" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Általában valamilyen megfontolásból használnak adott fajtájú alanyt, Ha a nemes lenő róla, akkor megszűnik az a hatás, amit az alany biztosít. A cseresznyénél, vagy almánál intenzív ültetvények esetében az alany a törpésítést hivatott biztosítani, őszibaracknál gyakran a talaj-kompatibilitást, stb.
A kákinál azért tehető meg az oltási pont föld alá süllyesztése, mert nem hajlamos a gyökeresedésre, tehát a nemes nem "nő le" az alanyról, ami pl. a cseresznyénél minden további nélkül megtörténik.
Bizony szabálysértést követünk el. Még csak nem is jegyzőkönyveztethetjük, mert nincs felhatalmazásunk a szaporításra.
Az úgynevezett 'royalty'-s árakban benne van mindig a fajtatulajdonos jogdíja, ami bizonyos esetekben elég borsos is lehet. A klubfajták esetében pedig még ennél is szigorúbb kötelmek vannak. A Soreli fajta minden egyede nyilván van tartva, de a termés értékesítése szabadon történik. A klubfajták esetében a forgalmazást csak a fajtatulajdonos szervezet, általában konzorcium bonyolíthatja.
Attól függ, hogy az ország mely részén lesz elültetve. Ha biztos, hogy nem fogja fagykárosodás érni akkor jó így is. Ha fagykárosodás érheti akkor kerüljön a föld szintje alá az oltási heg, hogyha visszafagyna , akkor meg tudjon újulni.
Engem is elkapott a kaki laz, vettem egy "udvari" :) tipot. Jelenleg 15cm magassagban van az oltas, ultethetem melyebbre vagy maradjon ebben a magassagban ?
Ez egy érdekes dolog. Tegyük fel,hogy szomszédok vagyunk és én kérek oltóágat,hogy átoltsam valamelyik növényemet,akkor szabálysértést követünk el?
Vagy azt is jegyzőkönyvezni kell? Egy hobbikertész akkor,hogy juthat szaporító anyaghoz?Egyébként egy magyar csomagküldő egy időben árulta,de sajnos nem jött össze a dolog,már nincs a választékukban.Náluk nem kellett semmi nyilvántartás.
A házam déli oldalán nyáron borzasztó meleg van, valami árnyékoláson gondolkodtam. Mivel szeretem a növényeket, úgy döntöttem hogy egy lugas jó árnyékot fog adni. A lugas szerkezete 1-2 napon belül teljesen kész lesz. Nem kicsi, az alapterülete 10mx5m, tehát 50m2, a magassága pedig még borzasztóbb, 3,5m. Erős vasszerkezetből építve(oszlopok:80mmx40mm, gerendák 40mmx400mm zártszelvények). Gyengébb is elég lett volna, ez az anyag viszont ingyen volt(bontásból származott). Ami még lényeges az az, hogy az egyik hosszú oldalról, és az egyik rövid oldalról(tehát "L" alakban) van lehetőségem növényeket futtatni rá, a másik két oldal a ház fala.
Felmerült az hogy kivit lenne jó futtatni rá(csak gy tudtam rávenni az asszonyt hogy támogassa az ötletet :-))) ). Szépek a levelei, és ha esetleg még teremne is... Szóval tanácsot szeretnék kérni tőletek. Először is van esélyem arra hogy ekkora alapterületű, és ilyen magasságú lugast 2 oldalról kivivel befuttassak? Mennyi tő kell ehhez, mennyi idő kell ehhez? Van esetleg valamilyen ajánlott fajta, és ajánlott beszerzési forrás? Bármilyen egyéb jó tanács? Estleg ne is kivit, hanem valami mást?
Keresek Budapest környéki szakembert, akinek van gyakorlata a szemzésben,
Tulajdonképpen egyetlen kaki fám maradt életben , amit Fityeházon vettem. Évekkel előtte vettem kiállitásokon, meg utána hoztam olasz országból több fajtát , van amelyik már elérte a termőkort is , de szép lassan mind tönkrement, de nem ástam ki , mind hozott oldalhajtást , meg ültettem pár virginiait is. Az oldalhajtás némelyike is nemesnek néz ki , de még nem terem / a levelek mások mint a többi /.
Végül is elég sok alanyom lenne , ezeket kéne átszemezni.
