Taliándörögdön két objektum "számolható el" a románkori mozgalomba. Az egyik a rom, a másik az Általad említett templom. A kapolcsi rom számomra is rejtély.
Az egyik úticél Taliándörögd volt, Szent András templomromot kerestük fel. A falun kívül található meg, már messziről kicsúcsosodik a pusztában. Többször is jártam erre, leginkább a kapolcsi fesztivál keretén belül, helyszíne is volt a rendezvényeknek. Most kicsit alaposabban megtekintettük. Ráadásul kétszer is, mert feleségem itt kiejtette a telefonját a zsebéből, így két óra múlva újra visszajöttünk :-).
Pecsételek a füzetben, majd belenézek a Román kori templomromok mozgalom mellé készült excel táblába, és mit olvasok?
„Római katolikus templom, XIII századi templomra csak a megmaradt kő keresztelőkút emlékeztet”
Nofene, akkor nem is a Szent András templom volt amit kerestünk? (Persze azt is, más túramozgalom miatt is, illetve a leírás szerint ez is korabeli templomrom). Három templomot is találtunk a faluban, az említettet is megleltük, de bejutni nem tudtunk.
Illetve találtunk egy ilyen romot a szomszéd faluban is Kapolcson, de ez fogalmunk se volt, micsoda.
Nagyon szépek! Kicsit irigykedem! És eszembe jutott egy őrült (?) ötlet (talán április 1. hatása?): a mi topikunk is rendezhetne egyszer topiktúrát a témába vágó szép látnivalók együttes felkeresésére, telekocsikkal.
Helyszím Keszthely, a cél tárgya a Rotunda alapjai nevű műemlék.
A templom teljesen be van kerítve, ásatások, térrendezés és egyebek folyik, és nem akartam átmászni a masszív fémkordonon. Így csak viszonylag távolról tudtuk megnézni, amit szerettünk volna.....
Inne a következő cél volt a Zalavári Récéskúti bazilika templom romjai voltak, ami 20 perces sétával érhető el. Kisétálunk a főútra, elindulunk Zalavár irányába, majd alig 200 méter után a következő táblát és utat találjuk meg:
Besétálunk szépen, és 10 perc múlva elénk tárul a rom:
Te akartad :-) Egyébként készül egy komplex túrabeszámoló, mert nem csak Román kori templomromok lettek felkeresve….
De maradjunk a topicnál.
Reggel nekiindulva Zalavárt vettem célba, egyedül, mert feleségem sajnos lebetegedett. Zalaváron két rom is felfedezhető, A Szerzetesi templom romja illetve a Récéskúti bazilika romja. A térképem pusztán ez utóbbit jelöli, így nem voltam még biztos benne, mit hol fogok megtalálni, neten meg nem nagyon keresgéltem. Erre a napra más programunk volt, de mivel „egyedül maradtam” jött az ötlet Zalavár irányába sok egyéb jóval, viszont nem néztem nagyon utána semminek az „add-hock” akció miatt..
A Récéskúti bazilika romot Zalavártól nyugatra lehet fellelni bent az erdőben, ami már tulajdonképpen a Kis-Balaton Tájvédelmi körzetben található. És bizony nincs innen messze a másik rom se, alig párszáz méter légvonalban!
Aki ezeket a romokat szeretné megtalálni a legegyszerűbb módja az, ha a Kis-Balaton Múzeumot keresi meg. Külön buszmegállója is van, és mindenhol ki van táblázva merre is kell keresni, Zalavár községtől durván két km. távolságra lehet. Én ide jöttem először, megtekintettem a Múzeumot és ott megkérdeztem, hátha tudják, hol is van Szerzetesi templomrom. Kérem szépen, a múzeum mögött található 100 méterrel. A múzeum megtekintése után így megkerülve az épületet, a romot kerestem fel.
Az itt megtekinthető ismertető szerint több épület is állt itt, többféle elnevezéssel. Hadriánus mártir zarándoktemplom, Szent Mária Templom, Szent Adorján bencés monostor Az oka, hogy Zalavár egy Végvár volt, és több épület is fellelhető itt, azaz egy épületegyüttes a váron belül.
A legnagyobb épület alapjai teljesen láthatóak a romnak, kb. 40 centi magasan állnak a romok, mögötte további ásatások vannak.
A rom mellett egy kis kápolna is található – ennek Árpád kori alapjaira 1996-ban emeltek egy újabb templomot.
A múzeum és a templom mellett áll egy modern Makovecz építmény is.
Pár panorámakép a helyről, nem tudom itt a fórum mennyire adja vissza:
Jujj, kedves Jazzkedvelő!, amellett, hogy a jazzt én is szeretem, már inkább ami a blues felé hajlik, nem néztél véletlenül körül az egregyi templom belsejében? Keresem az itteni középkori keresztelőmedencét, mostanában elutazni nem tudtam oda, de 1934-ben még megvolt, azóta ilyen hivatkozásokat találtam a templom keresztelőkútjáról:
"A legújabb időkig a szentélyben megbecsülve állott a kőből faragott, egyszerű, de eredeti keresztelő kút; alapja gömbölyű oszlopon nyugvó, négyszögletű oszlopfej."…" ma a torony D-i falánál hentereg."
Tegnap egregyi templomnézésben voltunk ismét. Amikor odaértünk meglepetésünkre zárva olt, de pont jött a hölgy, aki a temlom életét tartja kordában. Egy komoly előadást hallgathattunk véig, és még a finom Cserszegi Fűszereséből is vettünk utána. Hiába no, az árukapcsolás.....
A mai napon is jópár templomromot - meg egyéb más mozgalmak érintőpontjait - érintettünk, de még rendeznem kell a sorokat.
Nem értek hozzá túlságosan, de én laikusként azt mondanám, árt neki nagyonis. A gyökerek és vastag indák, ágak nyomják szét a falat, a sorok között befurakodnak a kövek közé. Kis túlzással lehet a növényzet tartja már az egészet. Van hogy átmegy a falon egyik oldalról a másikra, azaz kifúrta idóvel szabályosan.
Tetszik ez a rom ezzel a sűrű repkényes növénytakaróval...ez most jó a megmaradt falnak hogy birtokba veszi a természet vagy nem,védi vagy a romlását segíti ez a sűrű zöld?