" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A Fityeházáról, Ninótól kb. 6 éve kapott, de a 2011/12-es téli-tavaszi elfagyással "lenullázott" Rojo Brillant újranevelt koronájáról idén - ha semmi krach nem üt be - reményeim szerint végre szüretelhetünk:
Istvánnal megbeszéltük, milyen támrendszert fog építeni a kivik részére, amellyel a helyszűke miatt fellépő problémák is kiküszöbölődnek. Ehhez a hagyományos pergoletta-magasságot jóval meghaladó vázra volt szükség, ami lehetővé teszi, hogy az épület közvetlen közelében lévő járdán majd a termő kivik alatt is lehessen közlekedni. Ez azt vonta maga után, hogy a törzs+vázkarnak nevelt indákat a szokásosnál is hosszabbra kellett növeszteni.
A tavalyi maradék vegetációs időben már eléggé megnyúlt indák már idén tavasszal le lettek fektetve az időközben elkészült váz vízszintes elemére.
Tegnap ellenőriztük, miként állnak a növények és kisebb korrekciókat hajtottunk végre.
A képek azért tanulságosak, mert jól érzékelhető belőlük a fejlődés minden fázisa. Gondolom, itt már senki sem kételkedik abban, hogy ezek a növények gyönyörű, bőven termő lugast fognak képezni 1-2 éven belül.
A kiindulási helyzetben a kivik egymás mellett a fal előtt összefüggő lombfelületet képeztek. Első lépésben a "málnabokrokat" a legmegfelelőbbnek mutatkozó egy-egy tőre metszettük, kiirtva a fölöslegesnek mutatkozó sok többi sarjat.
Ez a kép a munkálatok közepén azt érzékelteti, milyenből milyenné lett:
István nevű (csak olvasó) topictársunk zalakarosi telkén lévő kivitövek "helyremetszését" tavaly nyár közepén kezdtük el. István véletlenül talált rá a "Nálunk is termő... " fórumra és azonnal megértette, hogy az épület előtt kétdimenziós szőlőfal módjára nevelt kivijei ebben a formában nem fognak működni. Felvette velem a kapcsolatot és tavaly július elején megtettük az első lépést a a "kivikoncepció átfogalmazásához". Akkor erről tudósítottam is itt a fórumban.
Mi történhet abban az esetben, ha vastag és ráadásul bütykös a karó és a gazda hagyja köré tekeredni?
Ha elakad valahol, gyűrűt tud képezni, vagy hurkot vetni. Az adott szakasz fásodása (megkeményedése) néhány nap alatt végbemegy és ekkor már nem kiegyenesíthető. Ilyenkor csak az lehet a korrekció, hogy a felső gyűrűs, hurkolt részt levágjuk és egy aktivizálódó új felső rügyből induló hajtással folytatjuk a növesztést. Vigyázat! Több rügy is pattanni fog ilyen esetben! Lehet, hogy nem a legfelső lesz nyúlánk (hegyes) növekedésre "szakosodott" hajtást produkáló. Arra kell visszametszenünk ilyenkor, amelyik olyan.
Kiviről van szó! Mi problémája lehet egy olyan törzsrészletnek(20-30cm), amely már be van fásodva, de ilyen csavarodott kunkordott formában. Spirál, mint a dns hélix egyik szála?
A lefektetés után a hajtáscsúcsot levágod, sőt még az inda egy részét is, a megfelelő hosszúság kialakításához. (Mert ugye nem akkor fektetünk le, amikor az indánk hossza éppen csak elérte a törzs+kordonkar hosszúságot, hanem azt túlnövesztve, majd kívánt hosszra visszavágva.)
Ezt követően a vízszintes szakaszon a rügyek aktivizálódnak és vesszők fejlődnek azonnal. (A törzsön képződő hajtásokat lefattyazzuk.) Mindez azért történik, mert a kivink továbbra is fölfelé akarna nőni. Ennek érdekében aktivizálja azokat a rügyeket, amelyek az inda tenyészcsúcsának fölfelé állásáig és az inda zavartalan növekedéséig nyugton maradtak. Az így képződő vesszők azonban azért nem nőnek az égig, mert ezeket hagyjuk lekonyulni és tulajdonképpen a saját súlyuk lesz az, ami a növekedésüket vessző méretnél leállítja, nem engedve őket indává fejlődni. A vesszők vízszintes és csüngő pozícióba kerülő szakasza pedig kedvez a virágkezdeményeket tartalmazó vegyesrügyek differenciálódásának, amíg a felfelé álló alapi szakaszon ilyenek nem alakulhatnak ki az eltérő hormonhatás következtében. Ezért termeszthető csak SZÁLVESSZŐS műveléssel a Hayward.
ha mondjuk elerte(m) az öt métert ami nekem kell, (függ. kettő, lefektetendő három m.), mindezt július végére, vagy elöbb, akkor a hajtáscsúcs mit fog ott csinálni a maradék pár hónapban? Vagy teszem azt jövőre?
és a július végéig lefektetett rész mar nem hoz oldalhajtasokat? vagy azt már csak jövő évben?
A nemes szőlők éppen, hogy csak elvirágoztak, miközben a direkttermőknek nem sok hiányzik a szinte végleges bogyómérethez. (Tegnap esti kép, azóta lehet, hogy már meg is érett, de legalábbis megsült.)
Ma végigautózva Becsehely főutcáján, megálltam lefotózni ezt a díszgránátot. Itt a körzetben nagyon elterjedt dísznövény, házaknál és köztereken is található belőle jó pár példány. Elfagyni sehol nem szokott, egészen jónak mondható a hidegtűrése. Ez a becsehelyi "szegfűfa", ahogy Floo nagymamája hívja, már elég idős, fagykárt soha nem szenvedett.
