Köszönöm szépen mindenkinek az érdeklődést, a Feynmann sorozat elkelt. Találtam még néhány könyvet, amitől megválnék: Fizika 1975 (Gondolat kiadó), Holográfia optikai alkalmazásokkal, A protonmágneses magrezonancia-sprektumok értékelése, Nagy Károly: Elektrodinamika (1977), Dr. Budó Ágoston: Mechanika (1965), Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. (1968). Megkímélt állapotban vannak, kérésre küldök képet. Érdeklődés: kiss_v@freemail.hu
És pl. gyógyszerész is taníthatna csillagászatot Angliában? Tavasszal jártam egy csillagász Msc felvételi előkészítő tanfolyamra az ELTÉ-re, és ott volt egy tanulótársam, aki gyógyszerészi alapdiplomával szeretne felvételizni a csillagász Msc-re. Csak sajnos, a gyógyszerészkaron nem a fizika, hanem a kémia a főtárgy, és az indexében is csak "Fizika" és "Matematika" tantárgyakból van szigorlata, tehát nem szigorlatozott külön-külön pl. analízisből, lineáris algebrából, vagy mechanikából, részecskefizikából, stb, ezért Petrovay Tanár Úr nem fogadja el ezeket "kreditátvitel" céljából. Pedig nagyon szeretne ez a fiatalember csillagász lenni, saját távcsövet is épített, és saját készítésű csillagászati fotói kiállításon is szerepeltek. Nos, az ilyen ember miért ne taníthatna csillagászatot? No, majd elküldöm Angliába, hátha ott nem a papírok számítanak, mint nálunk:))
Csak diploma nélkül tanítani azért rizikó, mert ha a tanítványai valami olyasmit kérdeznek Tőle, amire nem tudja a választ, vagy a tanítványainak nem felel meg a válasza, akkor jön a "leégési effektus". És ha nincsen diplomája, vagy legalább felsőfokú állami nyelvvizsgája, akkor nem lesz elég "hiteles" a tanítványai előtt. Míg ha egy elismert tanár nem tud válaszolni valamire, az szimpatikusabb lesz a tanítványai előtt, mert ezzel kiderül róla, hogy ő is "emberből van":)) De ez már szociálpszichológia......
"Angliában "hobbiból" is lehet egyetemen tanítani?"
Igen, úgy látszik. Kérdeztem tőle, hogy hogyan van ez. Azt mondta, hogy nem volt kulönösebben nehéz dolga ezzel, egyszerűen demonstrálnia kell, hogy tanítni tudja a dologot megfelelő szinten és van rá elég érdeklődés a diákok részéről. (Az is igaz, hogy Oxfordban végzett, fizikus szakon, tehát nem biztos, hogy ez egy Tesco-árufeltöltőnél is menne.)
Igen, a gravitáció kvantumos méretekben való helyes visszaadása, illetve a gravitonok kimutatása nagyon fontos lenne......
Igen, kozmológiával is foglalkozunk: Dr. Hetesi Zsolt tartja, az, aki azt írta a táblára, hogy "matek brrr":)))))
Csernobil: Vannak ám idős nénik, akik már visszatértek eredeti otthonukba, és kutya bajuk sincs, makkegészségesek! Talán mert abban a hitben tértek vissza, hogy "nincsenek itt semmiféle sugarak, miért lenne veszélyes a saját otthonom". Lehet, hogy abba betegedtek volna bele, ha nem térhettek volna vissza.....
"De a húrokkal kapcsolatban nem vagyok nagyon vallásos, ha kuka, akkor kuka."
Nagyon nagy a támogatottsága.És egyre többen hisznek benne,csak szerintem az igazolásához,vagy a céfolásához még nem jött el az idő.Ha mondjuk vissza adja az SM-et,a legfontosabb probléma,hogy a kvantumos méretekben a gravitációt helyesen adja vissza.Ilyen mérésekhez,pedig szerintem még nagyon sok évtizedet kell várni.
Angliában "hobbiból" is lehet egyetemen tanítani? No, ezt nálunk is be kéne vezetni: én is szívesen tanítanék "hobbiból", de sajnos, még diplomával sem nagyon lehet: pl. a Rabbiképzőben azért nem taníthatok hébert, kántorművészetet, stb., mert nő vagyok:)) Csak a Győri Zsidó Hitközségben vezethettem egy ideig Talmud-Tóra foglalkozásokat, amelyek keretében bibliai hébert és kántorművészetet is tanítottam társadalmi munkában. De most már azt sem csinálhatom, mert az Elnök Úr úgy döntött, hogy inkább rendszeresen hív Pestről férfit, rabbinövendéket:))
Itt most többről van szó, mint a szokásos slendriánságról. A Feynman-pályaintegrál nem szokásos funkcionálintegrál. Szóval csak úgy funkcionál, mint ahogy a Dirac-delta függvény. (Nem az!) A matematikusok azt is kiepszilonozták disztribúciónak (bizonyos tulajdonságokkal rendelkező függvénytéren ható funkcionál), szóval nem aggódok én a pályaintegrálért. :)
Gondolom csak a "beteg függvényeknél" lehet probléma.Nekünk a tanárok mindig azt mondjákegy levezetésnél(pl.a szumma és az integrál felcserélésénél),hogy a matematikusok lehet hogy felháborodnának,de jól viselkedő (sima)függvényeknél sosincs probléma.
"A "Nagy Remény" természetesen egy olyan elmélet, amely minimum egyesíti az erős kölcsönhatást az elektrogyengével"
Az erős kölcsönhatásra nem létezik S-mátrix,mert nincsen kimenő aszimptotikusan szabad egyrészecskeállapot. Az lenne nagy remény,ha ki lehetne valahogy a kölcsönhatásokból,hogy milyen végállapotokhoz tartanának,vagyis hogy mi felelne meg az out állapotnak. Mert a kvantumelektrodinamika azért képes olyan csodálatosan nagy pontosságra,mert a bemenő(int) és kimenő(out) aszimptotikus állapotok méréssel meghatározhatók,és ezekkel meghatározhatók az S-mátrix elemei. Az S-mátrix hordoz magában minden meghatározható fizikai mennyiséget.Az erős kölcsönhatásnál a nincs out állapot,ezt fejezi ki a kvarkbezárás.
Szerintem ez azt jelentheti, hogy a Planck-skálánál néhány nagyságrenddel kisebb skálán van a Mindenség Elméletéből (TEO) származtatható olyan effektív elmélet (GUT), amely együtt kezeli az elektrogyenge és az erős kh-kat. :) A GUT még talán szintén valamilyen Yang-Mills-típusú dolog lehet pl. az SO(10) környékén vagy ilyesmi. A TEO meg, ha tényleg létezik, lehet valami nagyobb agylövés. Mondjuk valamilyen agyament húrelmélet. :p De a húrokkal kapcsolatban nem vagyok nagyon vallásos, ha kuka, akkor kuka. Az LHC-nek az SM megerősítésében vagy kilövésében lehet nagy szerepe, csak ilyen értelemben (utóbbi esetben) várok tőle "új fizikát".
A húrelmélet szervesen magába foglalja az általános relativitáselméletet azzal,hogy olyan hatásfüggvényt használ,amiben szerepel a gij metrikus tenzor,ami a téridő metrikáját jellemző tenzor(Minkovsky-térben ez az éta tenzor).Ez egy nagy előny a többi elmélettel szemben.
Az asztrofizika érdekel legjobban, de Marschalkó Gábor az égi mechanikát is megkedveltette velem, amivel magánszorgalomból biztosan nem foglalkoztam volna soha:))
Pripjaty: http://pripyat.com
Arabul a Kőrösi Csoma Társaság levelező nyelvtanfolyamán tanultam az ELTÉ-n. A felsőfokú nyelvvizsga után szívesen jelentkeztem volna arabisztika szakra, de a felvételin semmi előnyt nem jelentett volna a nyelvvizsgám, arab töriből meg már a felvételire is majdnem annyit kellett volna tudni, mint aki már államvizsgázik, ezért nem vállaltam a kudarcélmény kockázatát, hogy fel sem vettek volna...... De héberül tanultam a Rabbiképző liturgiatörténeti előadó szakán: inkább ezt választottam, mert oda nem is kellett felvételizni, csak jelentkezni és beiratkozni:)) És liturgikus zenéből mindössze 20 oldalt kellett tanulni a szigorlatra!:))))))
Azt jelenti, hogy a kérdéses matematikai objektum "rosszul definiált" :) (ill-defined). Szóval számolgatni nagyon szépen lehet vele és jól működik, de ez olyasmi, mint amikor Newton a dx-ekkel szorozgatott és osztott. A matematikusoknak még ki kell epszilonozniuk a dolgot. :D
Köszönöm!:)Gratulálok,hogy a csillagászatot folytatod!A csillagászatn belül milyen jelenségkör érdekel a legjobban?
Mi történt Pripjatyban?
"Egyébként arabul is tudok, abból felsőfokú nyelvvizsgát is tettem, de persze, nem érzem magam perfektnek, főleg, mert én az irodalmi nyelvet tanultam, ezért pl. amikor Kairóban jártam, kinevettek az arabok, mert a hétköznapi beszédemben is olyan kifejezéseket használtam, amelyeket az Ezeregyéjszakából tanultam:)) Gondolom, ez az Ő fülüknek kb. úgy hangzott, mintha nálunk egy külföldi olyan szavakat használna a hétköznapi beszédben, amilyenek pl. csak Arany János költeményeiben fordul elő: pl. "legénytollat" mondana szakáll helyett:)) A héber írás iránya is megegyezik az arabéval, meg nyelvtana is hasonló, de a héber betűk teljesen mások....."
Nagyon szép,hogy könyvből így el tudtad sajátítani az arab nyelvet!
Csak annyit tennek hozza, hogy az elektrogyenge es az eros csatolasi allandok gorbeje emiatt metszi egymast kb. 1015 GeV-nel es az, ami egy egyesitett elmelet letezesere utal.
Már a QED megalkotásakor felmerült az a kérdés, hogy a csatolási állandó tényleg "állandó"-e. Ha egy polarizálható közeg középpontjában egy "q" töltést helyezünk el, a töltés hatására a közeg polarizálódik, tehát olyan dipólusok keletkeznek, amelyeknél a negatív pólus távolabb van a középponthoz képest. Bizonyos távolságban először negatív, aztán pozitív töltéssűrűség jön létre a polarizáció következtében rendeződött dipólusok révén. Az ún. "polarizációs töltés", amely negatív, csak a végtelenben tart nullához. Tehát a közegben létrejött polarizáció árnyékoló hatást fejt ki. Ha nem polarizálható közegbe helyezzük a "q" töltést, hanem vákuumba, azt várnánk, hogy a megfigyelhető töltés "q" lesz. De ez csak abban az esetben lenne így, ha a vákuum teljesen passzív lenne. Valójában azonban a vákuum is polarizálódik: elektron-pozitron párok által alkotott dipólusok keletkeznek, amelyek a "q" töltést árnyékolják. Nagy rendszámú atom kötelékében mozgó müon energianívói érzékenyek a vákuumpolarizáció árnyékoló hatására. De pl. ha egy elektron szóródik egy protonon, a szórási amplitúdó:
M=alfa/(q-négyzet), ahol q az impulzusátadás mértéke, alfa=1/137, a finomszerkezeti állandó.
Ebből ki lehetne számítani a szórás hatáskeresztmetszetét, ha a vákuum teljesen passzív maradna. De nem az, mivel vákuumpolarizáció következik be.
Ekkor M=alfa(q)/(q-négyzet), ahol alfa(q)=[1+(alfa/3pí)*log(q-négyzet/m-négyzet)]
Tehát az alfa(q) a q impulzusátadástól függ, vagyis nem állandó.
Az alfa(q)=e-négyzet(q)/4pí az ún. "futó csatolási állandó", amely q-négyzet növekedésével nő.
A QCD-ben az "e" helyébe a "g" csatolási állandó lép, alfa helyébe pedig alfa(s)=g-négyzet/4pí. Következésképpen:
ahol "n" a különböző zamatú kvarkállapotok száma. Ezt úgy kell érteni, hogy minden különböző zamatú kvarkállapot külön-külön részt vesz a g-töltés árnyékolásában. A fenti kifejezés azonban még nem teljes, mert a QCD-ben a gluontér nemlineáris téregyenletekkel írható le, és önmaga is színtöltést hordoz. A "2n+..." tag helyett "2n-33" kifejezést kell írnunk, aminek fizikai jelentése az, hogy árnyékolás helyett "antiárnyékolás" következik be. Mivel n=6, ezért 2n-33=-21, tehát a gluon-gluon kölcsönhatásból származó "antiárnyékolás" túlszárnyalja a kvarkok által okozott árnyékolást, aminek következtében g-négyzet növekedésével az alfa(s)(q-négyzet) csökken. Sőt, nemcsak csökken, hanem a kölcsönhatás extrém nagy q-négyzet értékek esetén elhanyagolhatóvá válik (aszimptotikus szabadság). A protonon végrehajtott mélyen rugalmatlan leptonszórási kísérletek tanúsága szerint nagy impulzusátadás esetén a proton kvarkjai független, tehát nem kölcsönható részecskék módjára viselkednek.
Az "alfa(s)" kifejezésben az "s" alsó index "akar" lenni:))
Köszönöm. Most a gravitációs kölcsönhatást figyelmen kívül hagyva, ezek közül tulajdonképpen csak az elektromágneses kölcsönhatás csatolási "állandóját" tudom elképzelni fizikailag mérhetőnek, és ilyeténképpen a mérési körülményektől (energiatartomány) függőnek. Ebben az esetben az elektron töltésének méréséről is csak a Milliken (?) féle mérés jut eszembe. A renormálásról van szó, tehát kell legyen valami mérés, ami nagyobb energiák esetén is elvégezhető, mert hát arról van szó, hogy a mért értékek kerülnek az elméleti értékek helyébe a Lagrange függvényben. A többi esetben, a magtöltés és bozontöltés mérésének elvi lehetőségéről meg aztán abszolut nincs elképzelésem sem. Valóban így kell ezeket e kérdéseket kezelni, vagy csak egy elméleti "meggondolás" az egész, amelynek célja, hogy a regularizációtól (frekvencia-levágás) való függetlenséget bizonyítani lehessen?
Csatolási állandó: az a dimenzió nélküli konstans, amellyel a kölcsönhatás relatív erőssége jellemezhető.
Az elektromágneses kölcsönhatás csatolási állandója:
(e-négyzet)/hc=1/137, ahol e=az elektrontöltés, a h pedig áthúzott szárral értendő. Az 1/137 pedig a finomszerkezeti állandó.
A nukleáris kölcsönhatások csatolási állandója:
(g-négyzet)/hc=15, ahol g=az ún. "magtöltés" vagy "mezontöltés".
A gyenge kölcsönhatások csatolási állandója 10 a mínusz tizediken, ahol a számlálóban a W, Z bozonoknak megfelelő "töltés" jellegű mennyiség szerepel, talán "wuontöltésnek" nevezhető (?)
A gravitációs kölcsönhatások csatolási állandója:
(G-négyzet)/hc=10 a mínusz negyvennyolcadikon, ahol G-négyzet=kM, a "gravitációs töltés", M a részecske tömege, k=a gravitációs állandó.
Látható tehát, hogy a gravitációs kölcsönhatás messze a leggyengébb.....
