" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nos, nagyon röviden, a dolog lényege az, hogy a növényt minél gyorsabban tudjuk minél magasabbra növeszteni. Ehhez azt kell tudni, hogy a kivi megfelelő víz- és tápanyagellátás mellett hihetetlen növekedési sebességet képes produkálni. A célunk egy egyenes, esztétikus törzs és egy vagy két ugyancsak egyenes kordonkar kialakítása. Ehhez kell megtalálni a megfelelő segédeszközöket. A legmegfelelőbb egy, a kivi körött létrehozott erőtér lenne, amelyik maradéktalanul gondoskodna arról, hogy a növekvő inda abszolút egyenesen álljon és a tenyészcsúcs mindig fölfelé nézzen. Azok a jó megoldások, amelyek minél inkább megközelítik ezt az elméleti optimumot.
Mivel tele lett hirtelen kivis kérdésekkel a topic, így gyorsan én is felteszem a magamét, ne keljen szegény ninovargának 20 külön hozzászólást írnia! :)
Szegény lassan nyithatna egy Egzotikus gyümölcsök forróvonalat.
Én északon próbálkozom(Eger), ezért 15 literes cserepekben nevelem elő őket, első évesek még csak. Szépek, egészségesek, de csak 40 centis hajtásokat hoztak eddig. Ez lehet mert két hajtást hagytam meg nekik? Bár így már leírva logikus, hogy ez állhat mögötte. Azért hagytam két hajtást, mert két irányba lesznek vezetve egy épület mellett.
Már írtam és elküldtem az előző hsz-at, most látom, egyfelé jár a gondolkodásunk! Kíváncsian várom a véleményezéseket! Lehet, hogy legközelebb már a Te módszereddel dolgozom, ha nem lesz logikus érv ellene.
Én próbáltam elkerülni napi két-háromszori ellenőrzéssel is az önálló kapaszkodást, hiszen nino hangsúlyozta, hogy ne hagyjuk tekeredni. Igaz, ő a karóra tekeredést írta. Lehet, hogy azért mert akkor a döntésnél nehezen, vagy csak sérüléssel fejthető le a karóról. (Lehet cáfolni vagy megerősíteni, magyarázni, hogy jól logikáztam-e.)
A Te esetedben a hajlítás egyszerű lesz, mert engedni fogja a bálamadzag. Csak a törésnél kell a madzagot jól feszítened valamihez. Nino, Neked mi erről a véleményed? Lehet, hogy egy spirálban ÖNÁLLÓAN felfutó kivitörzs valami miatt mégsem annyira kívánatos, tegyük már ezt helyre, sok embert érdekelhet!
A madzagnal ha enyhén lazára hagyod, nem pengetősre, akkor olyan hatás lesz, hogy spirálban ugyan, de nem éles törésekkel halad a szár. Szerintem ennél jobb megoldas nincs, esetleg az űrben madzag nélkül is menne )))
Közben én is kutattam és választ kaptam a kérdésre pont Tőled, amikor 6 éve ugyanezt a témát tárgyaltad egy létrára nem szívesen mászó fórumozó, "ragusa" kérdésére a fagytűrős topikban.
Kis ismétlés,
Ragusa kérdezi:
"...MEDDIG ?????novesszem az egig ? mar most elhaladta a kordont 25-30centivel. ES meg CSAK JUNIUS VAN.
TeEMBER milesz meg itt augusztusig ?)))))))))
ott akkor emlegettem a helikoptereket ,itt van felettunk a legifolyoso ))))))"
Válasz Tőled egy kép:
Ragusa:
"Most megneztem az elobb es az egyenesen lekotott resz ugyan olyan erősen vastagon no mint az alsoresz . Figyelj csak letraval tudnam az altalad leirt modot epiteni, DE akkor nekem naponta kene a nagyletrat kicipelni ahhoz hogy elerjem , az igazitasok kikotesek erdekeben .
))) namegcsak az kene nekem ))))talalj valami kompromosszumot nekem , mert NEM letrazok)))"
Te:
"Én találnék kompromisszumot, de a kivi valószínűleg nem fog! Meg kell adnunk magunkat a ténynek, hogy ő diktál abban, hogy végül olyan lehessen, amilyennek mi akarjuk. Eljárhatunk másképp is, csak akkor ő nem fog megfelelni a célnak. A kivi még filozófiatanárnak is kiváló!"
Egyébként nekem is hasonló a problémám, nehéz lenne a további "égig"-növelést létráról veszélyhelyzetek nélkül megoldani!
Hogyan oldja meg ezt egy gazda a nagyüzemi ültetvénynél? Minden nap több órán át kötögeti a naponta sok cm-t nőni képes hajtásokat, hogy a hajtásvégek mindig függőlegesen álljanak? És beszerez több száz/ezer 4-5 m-es póznát, azok mentén nevelve a növényeket?
Gondolom, a nagyüzemi termelésnél eltérhetnek ettől a gyakorlattól, és esetleg több év alatt éri el a vízszintes dimenzió a kívánt hosszúságot.
Mindenesetre kíváncsi lennék ilyen tapasztalatokra, megoldásokra, és arra, hogy a többi hobbikertész is naponta többször ellenőrizve, igazítva nevelgette-e ebben a fázisban a növényeit?
Tavaly megörültem neki amikor felfedeztem. Már nekem is van belőle egy sikeres dugvány elültetve. :)
Ez mifelénk itt borsodban ugyanolyan életmódot folytat mint a fügék (csalán üzemmód ,ha télen van rossz elfagyás és naív próbálkozás, ha kegyes a tél) ?
Miután tipp nem érkezett arra vonatkozóan, hogy miért nem változott (nőtt, terebélyesedett) sokat az udvari kákim, kommentár nélkül tennék fel néhány olyan képet, ami megadja a magyarázatot.
3 évet kellett várnom, hogy a nem kellőképpen fellazított anyaföldben (agyag) és tűző napon növögető hayward kivitőim függőleges irányban ígéreteset fejlődjönek. Most már az a "kellemes" problémám az 1. tőnél, hogy nincs olyan magas karóm és létrám, hogy kötni tudjam a jelenleg kb. 3,40-en tartó példányt. Ennek következtében persze már lekonyulóban van a csúcsa...
Kérdéseim:
- Magasabb létrát kéne szereznem, és karót kipótolni, vagy elég lesz ilyen hossz a lehajlításhoz?
- Lehajlíthatom a törzset már most, ha a magasságom elég, vagy várjam meg az augusztus elejét?
- Ti hogy oldjátok meg a kivik függőleges növelgetését?
Pár kép a jobb érthetőség kedvéért.
Most készült a támrendszer. A szélsők a lányok, a középső tomuri persze már tavalytól virágzik, de egyelőre nincs kinek...
Április 12-én ültettem el a kiviket és a képeken látható az eddigi fejlődésük.
Az első két képen a levél csonkok a jégverés maradványai, a jég előtt fejlődtek szépen de azóta sajnos nagyon nehezen hoznak új leveleket. A fiú kivim (1,2m), a napi locsolás hatására estétől reggelig képes 3-5 cm-t nőni, napi szinten kell lecsavarnom a támról és kötni.
Az egyik levélcsonk tövében új sarj fejlődik:
Vágjam vissza, és neveljem innen tovább, vagy "ki növi" majd a jégverést?
