" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azaz kifejezetten ellenjavallt Egerben Tipoval próbálkozni, ha DNY fekvésű völgyszint feletti 50 méteren lévő telken próbálkozok, akkor is? Viszont tudnám őket rakni olyan helyre ahol 10 éve a rozmaring jelentősebb fagykár nélkül áttelel. Vagy inkább 20 liter feletti dézsa? Sajnos én tudatlanként jutottam hozzá 2 tőhöz, úgy hogy a -20at simán kibírják..........
Akkora eső volt, a tök üres ezer literes tartály csurig volt, meg ki tudja mennyi melléfolyt. A gyerekek játékai csurig vízzel, (dömper, kis utánfutó) a tíz literes bogrács félig. Az IBC tartály még legnagyobb esőkor, vagy egész napos esegetéskor sem emelkedik nulláról félig.
A káki mindent kibír, ha elég mélyre ültetted. A Typo nem szereti a fagyot.
Tartsd nedvesen a földjét ha morzsásodik a locsolástól, ha viszont mocsáros gumikocsonyává válik a föld teteje a víztől akkor sok a víz és ne locsold. A káki gyökere nem bírja a levegő hiányt ,mint ahogy minden jól nevelt paprika féléről ezt tudjuk. Élő érett komposztot dolgozz be sekélyen a földje felső rétegébe. A többit a geleszták elintézik. Augusztus második felétől már ne locsold. Ha a termést meg akarod tartani akkor egyáltalán ne locsold , csak ha feltétlenül szükséges. Akkora levelek fognak rajta nőni mint a mariska bugyingója.
levelei nemigazan tetszenek, foltokban sargulnak, de egyelore nem merek hozzanyulni, olyan mintha valami megegette volna vagy esetleg serules nyoman sargul.
Szerintetek ha nyár végén próbálom kiültetni a kivit, és addig átültetem lényegesen nagyobb cserépbe, az megfelelő lesz? Egy barátom úgy döntött, vödörben neveli őket. Mert aztán ott az elfagyás réme is. Ti hogy véditek? A szememben nem tűnik jó ötletnek, hogy első évben fektessük és takarjuk a hajtásait, ahogy egy helyen olvastam.
Egy ádáz, nádszerű rizómás növényt kell kipuszítanom arról a helyről, ahova szántam. (Nemrég taroltam le őket, és már megint embermagasságúak. Igaz, a bambusz visszaszorítása is egy évembe telt.)Ráadásul jelenleg kényszerűen amolyan hétvégi kertész vagyok, utaznom kell arra a helyre, ahol a kertem van, félek, hogy ha valami közbejön, és nem tudok még hetente egyszer se odautazni, kitikkadnak a kivik. De látom, keresnem kell a megoldást a kiültetésre. (A kopasz kivi cserépben is nő, de lehet, hogy csak egy darabig.)
A kivi nemigen tud fejlődni cserépben mivel a gyökerei 4m sugarú körnek megfelelő földterületet szőnek át. Pergolettát sem tudsz szerelni a cserepes kivire.
Ki kell tehát ültetni és pergoletta művelést kialakítani.
Sziasztok! Három kamcsatkai mézbogyóm két éves, termés még nem volt rajtuk. Mi lehet a probléma? Alig napos helyen vannak, agyagos vályogtalajon, egy értől nem messze. Lehet, hogy a fényhiány?
Önporzó szőrös kivijeim (Actinidia deliciosa Jenny) növényei gyönyörűek, de több hónap alatt szinte semmit se nőttek. Félárnyékban, cserépben vannak. Szerintetek mi a gond velük?
nalam pedig megmutatta magat a tavaly vasarolt es tavasszal elultetett
ujjas orias
es a lila (a lilan tavaly vasarlaskor is voltak termeskezdemenyek, amik teleles utan zolden megmaradtak, de egyaltalan nem novekedtek, igy par hete letortem oket)
a gyoroki lapos viszont meg varat magara...majd talan jovore :)
ninovarganal elsotermesek vannak (tavalyi vesszok vegen), a tieiden valoszinuleg nem volt elsotermes, hanem az uj hajtasok also reszen kepzodnek a masodtermesek.
Ennyi lenne a különbség ezen a kis országon belül? Az én kis fügebokraim még cseresznyemagnyi fügécskéket nevelelnek. A gránátalmám is még csak éppenhogy bimbós. Alig látni, nagyon kellett sasolnom, hogy észrevegyem a bimbónak látszó kis piros izéket. Az is igaz, még sosem termett, tavaly volt rajta egyetlen egy virág, az is augusztusban.
