" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam is gyorsan érnek....tavaly még januárban is volt, idén már nem lesz, és nem azért mert napi 5 darab dszilva jól esik. :))))) Nyilván az átlag feletti vénasszonyok nyara sokat segitett az érésben. Lehet jobb lett volna hamarabb leszedni, izre olyan, mint a fán még kevésbé beért tavalyi.
Hogy fajtát is említsek, mert ugye mindegyiknek más az érési ideje, nálam a Rosseyanka rég megérett, már el is felejtődött. 164 szem termett. Remélem a Nikita tovább bírja majd.
Ha kikanyarítom akkor már sehol sem fekete. Úgy néz ki felszelve mint a képen. Úgy kb 3-5 órát vannak fagyasztóban utána kiveszem és felvágva megesszük.
Talán az enyém más fajta TIPO azt hiszem kb 15 -18 éves lehet.
17 óráig megfeledkeztem a fagyasztott Rosseyankáról. 8 órai fagyasztás és kiengedés után lottyadt puha lett, és nem tűnt el teljesen a csersav. Kb. legalább 10 percig éreztem a nyelvemen. Nem finom.
Az nem madár csípés. Nálam is sok ilyen lett. Ha megnézed, a gyümölcs héja sértetlen. Én először arra gyanakodtam hogy még zölden megszívogatta a poloska, mert láttam néhányat a gyümölcsöknél. De azt se. Valamilyen gombás betegség lehet amit kb. félig kifejlődve vagy annál kisebb méreténél kapott a gyümölcs.
Az első képen azok vannak amit megcsipkedtek a madarak.
Ezt a részt jól kivágom és kb. 3-5 órára a fagyasztóba teszem.
A második képen ami még rajta maradt később/madaraktól/időjárástól függően szedjük le kb 90 db.
A harmadik képen a fagyasztóból kivett /felvágott mézédes nem fanyar gyümölcs.
Csak a hibásakat fagyasztom mert különben tönkre menne.
Ezt is alig bírjuk megenni.
A csúcsáról, kitolható alu létrával szedtük le.
A többit elérjük vagy kétágú létrával szedjük le.
Kb 90 db-t a tetőrészbe raktam kevéssé voltak érettek és ott sokáig fognak elállni a hideg miatt. Ráadásul sorban raktam van elég hely és nem tud beérni hamar.
Vagy 30db-t már megettünk.
Tavaly rá voltunk szorulva hogy banánnal/almával összezárjuk hogy ehessünk.
Köszönöm ezt az információt! Most, 9 órakor betettem 2 kemény Rosseyankát a fagyasztóba hogy lássam délután mi lesz. Gondolom a 20 fokos fagytól nem csak csersavmentes, de puha is lesz. :)
Már szépen besárgulták a gyümölcsök, szerintem a kevésbe érettnek látszó gyümölcsök is már finom édesre érnek majd. A levelek is erősen potyognak már, különösen igaz ez a Costatára.
Folyamatosan érlelem almákkal a gyümölcsöket, finom édesek. Jövő hét végén leszüretelem a teljes termést. Jó ötlet a fagyasztás,mert a nem teljesen hibátlan gyümölcsök így sokáig eltarhatók, mellékesen a csersav mentesítés is megtörténik.
Bármikor szívesen látlak:) A szőrös a sajátom, amit az aranyeső bokor alatt láttál nyáron a cserépben. Szépen legyökeresedtek. Azért a tiedből még szeretnék hajtatni, mert az sajnos nem sikerült....Az oltással kapcsolatban biztos vagyok benne hogy az is menni fog. Pont neked ne menne?? :)
Köszönöm. Nikita érése is elég korai, már szeptember elejétől ellehet kezdeni a szüretet,de fagyokig
a fán lehet hagyni a gyümölcsöket.
Nem tudom miért hibásak a Rosseyanka gyümölcsei. Gyanakodtam a poloskákra melyek tömegesen voltak a datolyaszilva fákon, de a gyümölcsöket nem szurkálták nálam. Korábban olvastam, hogy van aki gombabetegségek ellen permetezi a datolyaszilvát is. Akkor ezt badarságnak gondoltam, de ebben az évben a Vaniglia gyümölcsök 5-8%-án van hiba, ezek a gyümölcsök a fán puhára értek. Costata, Mercatelli minden gyümölcs teljesen egészséges a poloska invázió ellenére. Tél végi lemosó permetezéssel próbálom megoldani a kérdést.
Ha jól látom CSIxy fórum társ egyik fajtád a Rosseyanka? Hibátlannak látszanak a gyümölcsök.
Szia Gyula. A kevéske Rosseyankám és Nikitám szépen beért (idén először). Őket még Cívis 50-től kaptam, vagy hat éve, az ő oltványai. Másfél ládányi félig zöldet szedtem le az általam ismeretlen fajtájú hegyes bordás fajtáról. Tavaly termett először, nagyon finom volt, félig zölden is beérlelte az almás kezelés. Ez idén már megmetszette magát (tört az ága). Én már leszedtem mindet. Lett gyökeresed a Monty kivimből?
Köszönöm kedves szomszédasszony! Gratulálok a szőrös kivi gyökereztetéshez! Erről még fogunk eszmecserét folytatni, ha lehet. Paw-pawot már tudok oltani, de sajnos a kivire és a hurmára még nem éreztem rá, de majd bejön egyszer az is.
Nagyon szép a gyümölcsöd. Nálam szinte minden szem hibás.
A Rosseyanka szüret érett volt, 2 napja leszedtem. Volt egy érett szem, idebent zacskóból alma mellől pedig már lehet eszegetni. A levelek lesárgultak, a fele le is hullott.
A Nikita lehet hogy később érő lesz, annak a levelei még zöldek.
Álltalában október végén szoktam szüretelni, de szerencsére itt Dél-Alföldön most gyenge fagyok voltak csak. Természetes levélhullás megkezdődött, de nem fagytak meg a levelek, ezért várok a szürettel. Jelen állás szerint várhatók november közepéig, de ahol volt már -4,-5 C fok könnyen fagykárt szenvedhetett a fán lévő gyümölcs. Costata levele nagyon szép ilyenkor, de mivel ez egy kései fajta a gyümölcs minőségének jót tesz majd a napsütéses novemberi időjárás.
Ebben és a másik topik. ban évekig ment a vita a gyümölcs fagyállóságán. Ha van kedved, keress rá.
Az egyik sarkos vélemény szerint a fagyok előtt le kell szedni, mert nem megérik és puhává válik, hanem megfagy és löttyedtté válik. A másik topikban a határozott vélemény az volt, hogy -1, -2 fokot károsodás nélkül túlél.
Ha van kedved, próbáld ki. Én sosem próbáltam, óvatos duhajként a minuszok előtti utolsó pillanatban mindig leszedtem.
A fotódon levő zöldek még éretlenek, de ez is megfagyhat. Ha benn utóérleled, megpuhulhat, de az íze nem lesz azonos a normál módon érettel. Biztos ismered a kifejezést: "kényszerérett".
Costata
Mercatelli
Vaniglia