A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Igen! Például egy elektron és egy pozitron. De lehet egy proton és egy elton is! Ezeknek a részecske pároknak az elemi gravtációs töltésük ellenkezö elöjelü!
Az elektron, a pozitron, a proton és az elton, fizikailag létezö, valóságos részecskék, amiket az jellemez, hogy kétféle megmaradó elemi töltései vannak!
A jövö fizikájának a valóságban létezö négyféle stabil elemi részecskéböl kell kindulnia, amik között kétféle fundamentális kölcsönhatásos mezö uralkodik. A mezök az elemi részecskék elemi töltéseiböl indulnak ki és c-vel terjednek!
A gravitáció többnyire gömböt formál a különböző halmazállapotú anyagokból. De ebbe beleszól a perdület, a centrifugális erő, a Coriolis-erő is. Viszont minden testnek van egy határfelülete, amit vagy a külső nyomás, vagy a belső kötőerők tartanak szakadás mentes állapotban.
"Nem véletlenül gömbszerűek az égitestek, mert így a legkisebb az ellenállásuk bármilyen sűrűségű közegben mozogjanak."
Nem ezért gömb alakúak az égitestek, hanem azért mert többnyire folyékonyak, ami a gravitáció hatására gömb alakúvá formálódik. Egyébként sem a gömbalaknak a legkisebb az ellenállása.
Egy háromdimenziós testet is kétdimenziós felület határol. A görbületeit ezen a felületen regisztráljuk. A felületen belüli tartomány, lehet homogén, vagy ín homogén, ennél már csak a tömegközéppont számít. Ez lesz a forgástengely kijelölője, a mozgásirány meghatározója. A tömeg, mint tudjuk lehet súlyos, töltésből eredő, és lehet tehetetlen, gyorsulásnak ellenálló. Ebben is szerepet játszik a felület milyensége, a görbületi faktor. Nem véletlenül gömbszerűek az égitestek, mert így a legkisebb az ellenállásuk bármilyen sűrűségű közegben mozogjanak.
