Igen,ez lesz az, Ø4,06-ot ír, amit én Ø4,08-asnak mértem, viszont nekem Ø1-es tengelyre kellene illesztenem...
Majd,ha lesz egy kis időm rá,akkor megpróbálok csinálni egy metszőt hozzá, hogy felgyorsítsam a gyártást, aztán majd kiderül hogy működik e a dolog, vagy mehet tovább a késsel menetelés mint eddig...
Nem különleges méret, sima M0,3-mas 4,08-as átmérővel, Roco gyártmány ,H0e mozdonyaiba szokott ilyeneket tenni,
az a baj,hogy ez a méretű külön nem megvásárolható, csak tengelyezve csapágyakkal együtt, emiatt én szoktam csinálni őket a Roco mintájára...
A metszőgyártást meg azért kérdeztem, mert ha lenne hozzá egy megfelelő menetmetsző az nagyban megkönnyítené és felgyorsítaná a dolgomat. (Még metszőt nem csináltam ezért kérdeztem volna a tapasztalatokat.)
Korábban már volt dolgom ilyesmivel,-nálam alpakka ráf nélkül készült-,akkor még jobban jött volna ez a leírásod.
- Mostanában elég sok csigát kellet gyártanom (körülményesen, gépi menetelőtolást használva késsel vágva több lépésben...), ezért felmerült egy "csigametsző" ötlete.
Egy sima egyszerű menetmetsző lenne 28/"-os menettel, ~Ø4-es átmérővel.
Megírom itt is, hátha valakit érdekel. Küllős kocsikerekeket készítettem. A készítés folyamatát és a hozzá tartozó megfontolásokat fényképekkel illusztrálva leírtam a weboldalamon. Jó nézegetést!
Azt hiszem, van egy kis gyakorlatom fúrásban. Persze itt fémre gondolok, a puha műanyagban az ilyen pici furat meg sem marad. Azzal dicsekedhetek, az évek során eljutottam oda, hogy a 0,4mm-es fúrót már ritkán töröm el, még kézből, állvány nélküli fúrással sem. A 0,3-as már állvánnyal is kritikus. Ott már a törés a normális használat része. Egyszer próbálkoztam 0,25-össel. Az már egy ráfújástól is eltörik... :-((
Igen a Hestore-nál árban jobb, (jó hogy van megint, egy ideig nem lehetett kapni készletben). Minőségre kb. ugyanez a lidi-s hegye is (én inkább csak műanyaghoz használom).
Érdekes, megnézem. Azonban óvatosnak kell lenni! Vettem már olyan, kínai fúrókat (1,6mm-eseket), ahol a dobozban mind a 10-nek félre volt köszörülve az éle. Persze ki lehet köszörülni, de az 1,6mm-est már nem triviális - még nagyító alatt sem!
Az ilyen vasúti szakkönyvek az NDK-ban hiánycikkek voltak, NDK turisták nálunk vették. Egyszer egy NDK-s sorban állt előttem a pénztárnál, megnézte a 3,50-es NDK márka árát, megszorozta néggyel és 14 Ft-ot akart adni a pénztárosnak, az meg megmutatta neki a ceruzával a könyvbe írt 111 Ft-os árat.
Ez 100% fedi a valóságot, 1981-ben vettem Pécsett a Dampflok Archív 4. kötetét 114Ft -ért az Idegennyelvű könyvesboltban.
Mint írtam, az összes szerző NDK-s volt. Persze jó kapcsolatban álltak a nyugatra került kolegákkaĺ, hiszen - ez még az 1960-as, 1970-es években volt - többen a háború előtt, alatt együtt dolgoztak, ismerték egymást. Nyilván a könyvekben a háború utáni, nyugati fejlesztéseket ilyen információk alapján írták le. De olvastak nyugati szakirodalmat is. (Csak a nyugati újságok voltak betiltva az NDK-ban - akinél ilyet találtak a határon, rögtön elvették. Engem is többször átkutattak. De a szakirodalom mehetett.)
Nem. Az Alba, nyugat-német könyvkiadó szerződést kötött a Transpressel és nyugaton ők forgalmazták a könyveket. Azt nem tudom, hogy ezeket hol nyomtatták. Feltehetőleg az NDK-ban, csak a borító és egy-két oldal volt más bennük.
A modellek gyártóformáinak átadását csak magam gondoltam, a jelekből, hogy pl. sok hasonló mozdonyt adott ki a Märklin és a Piko.
A Transpress biztos, hogy sokfajta könyvet kiadott, saját szerzőset is. Lehet, hogy az Alba kiadónak adott könyvekkel fizettek a németektől kapott tartalmakért, miegyébért. A nyugat-németek sokmindenben segítették keletre szakadt nemzettársaikat.
Ezt a nyugatnémet könyv dolgot az NDK-centrumban hallottam, amikor drágállottam némelyik vasúti könyvüket, az eladó mondta, hogy "ez nyugatnémet minőség, legalábbis a tartalma".
A Piko modelljei saját fejlesztésk voltak. A Transpress kiadó keletnémet szerzők munkáit jelentette meg, Nyugat-Németországban az Alba kiadóval voltak szerződésben, akik átvették a Transpress könyveit és saját kiadásban is megjelentették.
Az NDK Piko valószínűleg megkapta a modellgyártó mintákat, kliséket, mifenét, és abból gyártották nyugatra a modelleket.
Mint ahogy a Transpress Verlag is megkapta a vasúti szakkönyvek nyomtatásához szükséges dolgokat a nyugatnémetektől, ezt biztosan tudom. Ilyen könyveket árultak a Deák téri NDK-centrumban, a metró lejáratnál, később autószalon lett a helyén.
(Az ilyen vasúti szakkönyvek az NDK-ban hiánycikkek voltak, NDK turisták nálunk vették. Egyszer egy NDK-s sorban állt előttem a pénztárnál, megnézte a 3,50-es NDK márka árát, megszorozta néggyel és 14 Ft-ot akart adni a pénztárosnak, az meg megmutatta neki a ceruzával a könyvbe írt 111 Ft-os árat.)
Az nem egyszerre volt, én legalábbis úgy tudom és úgy láttam. A legelején az olcsó "játékgyártók" tértek át a kínai termelésre. Pl. az IHC, akik azélőtt főleg Európában gyártattak - pl. a Mehanonál. Aztán a minőségi modelleknél az első a Life-Like volt, a Proto2000 (P2K) sorozattal. Utána sokan követték. Úgy tudom, az Athearn még sokáig folytatta a helyi gyártást - talán még ma is van, amit Amerikában készítenek. A Bowser is későn kezdett el Kínában gyártatni. Még később beszálltak teljesen új cégek is a buliba, mint a Broadway Limited, szintén kínai gyártással.
