Olvastam egy jó izgalmas hétvégi programról. Végre valami program, és nem is kerül százezrekbe. http://www.mozgasvilag.hu/hirek/raftingolj_kedvezmenyesen_a_mozgasvilaggal/?ikid=1&id=78817&sid=121150664704
Sajnos a megszorítások miatt idén már csak itthon tudunk elmenni a kedvesemmel nyaralni. Minden nyáron sikerült valamelyik tengerpartra elutazni. Minden évben készültem a motorostalálkozóra Alsóörsön, de soha nem jött össze. Idén valószínű megnézzük csak szállást kellene találnunk. Tudna segíteni valaki, hogy hol melyik szállodába érdemes szobát foglalni?
Szia!Hosszú idő után csak most néztem be a topikba, így a hozzászólásodat is most olvastam. Te azóta már vissza is tértél Belgiumból. Biztosan minden rendben ment és legközelebb már gyakorlott egyedül utazó leszel. A gyerekeknek szerintem jót tett az a néhány nap, amikor a nagyszülők kényeztették őket, és utána egy kiegyensúlyozott anyukát kaptak vissza.
Helló!Nagyon tetszenek a hozzászólásaid.Én most készülök Belgiumba utazni,mert a férjem ott dolgozik és meg szeretném látogatni,mert sajnos csak Húsvétra tud hazajönni.3 kisgyermeket hagyok a mamáknál,néhány napra.Már most össze van szorulva a gyomrom.Ráadásul 4 éves voltam,amikor utoljára repülőn ültem,fogalmam sincs,hogy működik a helyfoglalás,a csomagok?Ráadásul azt sem tudom,hogy elég e a személyi vagy útlevél kell?kb.2 hét múlva utaznék.
Amikor a faszén nem más, mint szerves önkritika...
Sokat filóztam, hogy betegyem-e, de bakker, röhögjetek Ti is, ezért készült a kép... :D
Hazafelé Korzikáról Olaszországon át (nem akartunk megállni, jobb egyben lenyomni azt a 11-12 órát felkiálltással), a kajálást is a kocsiban végeztük el. Amikor előkerült a bagetthez a légkondi rácsán dermedő vaj, visítva nyúltam a fényképezőhöz. Utazott a magyar.
Eszembe jutott egy régebbi a Törökország Top 10-ből:
"Egy hülye kérdésem lehetne? Mi az az Atatürk, vagy ki az? Mert ha a google-ben rákeresek egy személyt dog ki, viszont nagyon sok honlapon megtalálom ezt a kifejezést. Sőt az Antalya reptér honlapján a repülési információba pedig az állt ma több helyen, hogy Istanbul Atatürk. Tehát nem igazán értem, hogy ez most akkor mi?"
Az azért súlyos, ha még úgy sem esik le neki, ha már a gugli is megmagyarázta....
Az egyiptomi topicokban érdekes hozzászólások vannak, különösen tetszik ez:)))
"Én is pont ezért nem megyek többet a Sheratonba, kilép az ember a szállodából és ott az a nagy bazi sivatag. Azért ez fontos szempont. Ráadásul meg ott az a sok arab mindenfelé."
Én 8éves voltam, amikor először elvittek külföldre, aztán minden évben voltunk valahol. Év közben inkább spóroltunk, hogy nyáron elmehessünk, és bár sokak szerint furcsa volt - és én sem értettem akkor, hogy mi olyan érdekes pl. a Mona Lisaban :D - azért a szüleimnek rengeteget köszönhetek, hogy láthattam a világ sok-sok országát. Én továbbadom majd a gyerekeimnek is később :)
Elhiszem! :) Ettől függetlenül én még mindig úgy érzem, nekünk az a legjobb, ha együtt megyünk, s ha majd már nem akar mindig velünk jönni a lányunk, elmegyünk kettesben is. Mindenki csinálja úgy, ahogy ő helyesnek tartja, ahogy neki és a családjának a legjobb. Csak azért írtam le a tapasztalatainkat, hogy azok, akik esetleg úgy gondolják, kisgyerekkel nem érdemes együtt utazni, lássanak egy példát arra, hogy lehet, csak kicsit másképp kell megszervezni a dolgokat, hogy a gyerek is élvezze és megszeresse az utazást. Szerintem az utazás az egyik legjobb módszer a világ megismerésére, akár felnőttről, akár gyerekről van szó, s ha a kellemest összekötjük a hasznossal, az mindenkinek jó.
Én ugyanazt csináltam amit Te írsz. Az én gyerekeim már nagyok és húsz éven keresztül sehova nem mentünk nélkülük. A huszadik házassági évfordulónkon utaztunk el először néhány napra csak ketten a férjemmel. Ott és akkor érzékeltem azt, hogy erre nagyon nagy szükségünk volt (míg át nem éltem ezt a néhány napot nem hittem, nem gondoltam erre ), és talán már hamarabb meg kellett volna tennünk. A huszonegynéhány év tapasztalatával a hátam mögött írom azt, hogy nem veszel el a gyerekedtől semmit, ha egy-két napot csak a pároddal töltesz, de ez egy másféle feltöltődést jelent, mint amit velük élsz át.
Hidd el, én nagyon örülök annak, hogy az egyetemista gyerekeink még mindig jönnek velünk (persze mennek a haverokkal is ), mert nekik is jó, hogy együtt vagyunk.
Mindig a gyerek érdeke volt, és a mai napig is az a legfontosabb a számunkra, de ennyi év tapasztalata után azt írom, hogy nem sérül ez az érdek attól, ha a szülő nagy ritkán magára is gondol.
Akár én is írhattam volna.... pontosan ugyanez a véleményem nekem is, illetve én is hasonlóan nevelem a gyerekeimet, talán annyi különbséggel, hogy ők 3 nyelven kommunikálnak, illetve tanítjuk őket 3 nyelven (ebből 2 anya ill apanyelv:)
Bajnak nem baj, de én valahogy nem tudom megtenni, hogy elutazzak pár napra vagy akár 1-2 hétre a gyerek nélkül. Inkább olyan programot szervezek, ami mindenkinek jó, csak együtt legyünk, éljük át együtt a különleges élményeket, mert számomra ez sokkal többet jelent, mintha egyedül tenném. Valószínűleg az az egyik fő oka, hogy annyira szeretek utazni, hogy bűnnek érzem megfosztani ettől a saját gyerekem, azt akarom, hogy ő is részesüljön minden jóból, amiben nekem részem van. Mi így töltődünk fel egész évre, s ettől talán még jobban érezzük, hogy összetartozunk. Annak pedig külön örülök, hogy a gyerekem olyan különleges élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodik, amelyektől sokkal magabiztosabban fog mozogni a világban, s ezek az emlékek és az utazásokon megszerzett tudás akkor is ott lesznek neki, amikor mi már nem.
