Az attól függ, mit számítunk régennek. Tavaly októberben. Szóval inkább a közelmúltban, azt mondanám. Szerintem nem csak felétek tekintik a gépjárművet státuszszimbólumnak, sokfelé ez a helyzet.
Asszem nekem is meg kellene látogatnom ezt az izét, szeretek én is állatokat simogatni. Ráját még úgysem láttam soha élőben, most erre is sor kerülhetne. És ha édesek, akkor pláne meg kell néznem őket. Szegény krokodilokon meg ne csodálkozz, ez az életük.
Baleset? Régen volt? Azért se szeretem a kocsikat, mert errefelé mindenki úgy viszonyul hozzájuk, mint a hülyegyerek, és státuszszimbólumnak tekintik, ami szerintem elég szerencsétlen dolog.
Csak a rája volt nyitott medencében, a többihez nem lehetett benyúlni. A krokodilok teljesen sztoikusak voltak, kétszer mentünk el mellettük kb. 1 óra eltéréssel, és addig nem mozdultak egy kicsit sem. A cápák is nagyon jók voltak, és a teknőcök is. De a legtöbbet a rájáknál voltunk, mert feljöttek, ha odament az ember, és csapkodták a medence falát. Édesek voltak.
Nálunk apuci tett valami hasonlót, de akkor még Wartburgunk volt és az nem tegnap vót. :-) Én nem tudok irtózni egyetlen gépjárműtől sem, pedig lenne rá okom. Én már majdnem befejeztem az életemet egyben.
Tropicarium? Az az a hely, ahol még soha nem voltam. Ráján kívül van más is simogatnivaló?
A kerek számok büszkévé teszik az embert. sinisát nem. :-)
Az ajtó bezáródott, csak nem most! Viola barátném csapta be kb. 13 évvel ezelőtt. :) Hát, nem tom. Annyira irtózom a kocsiktól, hogy azt kell gondolnom: előző életemet egy roncsban fejeztem be vagy valami hasonló.
Holnap Campona. Ez jó. A múltkor, mikor ott voltunk, bementünk a Tropicariumba, és rájákat simogattunk. Szuper volt!
Ez egy igen találó hasonlat volt, látszik, mi a hobbid. :-) De ezt írjuk a késői óra számlájára, meg tulajdonképpen a kocsi sem záródott be és a szám is elkelt.
Különben én is szeretem az autósokat, mert ha nem kettő, akkor négy kerékkel közlekedem. Megértem mindkét oldalt. A zebrás dolog durva, jujjj, belegondolni is rossz.
Igen - olyan vagyok, mint a kölyök, akire ráordítanak, hogy nehogy becsukja a kocsi ajtaját, mert benne van a kulcs, a hülye meg megrémül az ordítástól, és becsapja az ajtót.
A Cityben folyton balesetek vannak, minden nap elütnek valakit a zebrán, és a buszt nem engedik ki a megállóból. Különben szeretem az autósokat.
Pedig már kezdtem aggódni, hogy nem viszed el, és jön egy számvadász, aki jót röhög a markába és beteszi a puttonyába. De szerencsére erre nem került sor. Gondoltam, ez is elég figyelmeztetés volt - hát nem. :-)
Bicajjal tényleg remek közlekedni a városban, bár én ebben a Budapest nevezetű izében szoktam. Elütni engem is sokszor majdnem szoktak, de már nem is veszem észre ezeket. A kövér emberekkel vigyázz, ártanak a szemnek.
Hülye vagyok! :) Sose esett volna le a 4000-es. Ha figyelmeztetsz, valami örökbecsűt írok oda. Bár olyat nem tudok. De mondjuk, idekarcolhattam volna az elmúlt néhány nap megpróbáltatásainak zanzáját. Persze, jó dolog bicajjal tekerni a "városban". (Falu, és akkor még finom voltam). Párszor majdnem széttéptek a kutyák, egyszer majdnem elütött egy autó (nekem volt elsőbbségem), és ma megpillantottam a legkövérebb embert, akit valaha láttam.Micsoda élmények!
Szép, kerek hozzászólást. Egész pontosan a negyedik ezres számút. Engem csak a hetesek érdekelnek (a sárga csíkban legjobboldalt).
Amennyire én tudom, Pulitzert újságírói munkásságért osztanak, és nincs kikötve, hogy ki kaphatja meg. Egyébként egy magyar származású emberke ez a Pulitzer, de akár még az is lehet, hogy igazad van, és csak amcsik kaphatják meg. Nem tudom.
Tévedés vagy sem: Pulitzert nem csak amerikaiak kaphatnak? Ezt egy könyvben kérdezi az egyik szereplő a másiktól, de ott át akarják vágni egymást, szóval nem tuti.
Mit viszek el?
El kell keserítselek, nekem még nincs kész az Akadémiai köszönő beszédem. Ellenben a Pulitzer-díjat már holnap át tudnám venni. (Már látom, ezt nem kellett volna leírnom; egyszer még a fejemhez vágják, hogy nagy az arcom. Sebaj.)
Kitaláltam, hogy lemaradt, de amúgy az jött meg előbb. 4000 elviszed?
Kritikus mindenki AKAR lenni, ugyanúgy, ahogy minimum egyszer mindenki kitalálja a beszédet, amelyben megköszöni a díjat az Akadémiának... A második levél csak lemaradt az elsőtől.
Alapvetően én sem szeretem őket, csak ha olyat írnak valamiről, amivel egyet is értek. Ilyen azonban kifejezetten ritkán fordul elő. (Megjegyzem, én is akartam kritikus lenni...)
Ha jól láttam, akkor kettő is érkezett. Egy hosszabb meg egy rövidebb.
Igen :) No, nem jött össze Párizs - ennyit erről. Csak nekem tűnik így, vagy Pete valóban olyan játékot játszik mostanában, amit újonnan tanult? Nagyon horror volt látni, ahogy az alapvonal-játékot erőlteti. Jó volt, de horror, mintha nem is ő lett volna. De azért persze szép volt. Minden jót nekije.
Én csak az utolsó esőszünettől láttam a meccset. Pont elvette Gaudenzi adogatását, úgyhogy azt hittem oké döntő szett. Ezután viszont nem a régi Pete volt a pályán. Ilyen helyzetben ő nem szokta elbukni a szerváját. Egyszerűen nem való ő erre a vörös szarra.
Remélem a visszavonulás komolyan meg sem fordul a fejében még egy pár évig.
