A Rooseveltet a Sztálinnal egy épületben helyezték el "biztonsági okok miatt" és esténként a legenda szerint jókat sétálgattak és beszélgettek a kertben Churchillt meg az epeömlés kerülgette.
Abba nincs, és én is nagyon nehezen találtam meg azt is, amit ide felraktam.
Viszont én voltam Potsdamban a Cecilienhof-ban, ahol a tárgyalások folytak (mit ad a véletlen? Jó pár éve porig égett), és majd seggre ültem, mert a bejáratnál (akkor már mint múzeum működött) ott lógtak a falon ezek a térképek a megfelelő szöveggel együtt. Magyarul is.
Gondolom, ők csak tudták, mit raktak ki a falra, nem hiszem, hogy kamuztak volna.
Én erre nem emlékszem. Németország felosztásáról van szó, de hogy érinti ez Magyarországot? Általánosságban annyi volt a szovjet által megszállt területekről az igéret, hogy majd Sztalin rendez demokratikus választásokat Igy a jegyzőkönyv alapján ezt is inkább Churchill erölteti,
Lengyelországról:
SZTÁLIN azt feleli, hogy a választásokat egy hónap múlva megrendezhetik, ha nem kötretkezik be a fronton valamilyen katasztrófa, ha a németek nem mérnek vereséget a szövetségesekre; márpedig remélhető, hogy ez nem következik be.
CHURCHILL kijelenti, hogy a szabad választások természetesen megnyugtatnák a kedélyeket Angliában. A brit kormány támogatná az új kormányt, s minden egyéb kérdés elesne. Természetesen nem kérhetünk semmi olyat, ami gátolhatná a szovjet csapatok hadműveleteit. Ezek a hadműveletek az elsők. De ha két hónapon belül sikerülne megtartani a választásokat, ezáltal teljesen új helyzet alakulna ki, és ezt senki sem vitathatná.
ROOSEVELT azt ajánlja, hogy ezt a kérdést utalják át megvizsgálásra a külügyminiszterekhez.
1945. február 4-én vette kezdetét a jaltai konferencia, ahol a „három nagy”, Winston Churchill, Franklin Delano Roosevelt és Sztálin megrajzolta a náci Németország bukása utáni Európa és a világ új arcát. A teheráni találkozó után 14 hónappal rendezett tárgyalások meghatározták a kelet-európai államok, köztük Magyarország sorsát, és elvetették az 1945 után kezdődő hidegháborús viszály magvait
Nem, mint Magyarország, hanem mint az elkövetkezendő Németország felosztása és itt dobta be Churchill az alábbi tervet, amit a zsugásvili már ott elvetett.
Potsdamban azért megismételte, de már a tárgyalást se ő fejezte be és a joszif ugyanúgy nyetet mondott.
"Magyarország sorsáról pedig már valójában a jaltai konferencián döntöttek a nagyhatalmak."
Már a Teheráni konferencián mondta Sztálin a többieknek, hogy amikor osztrákokat ejtenek foglyul, azok már messziről kiabálják, hogy ők osztrákok és nem németek.
Magyarországról Jaltán (meg Potsdamban) meg úgy, hogy nem fogadják el Churchillnak ezt a tervét:
Így aztán egyáltalán tovább létezhetett Magyarország.
Azért arról az "apróságról" se feledkezzünk el, hogy az osztrák államszerződés (és a Varsói Szerződés) aláírásával egy időben (két nappal korábban) az NSZK a NATO teljes jogú tagja lett és elkezdett fegyverkezni!
És egész európában nem érkezett összesen annyi feljelentés a Gestapohoz mint nálunk.
Azt nem tudom, hogy felülmúlta ebben az ország a többit, azt viszont tudom, hogy ebben az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtott az ország mindez állami irányítással.
A Varsói Szerződés megalakulásával gyanez a helyzet állt elő az itt ideiglenesen (de akiknek öröklakásokat építettek) állomásozó szovjet csapatokkal is.
Az "ideiglenes" narratíva azért ment mert az osztrák szerződésben vállalták a szovjetek, hogy nem csak a csapatokat hanem az utánpótlási vonalat is kivonják az pedig Magyarországon keresztül ment. Erre a magyar kormány "önként" felkérte a VSz-t, hogy a szovjet csapatok ideiglenesen maradjanak ezzel segítsék az ország védelmét. Magyarul: megkerülték az osztrák szerződésben vállaltakat. Ezt azonban nem lehetett mondani ezért ment ez a duma.
Attól még egy német rendőr nem léphet fel egy amcsi katona ellen ma sem.
Nagyon a sötét erdőben császkálsz jó mélyen ,ráadásul bekötött szemmel.
Ausztriából nem azért vonultak ki a szovjetek ,mert nem találtak bábfigurákat , kollaboránsokat a szovjet típusú rendszer bevezetéséhez.
Ezt nem is akarták . Egyébként Ausztriát is megszállták a háború végére ,nemcsak a szovjetek ,hanem az amerikaiak, az angolok és a franciák is ,akárcsak Németországot. Az döntötte el igazából Ausztria sorsát ,hogy nem tekintett egyik győztes hatalom sem úgy az országra mint pl. Magyarországra, amelyik az utolsó puskalövésig kitartott a náci Németország oldalán. Vagyis úgy tekintettek az országra mint a náci Németország első áldozatára, és nem úgy mint szövetségesére. Ezért is tarthatta meg az ország az 1938-as határait, vita nélkül. Az osztrákok vállalták a semlegességet, és azt ,hogy nem törekszenek a Németországgal való politikai és gazdasági únióra. Magyarul , Ausztria független államként éli tovább az életét. És persze megtiltották az ország fegyverkezését. Ezért alakult így az ország sorsa ,és nem másért.
Magyarország sorsáról pedig már valójában a jaltai konferencián döntöttek a nagyhatalmak.
Ja. És egész európában nem érkezett összesen annyi feljelentés a Gestapohoz mint nálunk. Urban legend. Egyszerűen nem volt értelme és túl sokba került ott állomásoztatni ugyanannyi katonát mint nálunk mikor a bécsi medencét és a digók felőli átjárót a magyar hadsereg is le tudta volna zárni arra a két napra amíg ideérnek az igazi orosz csapatok.
A párizsi békeszerződés értelmében szovjet csapatok addig maradhattak volna Magyarországon, amíg megszületik az államszerződés Ausztriával, ami után mind a négy hatalom csapatai kivonulnak onnan. Nem véletlen az évszem megegyezése és közelisége - 1955-1956 államszwrzőüdés - VSZ - forradalom, illetve a közismert 56-os jelszó: legyen úgy mint Bécsben volt.
De a lényeg a szerződés tartalma. Elvégre a Mi Egyetlen Vezérlő Csillagunk se akarja kipaterolni kies hazánkból a NATO kontingens ámerikai tagjait. Tán Ő (Aki Soha Nem Hazudott - ellentétben a Hazog El Qróval és a Tolvaj Libás Lúdmillával) jobban tudja, hogy akkor most megszállottak vagyunk-é avagy senem.
A Varsói Szerződés megalakulásával gyanez a helyzet állt elő az itt ideiglenesen (de akiknek öröklakásokat építettek) állomásozó szovjet csapatokkal is.
Az elnevezés a lényeg?
Attól még egy német rendőr nem léphet fel egy amcsi katona ellen ma sem.
Szólni kell az MP-nek.
Igaz, azok először lecsapják a delikvenst, aztán megérdeklődik, hogy mi is volt a probléma vele. Láttam ilyet.
Nos, nem egy jelentéktelen portugál politikus a lényeg, hanem az, hogy a nem balszerencse és sok viszály után, hanem éppengogy benne lévő Európában ekkora vihart kavart, kavar az EU második legszegényebb és más vonatkozásokban is jelentéktelen, legfeljebb kecéssé jelentős tagországa. A Néppárt kellemetlen helyzetben van, elvégre a tagországi parlamenti arányokat tekintve a Fidez a legerősebb tagja, ezért egyelőre (!) nem a nyílt szakítás, hanem a rzgalmas elszakadás politikáját folytatja:)
És hogy jön egy ilyen izé ahhoz, hogy fikázza sokat szenvedett kis hazánkat, pont most, amikor annyi balszerencse közt, oly sok viszály után végre ott van előttünk az alagút a fény végén, mert Ő, A Jel, Az Ember Aki Soha Nem Hazudott, megmutatta a felemelkedés -mit felemelkedés! A Sic itur ad astra- útját!
