" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem. A Soreli telepítésének szigorú kritériumai vannak. A mieink is nyilván vannak tartva a fajtatulajdonosnál a parcella helyrajzi számával pontos darabszám szerint.
Komárom is igencsak határszél, de azért annál Magyarországabb, mint mi, mivel elég közel van Budapesthez és a magyarországság mértékét leginkább ez szabja meg.
Szlovéniában lehet kapni speciális kivitápkeveréket. Nem tudom, milyen nagyon laksz Magyarországon (mi alig, szinte nem is), megéri-e eljönnöd érte idáig.
Köszönöm, igazából ősszel szeretnék telepíteni 3-4 tövet, ezért az érdeklődés, és még biztos sok kérdésem lesz :-D Előszőr kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán megmarad-e ott ahova szánom.
Esetleg ha az első évi, akár a további tápanyag ellátásról ha írnál bővebben, mivel, mikor mennyit, ha nincs szerves, milyen műtrágyát.........
A lefelé álló vesszők nem azért csüngnek, mert lefelé nőttek ki, hanem azért, mert ez a tavaszi első vesszőgeneráció a termőrügyekkel és most már a gyümölcsök súlya húzza le őket.
Ez a két, ma készült kép is ezt mutatja. Az elsőn egy tavaly lefektetett kordonkar (az idén először és utoljára) termővessző szerepben is. Jól látható, hogyan törnek elő belőle (az ég felé) a jövő évi termővesszők. /A mester társaságában!!!/ :)))
A másodikon egy ugyancsak tavaly kialakított pergoletta, rajta az idén fejlődő (jövő évi termő)vesszőkkel. Azért fakad olyan sok rügy, mert a kordonkar vízszintes pozíciójú.
A pergoletta alakzat nem egy fantázia szülte, tetszőleges forma, hanem a kivi működési elvére alapozott funkcionális megoldás. Tulajdonképpen a kivi működésének elvi vázlata.
Attól függetlenül, hogy hol milyen megfontolásból miféle praktikát alkalmaznak, a magyarázataimmal mindig azt szerettem volna elérni, hogy az olvasók a kivi (vagy egyéb növény) működési elvét értsék meg.
Mint mondtam, olaszul nem tudok, de itt a link, kérlek nézd meg, jahh, és nem akartam okoskodni, foggalmam nincs a kivi nevelésről, mint mondtam jelenleg csak az érdeklődési stádiumban vagyok :-P
Valóban van ilyen mesterséges beporzási módszer. Olyan helyen lehet szükség ilyenre, ahol nincsenek méhek, vagy a porzásban aktív egyéb rovarok. Nálunk egyelőre nincs szükség ilyen kényszermegoldásra.
Legesleggyorsabban teljesen függőlegesen nő. Ahogy csökkentem a talajszint és az inda által bezárt (90 fokos) szöget, úgy lassítom a növekedést. 60 fok környékén pedig már oldalrügyeket fakasztatok rajta tömegesen. Az pedig egyáltalán nem cél, meg ugye a növekedés lassítása sem.
Lenne egy kérdésem ezzel a 4-5 m-es függőleges szár nevelésével kapcsolatban.
A kérdésem a következő lenne: mindenképpen függőlegesen kell ezt a méretet elérni?
Már csak azért is kérdezem, mivel keresgéltem, olvasta (ez kicsit túlzás, olaszul nem tudván, google fordító segítségét kértem, kevés sikerrel) olasz cikkeket a neten, és ott a ferde szögben elérhetően nevelték a kivi szárakat, egy- egy oszlophoz többet is a kordonról.
Most hogy ezt leírtam, eszembe jutott még egy dolog, lehetséges, hogy jól vettem ki, hogy a virágport gyűjtik egy porszívó szerű szerkezettel, utána permetezéshez hasonlóan porozzák nagyüzemben a kivit?
Kérlek ha butaságot írtam, ne nevess, hisz ez a kérdések fóruma :-)
