" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Lenne egy kérdésem: évekkel ezelőtt voltam egy topiktalálkozón, ahol egy kertészetben vásároltunk , kiwi és kaki fákat, nagyon megvagyok elégedve velük.
Arra a környékre megyünk a közeljövőben és szeretnék még vásárolni,
SAJNOS nem tudom melyik faluban volt, megadnád a címet?
A fügék szemszögéből nézve jóval normálisabb tél volt ez, mint azok, amelyek részleges, vagy teljes fagykárosodást okoznak náluk. Sőt a füge szempontjából még a teljesen fagymentes tél is normálisnak minősülne. Problémákat (nem csak a fügénél) a vegetációs időszak alatt bekövetkező szélsőséges időjárási helyzetek okoznak. Minden évszakban és a növények minden fenológiai fázisában meghatározott klímaparaméterek mellett zajlanak szabályosan az élettani folyamatok. Az azoktól jelentősen eltérő viszonyok (évszakhoz képest túl magas, vagy túl alacsony hőmérséklet, teljes talajtelítettséget okozó hatalmas és folyamatos csapadék, hosszan tartó szárazság, különösen normálisnál magasabb hőmérséklettel és légköri aszállyal párosulva, stb.) zavarokat, néha súlyos zavarokat okozhat. Miután folyamatosan ilyenek tanúi lehetünk, nem azon kell csodálkoznunk, hogy zavarok keletkeznek a növények fiziológiájában, hanem azon, hogy egyáltalán túlélik némelyiket.
A kártevők populációinak felszaporodása is ugyanezekre a felsorolt tényezőkre vezethető vissza. Például a hetekig abba nem maradó esők végtelenül kedveznek a szúnyogok szaporulásának (de azokon kívül még egyéb rovarokénak, kártékony gombákénak, stb. is). A köztes, szélsőségesen száraz periódusok megint másokat támogatnak végletesen. Közben indirekt módon a vízkedvelőket is támogatják azzal, hogy előkészítik számukra a rá következő, nekik kedvező időszak "bumeráng-effektusát", amint a szárazságkedvelőket is ugyanilyen közvetett módon az özönvizek.
A kiegyenlített klímaviszonyok egyensúlyban lévő ökoszisztémát támogatnak, a kiegyenlítetlenek az ökoszisztéma egyensúlyának felborulását eredményezik.
semmikeppen sem neveznem normalisnak az elmult telet, kirivioan enyhe volt, ami lathatoan megboritotta a novenyek vegetaciojat (a durvan elszaporodott kartevokrol ne is beszeljunk).
a fugere viszaterve, fajtankent (de meg azt is megkockaztatom, hogy egyedenkent mashogy reagalnak, ha a tartasi korulmenyeket is figyelembe vesszuk), amit en eddig olvastam az, hogy volt mar masnak is olyan talan a gyoroki lapos fajtaval, hogy rengeteg elsotermes kezdemeny volt, aztan lehajigalta oket a noveny, nekem meg a pesti sargakent azonositott bokromon vesszonkent megmarad 1-3 elsotermes egyelore, pedig eddig mindig ledobalta oket. szoval picit meg van most minden zavarodva.
Végre volt egy normális tél és bíztam abban, hogy rogyásig esszük magunkat fügével. Erre az első termések 80%-át eldobta, míg a másodtermések csak nyögve-nyelve jelennek meg. Van 7 hatalmas fügebokrom, de alig van rajta termés. Másnál is hasonló a helyzet?
A kopasz kivit ízlés szerint oda futtatod ahová akarod, egy hegesztett háló kerítés is megteszi.
Nyilván először az alsó szinten kell ösztökélni az oldalirányú terpeszkedést mert elsősorban felfelé terjed. Nekem a Ken's red most oldalirányú termőnyársakat hoz a jövő évre.
kérdés. a kopasz kivit hogyan futtassam?
a tamrendszeren két vízszintes rúd van, egyik egy ötvenen, másik egy nyolcvanon. először felülre futtassam, vagy az alsón? miként terjednek a kopaszok? )))
vagy mi az a magasság ahová felfut, és neki is, nekem is jó.
Az udvari kákimról készített múltkori képsorozat mind olyan ágakat mutatott be, amelyek az idei évben vissza lettek kurtítva. Az is jól látszott, hogy ezeken alapi rügyekből milyen szép új hajtások fejlődtek. Ezek fognak a további egy, esetleg két évben termőágként funkcionálni. Az idén meghagyott termőrészek az idén ősszel már nagyrészt a szürettel lemetszésre kerülnek. Ezzel megtörténik egyben a fa jövő évi előmetszése is, ami aztán tavasszal lesz véglegessé téve. Az idén a termés vonatkozásában egyelőre a bőség zavarával küzdök. Aztán meglátjuk majd, milyen fokú lesz a ritkulás/hullás a nyár folyamán.
Egy igen tekintélyes méretű füge van viszont az innen számított harmadik telken. Megerősítve azt a megállapításomat, amely szerint Zalakaros, üdülőhely lévén, tele van fügékkel és egyéb "nálunk is termő új gyümölcsökkel". De miért csak ezeken a helyeken van elsősorban ilyen mediterraneizációs késztetése a népnek, miért nincs ugyanilyen fokon az állandó lakóhelyén is?
A másik oldalon lévő (szintén német) telekszomszéd fügéje szerencsére békén van hagyva. Egészen szép, vastagtörzsű példány, de a fajtáját ezúttal sem sikerült beazonosítanom. Egyedüli "szépséghibája", hogy délről egy egyre inkább nyújtózkodó és terebélyesedő biloba van nagyon közel ültetve hozzá.
Persze a szomszéd fügéje mindig zöldebb (de különösen nagyobb). Tavalyi ottjártamkor bemutattam a német telekszomszéd agyonkaszabolt fügéjét és azt is leírtam itt, hogy úgy látszik, sikerült meggyőznöm, az idén ne metssze meg, ha azt akarja, hogy bőven legyen rajta elsőtermés. Nos, ezúttal az Égiek nem voltak velünk, mert német barátunk nem metszette meg a fügét, de az idei köztudottan fügedobáló évben alig maradt rajta termés. Vajon sikerül-e meggyőznöm, hogy a gyenge elsőtermés nem a metszetlenség következménye és nem esik-e neki jövő tavasszal szerencsétlen fügének ismét? Imádkozzunk és reménykedjünk!
István barátunk zalakarosi telkén totális mediterraneizáció zajlik. Már tavaly, amikor először jártam itt, ki volt ültetve két kis fügecsemete. Egy szamártöke és egy nénifüge. Amikor egy évvel ezelőtt azt kérdezte tőlem, megfelelnek-e eredeti formájukban, kértem egy metszőollót és mondtam neki, hogy forduljon el. Dicséretére legyen mondva, nem fordult el, talán még fel sem szisszent, amikor megmetszettem a csemetéket. Most meg talán még hálás is érte. (Vagy már azonnal az volt?) :)))
