincs a listájukban, akkor feketelista!? ki találta ki ezt a baromságot? a működését tekintve, magasan megfelel, a hálózati követelményeknek! tehát semmi zavart, egyébb galibát nem okoz a hálózaton! hihetelen a magyar bürokrácia! vagy esetleg valami lobbi? mindegy is! máskülönben meg azt gondolom, h amikor átvesznek egy hkm-et és minden ok, akkor mondjuk fél év múlva megfittyen a listájukban lévő inverter és az ember akkor vesz egy ilyet és használja, sosem fogják megtudni, ha a hálózatra az elvárásoknak megfelelően dolgozik az inverter és nem okoz semmi hibát! akkormeg mi haszna a listájuknak? mégegyszer mondom, nem gagyi kínai inverterről van szó, hanem, egy photovoltaikus modern német technikáról! és tudom, h "ez csak védelem a hálózat felé, h ne bevizsgálatlan, rosz, zavaró hatású inverter dolgozzon a hálózatra" duma... a listájukban leírt inverterek is okozhatnak hálózati problémákat, ha meghibásodnak! számomra ez olyasmi, mintha az utakon csak ladák és trabik, dáciák mehetnének még mindíg, semmi merci, meg ajudi, mert azok nincsenek bevizsgálva, h megfelelnek e a szaros magyar utakon!
Sajnos ez így van. Amit az Elmü nem fogad el azt nem fog engedélyezni. Inverter beszerzése előtt ennek utána kellett volna nézni. Csak annyit tudsz tenni, hogy meghirdeted és eladod, hátha másik szolgáltató területén elfogadják.
Az engedélyezés meg úgy megy, hogy az Elmű oldalán felsorolt Elmű partner villanyszerelők közül választasz egyet és beszélsz vele. Az engedélyeztetés kb. 70.000Ft. legalábbis itt a DÉMÁSZ területen ennyi lesz nekem igaz ez már bővítés engedélyeztetése.
új vagyok még itt! nem is tudtam, h van az indexen ilyen fórum! az lenne a kérdésem a hozzáértőktől, h, hogyan működik a hálózatra táplálás hivatalos ügyintézése? egyenlőre szigetüzemben dolgoznak az elemeim de unom az aksikat veszegetni álandóan és van már hálózatra tápláló inverterem is, egy német effekta 3300 márkájú, nagyon pazar kis cucc! de azt mondják, h hiába van ez nekem, az elmü nem fogadja el!? ez igaz? ha igen, mi a teendő? nemtudom elhinni, h németeknél ez megfelel, de itt nem! és mi módon van a műszaki megoldás beadványa az elmü felé? én megírom, vagy villanyász? valamint földelés kell e? vagy annélkűl is átveszik? a válaszokat megköszönöm!
2014 augusztus, 4,655 kWp: 708,2 kWh termelés, 22,845 kWh naponta. A tervezőprogramok szerint elvárható volt 657 kWh, ez akkor most plusz kb. 8 százalék.
Én most szerelek egy hasonló képességű berendezést az 350 000 Ft, de ugye itt nem kell ősszel és tavasszal le-fel szerelni és vízteleníteni. Persze mindenki maga tudja.
Van egy napelemes rendszerem is ami viszont soha nem fogja kikeresni az árát mert sziget üzemű és így az akku az ugye fogyó anyag, most 1,5 éves és már észlelhető a tárolóképesség csökkenése.
Nyilván a befektetés értéke a legfontosabb, később pedig a ráfordított idő, karbantartás, egyéb ktsg. Én még nagyon az elején bőven fél milla feletti értéken szereztem és építettem be. 30 csöves rendszer, saját két fűtőkörös 200L-es tartállyal.
Ezzel azért vitatkoznék, -- mint írtam én márciustól októberig használom és volt olyan év amikor nem kellett ráfűteni. A berendezés 150000 Ft + a csővezeték, ezt mindenki ki tudja számolni, hogy mennyi áramot spórol meg vele. Az lehet, hogy egy hőtárolós szuper berendezés megtérülése elég hosszú idő , ezt nem vitatom. Nyilván egy 15 milliós autóval drágább egy km megtétele mint egy 100 ezer forintos autóval. Itt természetesen az amortizációt is kell számolni nem csak a benzint.
Ugyan nem téma itt a napkollektor, de mivel összefüggésben beszélünk róla, OK. Saját tapasztalat, hogy nincs értelme. Sok forróvizet nyáron termel, amikor nem kell annyi. Télen pedig talán ha 15%-ot tud rásegíteni. Nem éri meg. Hegytetőn, ahol sokat süt a nap, mondjuk Svájcban jó lehet.
Nekem gáz fűti a melegvizet, de a háromfős háztartásban nem túl sokat használunk, így minimális mennyiségű gáz fogy. Sok-sok év alatt jönne vissza a felszerelt cuccok ára. Talán majd ha még tovább bővül a család és nő a fogyasztás, akkor majd kifizetődő lesz...
Ahogy írod a meleg vízre is sok megoldás van. Én a tartályos rendszert választottam, már a 6. éve működik, ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Hátránya csak annyi, hogy október végén leeresztem a vizet és kiszedem a csöveket. Március 15-én szoktam újra indítani, volt olyan év, hogy nem kellett egyszer sem használni a villanybojlert, de a legrosszabb évben is max 10 nap volt egy szezonban amit rá kellett segíteni. Ez jóval olcsóbb mint a hőcserélős rendszer, gondolom az sem sokat teljesít télen mikor napokig nem látjuk a napot. Nekem lábon álló telepítésben van így könnyebb a csövek kiszedése de akinek nincs hely annak a tetőre is fel lehet szerelni. Ez nyomás alá helyezhető, nem tévesztendő össze a nyitott rendszerű megoldással, azok a "fekete hordó" utódai,--- az felejtős senkinek nem ajánlom.
Az a röhej, hogy abban az időben kb 5000 Ft volt az árbeli különbség de sok embert bepaliztak vele.
Minden klíma hőszivattyú, a nem inverteres is. Sőt, a hűtőszekrény is az. :)
Szóval az inverteres klíma és az inverteres hőszivattyús klíma az ugyanaz. A különbség a normál klíma és az inverteres között az energiatakarékosság és az élettartam: a normál klíma csak ki-bekapcsolgatással tudja a teljesítményt szabályozni (rossz hatásfok), míg az inverteres tágabb határok között és folyamatos üzemben tudja szabályozni a teljesítményét (jó hatásfok). Tömören.
Szóval csak inverteres klímát érdemes venni, mert az tartósabb és takarékosabb, és az egyben hőszivattyú is. Levegő-levegő, mindkét oldalán levegő adja át az energiát.
A levegő-víz hőszivattyú ugye egyik oldalon a levegőből veszi, a másik oldalon a víznek adja át, ez illeszthető be a radiátoros rendszerekbe. Ennek ugye van előnye és hátránya: nyáron hűteni nem tudsz vele (ahhoz falfűtés kell, az más tészta), viszont nem is surrog a levegő fűtés közben. Hátránya még, hogy drágább is. Jóval. 2x-es a szorzó kb. 12 kW-nyi levegő-víz hőszivattyú több mint 1 millió körül szokott lenni normális minőségben, míg hasonló fűtőteljesítmény klímából bőven kijön a feléből. Szóval klíma felé billen a mérleg nyelve. Szerintem.
Nem tudom nálatok mennyi meleg víz fogy. Nálunk minden elő van készítve a kollektorhoz, csak fel kellene rakni a tetőre meg becsövezni, de akárhogy számolok, nagyon lassan megtérülő befektetésnek tűnik. Lassabbnak, mint a napelem, ráadásul sokkal macerásabb is karbantartás szempontjából.
Nekem is okt vége, ki van ez találva, nehogy egyszerű legyen számolni :-( és szintén tapasztalatszerzéses kisérletezős időszak, merz aki már régen használja, nem írja meg a tapasztalatait :-(...
Sztem, ha klímát vennék, tuti mindíg ott motoszkálna bennem, hogy miért nem hőszivattyúba fogtam :-( Amúgy, az inverteres klíma, meg az inverteres hőszivattyús klíma közt van jelentős külömbség? Mármint abban, hogy azonos mennyiségű fűtésre, melyik, mennyi energiát használ fel... ? Mert ugye, a napelem hozama adott, míg nem bővítem, és abból kellene minél gazdaságosabban fűtésre rásegíteni...
Meg még itt a kollektor projekt is, a melegvízre, na ez is elég sürgető, és itt is van választék bőven, nehéz választani, és korrekt beszámolót, meg alig alig találni :-(
Igen, valami ilyesmire, vagy ilyenre. Nekem is a vizesbe dolgozó hőszipka lenne az ideális megoldás, csak egyszerűen nem tudok, és nem is akarok annyit áldozni rá, annyi pluszom nincs, amivel rendesen meg tudnám hajtani. Ami van, azt viszont légkondival jól el tudom fűteni, így csökkenhet a gázszámla is.
Természetesen nem, az óracsere időpontjától van szaldós elszámolás. Addig ugye be sem kapcsolhatod a szerkezetet elvileg... nekem is szerencsétlen időpontban van az olvasás, október végén, ugye a nyári pluszt elvileg addig el kellene használni. Ez valószínűleg nem fog menni, ezért előre kell fogyasztani, télen annyival többet kell fogyasztani, mint a kb. nyári plusz termelés, nyáron meg majd behozza. Úgyhogy ez az év nekem most tapasztalatszerzés, hogy hogyan teljesít a rendszer átlagban a papírhoz képest. Eddig nagyon jól, 103%-on állok a tervező programok által várt teljesítményhez képest, egyébként meg plusz 950 kWh-m van...
Én is kaptam elszámoló számlát. A kérdésem az, hogy mivel éves elszámolásban vagyunk, a régi órán mért fogyasztást is ki tudom-e nullázni az új órával indult "termelésemmel", vagy ez csak az új órára igaz? Nagyon nem mindegy, mivel novemberben van elszámolás és jócskán van pluszunk már.
Meg is őrültem volna most légkondi nélkül, néha be kell kapcsolni. Ezek az inverteresek meg olyan takarékosak, hogy alig fogyasztott valamit a pluszomból, nem győzöm majd elfűteni október végéig a plusz 950 kWh-mat, ami eddig összejött. :)
De hisz, a hőszivattyú is tud hűteni, nem? Vagy hőszivattyús klíma,vagy nemtom :-) ... eddig nem hűtöttünk, kibírható volt nélküle, ügyes ház ez :-) Csak a padlófűtést kellene fűteni valamivel,a tetőtér meg most készülne, 90 négyzetméter, oda lenne jó valami okosfűtést kitalálni... :-(
