Lépten-nyomon volt titkosszolgákba és rendőrökbe lehet botlani a gazdasági életben
Orbán Viktor végletesen centralizált hatalomgyakorlásában is felértékelődött a rendvédelmi tudás.
Néhány évvel ezelőtt még a kormánypártiak számára is fontos volt a rendvédelmisek távol tartása a politikától. Az is igaz ugyanakkor, hogy Lázár János kancelláriaminiszternek és Kocsis Máté józsefvárosi polgármesternek már indítványuk benyújtásakor is visszakozniuk kellett egy kicsit. A 2010-es választások után előterjesztett alkotmánymódosító javaslatukban először öt év szünetet írtak volna elő a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjainak leszerelésük és a választásokon való indulás között. Csakhogy kiderült, a győri polgármester, Borkai Zsolt csupán négy évvel azelőtt távozott a katonaságtól alezredesi rangban, így nem indulhatna a soron következő választáson. Gyorsan csökkentették is a moratórium idejét 3 évre.
Ez lett a szerencséje az idén májusban kinevezett új zuglói alpolgármesternek, Horváth Zsoltnak is, aki 2013-ig – mint mondta – „fedett műveleti területen” dolgozott. Ez vajmi kevéssé zavarta Karácsony Gergely polgármestert vagy a kerület többi ellenzéki politikusát, gond nélkül hivatalba emelték a Demokratikus Koalíció zuglói elnökét, Horváthot.
A volt titkosszolgálati emberek és rendőrvezetők foglalkoztatása a gazdaságirányító pozíciókban is elharapózott. Legutóbb Óbuda önkormányzata döntött egyhangúan arról, hogy a békásmegyeri piac frissiben megalapított cégének vezetésére Horváth Antalt, a kerület előző rendőrkapitányát nevezi ki, míg a felügyelőbizottság élére Gera Károlyt, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori alezredesét kérték fel. Indoklásuk szerint mindkettejükkel kapcsolatban teljes a bizalom.
Egy korábbi ügynökkel gyújtotta meg az idei adventi koszorú első gyertyáját Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is az Ökumenikus Segélyszervezet budafoki központjában. A szervezet elnöke, Lehel László nem is tagadja, hogy a nyolcvanas években kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azzal intézte el az ügyet, hogy ez nem perdöntő dolog, hiszen segélyszervezeti vezetőként Lehel nem végez politikai munkát.
Nem mintha korábban zavarta volna Lévai Anikót, ha olyan körökben fordul meg, ahol titkosszolgálati emberek mozognak. Tokajhegyalján működő egykori cégében nyolc éven át tulajdonostársa volt Szász I. Attila ügyvéd, aki 2001–2002-ben, vagyis az első Orbán-kormány idején egy fegyverkereskedő cég, a Pro Patria Rt. felügyelőbizottsági tagjai közt szerepelt. Ráadásul nem akárkik társaságában. A céget Wilhelm Péter, egy Svédországból visszatelepült üzletember alapította. A felügyelőbizottságban pedig éppen abban az időben, amikor Szász is a testület tagja volt, ott ült Simon Sándor, aki a rendszerváltás után, az MDF-kormány alatt a Nemzetbiztonsági Hivatalt főigazgatóként vezette.
Wilhelm azóta is aktív, a napokban új vállalkozást hozott létre, a Spirit Security Kft.-t, amely cégeknek kínál biztonsági megoldásokat – ahogy az üzletember a HVG érdeklődésére fogalmazott –, a hagyományos vagyon- és személyvédelemtől az online védelmen át az informatikai incidensek kezeléséig. Wilhelmnek még a meghiúsult üzletei is érdekesek. 2010-ben egy olyan befolyásos azeri vállalkozóval tervezett cégalapítást, akit négy év múlva a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntetett ki Áder János köztársasági elnök. Nazim Aghamaliyev azért kapta az elismerést, mert közreműködött magyar–azeri vegyesvállalatok létrehozásában, valamint magyar informatikai és más technológiai vállalkozásoknak az azerbajdzsáni piacra juttatásában, méghozzá abban az időszakban, amikor a bakui vezetés igencsak hálás volt a magyar kormánynak az úgynevezett baltás gyilkos kiadásáért. Bár Wilhelmnek a tervezett Westline System Kft.-jét végül is nem jegyezte be a cégbíróság, a Pro Patria-csoport elektronikai cége radarokat szállított az azeri határőrségnek.
Később a Pro Patria másik vezető tisztségviselője, a Szásszal egy időben ott dolgozó Kadosa Zoltán is kamatoztatni tudta ismeretségét. 2014-ben az ő cége lett az üzemeltetője a szudáni–magyar kereskedőháznak. Bár a kormány az elmúlt hetekben módszeresen kifüstölte az eddigi megbízottakat az afrikai és dél-amerikai pozíciókból, éppen a hirtelen irányváltások erősítették meg azokat a korábbi mendemondákat, hogy Orbánék az elmúlt években több hálózati embert is beengedtek a kereskedőházak működtetésébe. A titkosszolgák azonban a jelek szerint nem mindenkinek a megelégedésére dolgoztak.
Miközben a hazai kinevezettek között hemzsegnek a biztonsági figurák, a kormány a lehető legközelebb engedte magához a kétes hírű arab üzletembereket. A jordán tiszteletbeli konzul, Zaid Naffa, akinek a testvére a Magyar Nemzeti Kereskedőház arab országokért felelős kereskedelmi igazgatója volt, éppen a honosítását kérte, amikor elbukott a magyar terrorelhárítók átvilágításán. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Naffa közvetlen kapcsolatot tart fenn Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal.
A szakszolgálati és nyomozói tudás alkalmazását persze nem a Fidesz találta fel. Doszpot Péter egykori sztárrendőr is alezredesi rangban szerelt le 2001-ben, de a következő évben már szocialista parlamenti képviselő volt. Mandátumáról két év múlva mondott le, azóta az üzleti életben dolgozik. Itt sem sikertelen. Az Ex-Id Zrt., amelynek Doszpot kisebbségi résztulajdonosa volt 2015-ig az Expol Holding nevű vállalkozásán keresztül, idén már másodszor nyert egyedüli ajánlattevőként a fővárosi fideszesek játékterepének számító Főtáv követelésbehajtási tenderén. A négy évre szóló, 1,6 milliárd forintos szerződés szerint a cég vállalja a hátralékosok megkeresését akár magánnyomozói eszközök bevetésével is. A vállalkozás többségi tulajdonosa jelenleg Doszpot egykori kollégája, Boros Sándor.
Nem hagyott fel a szakmával Doszpot másik volt rendőrtársa, a terrorelhárító kommandós Jungwirth István sem, aki személybiztonsági tevékenységre novemberben új céget is alapított, az Expol Service Kft.-t. Jungwirthnak az Expol-cégcsoportból kinőtt vállalkozásai egyebek közt követeléskezeléssel foglalkoznak, és így jelentek meg az állami vagyonkezelő vezetője, Szivek Norbert holdudvarában is. Az Expol Kft. referenciái között szerepel Bolevácz Éva ügyvédi irodája. Márpedig az elmúlt hónapokban éppen Bolevácz vette át azokat a cégeket, amelyek több értékes ingatlant is felhajtottak részben Sziveknek, és főképp a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak.
Közelebb került a tűzhöz Doszpot korábbi nyomozótársa, Csík Zoltán. Csíknak és Doszpotnak közös cége is volt Promontor 2000 Kft. néven, ám Csík ma már sokkal nagyobb tétben űzi az ipart. Az egykori gyilkosságis 2014-ben tűnt fel először Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő egyik vállalkozásában, az Aranykorona Zrt.-ben, majd később az Opimus-csoport cégeiben, vidéki szállodák tulajdonostársaságaiban. Bár tavasszal olyan pletykák röppentek fel, hogy elszámolási vita támadt Mészáros és Csík között, és az exrendőr az elmúlt hónapokban tényleg távozott néhány társaság vezetőségéből, még így is több Mészáros-cégben érdekelt. A Csík résztulajdonában lévő Event-Immo Kft. pedig a hírek szerint még mindig fontos szerepet játszik Mészáros cégbirodalmának az Orbán Ráhelhez és Tiborcz Istvánhoz közelebb eső, szállodabizniszes részén.
A biztonsági cégek rendőrségi, titkosszolgálati kötődése már-már közhely. Amikor például Pintér Sándor éppen nem belügyminiszter, akkor az egyik legnagyobb ilyen magánvállalkozás tulajdonosa. A Civil Biztonsági Zrt. a politikus kormányzati pozíciója óta megint nem Pintér nevén van, viszont kiváló munkaadója a kimustrált belügyeseknek. Ide tért vissza kabinetfőnöki-államtitkári vargabetűje után Tasnádi László is. Az egykori pártállamban III/II-es, vagyis kémelhárító operatív tiszt alig három héttel az után, hogy 2017 januárjában távozott a minisztériumból, a Civil igazgatóságában találta magát. A kormányfő másik bizalmasa, Garancsi György pedig éppen a hetekben jutott hozzá egy biztonsági céghez, történetesen a legnagyobbhoz, a G4S-hez, miután kivásárolta a dán–brit tulajdonost. A G4S-ben ugyanakkor a legutóbbi időkig vezető pozíciót töltöttek be olyanok, akik a rendszerváltás előtt a belügyminisztérium KISZ-bizottságában dolgoztak.
Tarlós István főpolgármester is szívesen veszi körül magát egykori titkosszolgákkal, kémelhárítókkal, rendőrökkel. A két gyűjtőszerv közül az egyik a folyton változó, de most éppen rendészeti igazgatóságnak nevezett egység, amelyet Pető György egykori III/II-es kémelhárító vezet, miután felszámolta a szintén neki gründolt budapesti „FBI-t”, a Fővárosi Biztonsági Irodát. Petőhöz hasonlatosan szintén Óbudáról érkezett Zsolnai József, polgári védelmi parancsnok, akinek viszont a másik nagy exrendvédelmis gyűjtőponton, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél találtak helyet: a felügyelőbizottság elnöke lett.
Göbölös László egykori kémelhárító dandártábornokot azonban nem sikerült beügyeskedni az FKF vezérigazgatói székébe. A kinevezést Tarlós bizalmasa, Földi László biztonságpolitikus forszírozta, mondván, a köztisztasági cégre is ráférne némi tisztogatás, rendteremtés, de a főpolgármesternek végül sok volt az aktív tábornoki rang. Földi viszont, aki cégével, a Defenddel még 1998-ban bukkant fel az első Orbán-kormány fő biztonsági cégeként, egészen decemberig osztotta a tanácsokat Tarlósnak havi 700 ezer forintért, amikor még az ugyancsak rendpárti főpolgármesternek is vállalhatatlanná vált a civilek likvidálásáról értekező egykori hírszerző.
Korábban fontosabb feladata is volt Göbölösnek, mint hogy a közterület-fenntartó cég ügyeivel piszmogjon. 2015-ig az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójaként működött, majd a Magyar Nemzeti Bankhoz csatlakozott. Matolcsy György elnöki kinevezése után ugyanis TEK-esek (a Terrorelhárítási Központ munkatársai) és titkosszolgálati emberek özönlötték el a jegybankot. Az MNB-Biztonsági Zrt. élére Marosán Attilát nevezték ki, aki 2010-től a Köztársasági Őrezred személyvédelmi főosztályának vezetője volt, ám ami ennél is érdekesebb, ma is aktív rendőrtiszt. Egy évvel ezelőtt mégis lapátra tették a bankbiztonsági igazgatóság dolgozóit, köztük Göbölöst. A HVG-t informáló biztonsági szakember szerint ezek az átrendeződések korántsem csak Matolcsy paranoiájából fakadtak. A TEK-eseket és titkosszolgákat helyzetbe hozó személycserék arra is jók voltak, hogy szemmel tartsák magát az MNB nagy hatalmú urát, aki viszont rossz néven vette az efféle őrséget.
