" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Fiatal csemetéim megtámadták a levéltetvek a kertbe tél végén kiültetett most 80 cm magas Sunflower oltvány törzsén találtam kettő pajzstetvet és a fiatal növények levelét kedvelik a meztelen csigák,de az idősebb növények nagyon egészségesek.
Közismert levelek rovarölő tulajdonsága.
Nem jellemző,hogy valami elrágja a kikelő növények szárát.Az viszont könnyen megesik,hogy a mag nem tud a felszínre törni és beleszakad a növény csúcsa.
Kellő óvatossággal segítem a növények kelését,ami majdnem maradéktalanul sikerült.
Ültesd mélyebbre , de maradjon a zöld szára ki a földből. Majd később fokozatosan feltöltöd, ahogy fásodik a szára. Majd később metszegeted, ha látod , hogy szépen fejlődik.
Ezek itt Cívis50 oltványai. Köszönet neki értük. Az egyik Nikita's Gift, a másik Rosseyanka (valószinüleg megegyezik a Russian Beautyval).
Még ősszel kiültettem őket az intelmek ellenére és már a helyükön keltek tavasszal a csibék. :)
Az első akkora volt mint egy fogpiszkáló. Talán az a Rosseyanka. Kockáztattam, de így egészséges. :))
Szerintetek ezeket a Russian Beautykat hogyan kell innentől kezelni? Oltvanyok, de hogyan fog itt nekem a 45fokban haladó hurkapalcika egyenes törzs lenni?
Ha az oltás fölött elfoldelem, nem rohad el? Es ha ugy foldelem el, hogy negyvenöt fokvan, és igy az oltvany függőleges lesz az jó?
Ritkitsam-e? Mert gondolom hülyén nézne ki két törzsel.
Nekem még csak most kelnek, de eddig 3ból 2nek elrágta valami a föld feletti szárát. Ezt a nincs kártevője dolgot úgy kell érteni, hogy nincs saját kártevője(pl. asiminamoly. :) ) de ettől független az általános kártevők ugyan úgy kikezdik....hernyók, atkák stb. Plusz egy nagyon jó marketing fogás az eladónak ezzel hirdetni....
Erre a csemetére nehéz ráismerni,de ez is Asimina.Kis baleset érte keléskor leszakadt a csúcsa,de talán lesz belőle valami.
Az Asimina nagyon kényes az átültetésre,így nem volt szerencsés egy cserépbe ültetni a magokat.Szét ültetés tél végén, még nyugalomban lévő növényeknek van esélye az életre,de nagyon óvatosan a gyökerek nagyon törékenyek.
Prima 1216 gyümölcsből származó magjaim kikeltek és meglepetten tapasztaltam,hogy a fiatal növények tele vannak apró tetvekkel.Azonnal védekeztem ellenük,pedig elvileg az Asiminának nincsen kártevője.
A kereszttartók külső végeit még fel fogom függeszteni az oszlopok felsőbb részéhez , mert az oszlop nyolcszögletű keresztmetszete miatt nem lehet eleget húzni a menetes száron ,mert a hajtásnál meg fogja adni magát és el fog törni, ha túlhúzom az anyát. Felfüggesztve viszont stabil szerkezetnek gondolom. 2,5méter távolság van az oszlopok között.