Keresés

A jövő fizikájában helyre kell tenni a fogalmakat. Nem szabad össze-vissza keverni őket, mert ez félreértésekhez vezet. 

A mai fizikát a fogalmak keveredése, tisztázatlansága teszi zavarossá. 

Csak tiszta fogalmakkal, helyes elnevezésekkel lehet új fizikát építeni. 

A kettő ugyanaz. A gravitációs mező a helyes elnevezése annak, amit régen (helytelenül) gravitációs erőtérnek neveztek.  

Azért helytelen az erőtér elnevezés, mert a tér geometriai fogalom, a mező pedig fizikai fogalom. A tér az emberi elme szüleménye, a mező pedig a természet alkotása. Mind a kettő vektorokkal írható le, mert minden pontban nemcsak nagysága, hanem iránya is van a mezőnek. 

Pl. a gravitációs mező nagysága a Föld felszínén 9,81 kgm/s² és az iránya a Föld közepe felé mutat.

A Hold felszínén ez az érték csak a hatoda és a Hold közepe felé mutat.  

Az erőtér, és a mező nem teljesen fedi egymást, mert az egyik vektor-tér, a másik skalár-tér. Ami közös, az a tér megnevezés. De vajon miért?

@

Mit is írtál a másik topicban: "nézz utána!"

Mit is írtál a mik topicban: "nézz utána!"

Én pl. ezt találtam hirtelen:

A fizikai mező.

Az anyag egyik megjelenési formája, amely rendelkezik az anyag lényeges fizikai tulajdonságaival (tömeg, energia, impulzus, stb.), de hiányoznak belőle a különálló anyagi részekre jellemző vonások, pl. a határfelület, láthatóság, keménység.
Más anyagi egységekkel való kölcsönhatása erő formájában történik.
Legismertebb a gravitációs erőtér és az elektromágneses erőtér.

Adj kettőt, kérlek!

Hát persze, hogy van. Több is. 

Van erre forrásod?

Ez ma már elfogadott a fizikában, tehát nem én találtam ki. 

Ezt honnan vetted? Te találtad ki?

Az anyagnak két fajtája van.

A korpuszkuláris anyag és a mező.

Mindkettő anyag, csak másfajta.

Leírod, hogy anyag, de még kutatod (hogy kutatod???), mert nem olyan anyag, mint az anyag.

"...de anyag, ami nem anyag."

Meg a lapos agyad.

Megint kaptál egyet a fejedre a bambuszkarddal?

"A gravitációmentes vákuumtér is anyag?"

Az már nem lenne anyag.

De olyan sehol nincs.

Gravitációs mező mindenütt van az univerzumban.

Gravitációmentes hely nem létezik. 

"Hogy milyen anyag, azt még nem tudjuk. De nem ugyanolyan, mint a részecskékből álló korpuszkuláris anyag."

Ahha. Hülyézel, utána pedig leírod, hogy: de anyag, ami nem anyag. A könyved szupervicc lesz. Ha lesz...

" Mivel a gravitációs mező rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, így anyagnak kell lennie."

A gravitációmentes vákuumtér is anyag?

"Ha anyagból lenne, akkor anyagnak hívnák, és nem mezőnek."

Nagyon okos vagy dezsőke. Akkor szerinted, mivel mezőnek hívják, ezért mezőből van?

Ha nem azzal a lapos agyaddal gondolkoznál, akkor tudnád, hogy minden, ami a világon létezik, az anyagból van. Csakis az anyagnak vannak fizikai tulajdonságai. Mivel a gravitációs mező rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, így anyagnak kell lennie.

Hogy milyen anyag, azt még nem tudjuk. De nem ugyanolyan, mint a részecskékből álló korpuszkuláris anyag. 

Ha anyagból lenne, akkor anyagnak hívnák, és nem mezőnek. Szerinted milyen anyagból van a mező? És ne írd, hogy búzából! :-)

Ebben a témában igen.

De akad még bőven, amin törni kell a fejemet. 

„Szóval ezen ne törd a fejed. „  OK. Te már túl vagy a fejtörésen?

Gyula, ha szerinted a gravitációs mező nem anyag, akkor micsoda?

Erre ugye nem tudsz válaszolni?

"Szerintem meg sok féle anyagfajta létezik. Lásd a Mengyelejev táblázatot!"

Amik a Mengyelejev táblázatban vannak azok az elemek. 

Ne keverjük össze az anyag formáival. 

"... egy fizikai tulajdonságokkal rendelkező mező, önmaga betölti-e a 3D tér szerepét... "

Nem tölti be, de nem is töltheti. A mező egy létező anyag, a 3D tér pedig egy geometriai fogalom. Ezt sem szabad összekeverni.

"...vagy pedig a téridőben „beágyazódott” részhalmaz?"

A téridő sem létező anyag, csak egy (hibás) fogalom. Ennek nem lehet részhalmaza a valőságos mező. 

Szóval ezen ne törd a fejed. 

„Az új fizika szerint kétféle anyag létezik:

- részecskékből álló anyag (korpuszkuláris anyag)

- fizikai mezők, mit amilyen pl. a gravitációs mező.”

Szerintem meg sok féle anyagfajta létezik. Lásd a Mengyelejev táblázatot! (például: egy rozsdamentes acél palack és a belé zárt oxigén halmaz.)

Nekem az okoz „fejfájást”, hogy egy fizikai tulajdonságokkal rendelkező mező, önmaga betölti-e a 3D tér szerepét, vagy pedig a téridőben „beágyazódott” részhalmaz?

Te szuperfifikus, veled NEM érdemes dumálni!

Ezt a Ludas Matyi kinai kiadásában publikálhatnád!

"A kölcsönhatásokat teljesítö mezök NEM lehetnek részecskék ezek csak mezök!"

A kérdés nem az volt, hogy a mezők részecskék-e, hanem az, hogy valóságosan létező anyagból vannak-e?

Az új fizika szerint kétféle anyag létezik:

- részecskékből álló anyag (korpuszkuláris anyag)

- fizikai mezők, mit amilyen pl. a gravitációs mező.

Eszerint a gravitációs mező is anyag, csak egy másik formája az anyagnak. 

Amikor az elemi részecskék töltéseiből eredő c-vel terjedő mezők „leválnak”a részecskéről, akkor teljesítik feladatukat, ha kölcsön hatnak a többi részecskékkel. Ez leginkább a mozgatásukban nyilvánul meg? De mi hozza létre azokat a Lagrange multiplikátorokat, amik a több-részecskéket, az összetetteket stabilizálják?

De miből van a mező, ha nem anyagból?

A kölcsönhatásokat teljesítö mezök NEM lehetnek részecskék ezek csak mezök!

Az elektromágneses mezö is csak egy mezö, fotonok NEM léteznek!

Nem számít anyagnak, a gravitáció "csak" mezö, az elemi töltésekböl eredö c-vel terjedö mezö!

Aki nem tudja a különbséget a részecskék és a mezök közótt, ne is foglalkozzak a természet fizikai leírásával. Az mehet krumplit kapálni, vagy parkettát pucolni, mint construct!