A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„Az univerzum nagyon jól elvan a gravitációval.” Ezt senki nem vitatja.
„A taszító gravitáció az egy marhaság. Fából vaskarika.” Szerinted az, viszont a szimmetriák meg követelik a létezését. (a centrifugális erő, más „tészta”!)
„A gravitáció jelentése: tömegvonzás.
A taszító gravitáció: taszító tömegvonzás. „ A gravitáció nem csak tömegvonzás, ahogy az elektromágnesség sem csak vonzásból áll.
Igen, a posztmodern fizika alapja a hatásintegrál, megfogalmazva a mezöelmélettel, ahol a mezóknek meg lett adva a forrásai és süllyesztöi, a négyféle stabil elemi részecskék kétféle megmaradó elemi töltéseivel. Továbbá, a hatásintegrál forma invariánsan lett a Minkowski térben felírva, ami aztán kovariáns mozgásegyenleteket adott ki a mezökre és a részecskéknek! Az elemi gravitációs töltésekböl származnak az elemi tömegek, amik aztán az anyagi részecskék súlyos és a tehetetlen tömegét kiadják.
A világmindenség a négyféle stabil elemi részecskéböl áll és közöttük csak a gravitáció és az elektromágneses kölcsönhatás uralkodik! Meg van, mi az anyag, mi a mezök és mik a fizikai részrendszerek mozgásegyenletei a nem-konzervativ mezökben!
A taszító gravitáció az egy marhaság. Fából vaskarika.
A gravitáció jelentése: tömegvonzás.
A taszító gravitáció: taszító tömegvonzás.
Ennek semmi értelme.
Az univerzum működését az anyag két alapvető tulajdonsága határozza meg: a tömegvonzás és a mozgás. Az univerzum stabilitása a tömegvonzás és a mozgásból származó centrifugális erő egyensúlyán alapul.
A posztmodern fizika alapja a hatásintegrál. A mezőelméletekben a legfontosabb kritérium a hatásintegrál kitalálásánál, hogy az invariáns legyen az elvárt szimmetriákkal szemben. Ez egy nagyon szigorú megkötés. Viszont ahogy nézem, a te egyenleted ennek az elvárásnak megfelel az SO(3) U(1) szimmetria alapján.
Gyula, ebből is látszik hogy mennyit ér az elméleted.
A gravitációs lencsehatás, aminek az alapja a gravitációs mező hatására történő fényelhajlás, az tapasztalati tény. Hiába tagadod le, attól ez még létezik.
Az pedig, hogy a te elméleted ezzel nem tud mit kezdeni, az az elméleted hiányosságát mutatja.
Óriási lyukak vannak az elméleteden. Legnagyobb hibája, hogy nem a valóságos megfigyeléseken és nem a ténylegesen elvégzett kísérleteken alapul.
@Hiszen a hullám definíciója haladó rezgés (vagy periódikus állapotváltozás), a semmi pedig nem képes rezegni, és a semminek az állapota sem tud változni.
Logikus, ellentmondásmentes kerek rendszert alkot-e az elmélet?
Einstein relativitáselmélete tele van ellentmondással. Erről szólnak a paradoxonok.
De ezenkívül is számtalan ellentmondást tartalmaz az elmélet.
Pl. nem tudja megmondani, hogy a fény hogyan terjed, amikor hullámként viselkedik. Tagadja, hogy létezne valamiféle fényközeg amiben a hullámok terjedhetnének. A semmiben terjedő hullám azonban logikai ellentmondást tartalmaz. Hiszen hullám definíciója haladó rezgés (vagy periódikus állapotváltozás), a semmi pedig nem képes rezegni, és a semminek az állapota sem tud változni.
De ez csak egyetlen ellentmondás a sok közül.
Szász Gyula elmélete sem mentes a logikai ellentmondásoktól.
Például nem ismeri el a tömeg és az energia egyenértékűségét (amiben szerintem igaza van), azonban a képleteiben a kötési energiánál mégis felhasználja a tömeg és az energia egyenértékűségére vonatkozó E=mc2 összefüggést.
Tehát az ellentmondásmentesség kritériumának nem felel meg sem Einstein relativitáselmélete, sem Szász Gyula atommisztikus elmélete.
Ha meg kellene magyarázni, hogy miért nem mutatott ki sebességkülönbséget a Föld és a fényközeg között az MM kísérlet, akkor elkezdesz szarvasmarházni.
Összhangban van-e az elmélet az eddigi kísérletekkel?
Einstein relativitáselmélete nincs összhangban pl. a Doppler hatással sem és a Michelson-Morley és Michelson-Gale kísérletekkel sem. A Doppler hatás és az MG kísérlet homlokegyenest ellentmond a relativitáselméletnek, az MM kísérletet pedig hibásan magyarázta Einstein, amire később rá is jött.
Szász Gyula elmélete semmit nem mond sem a Doppler hatásról, sem a Michelson-Morley és a Michelson-Gale kísérletekről sem.
Alá van-e támasztva megfigyelésekkel és kísérletekkel az elmélet?
Einstein speciális relativitáselmélete ennek nem felel meg. A két alaptétel egyike sincs kísérletileg alátámasztva.
Az egyik alaptétel a fénysebesség állandósága. Ezt Einstein úgy érti, hogy bármilyen rendszerből (akár áll, akár mozog) nézve ugyanannyi a fény sebessége. Csakhogy mérést kizárólag a földi rendszerben végeztek, a Földhöz képest mozgó rendszerekben (vonaton, repülőn, űrhajón) sohasem. Vagyis ennek az alaptételnek nincs kísérleti alátámasztása.
A másik alaptétel, hogy az egyenletesen mozgó rendszerek (inerciarendszerek) nem különböztethetők meg egymástól (relativitási elv). Ezzel meg az a baj, hogy inerciarendszerben sohasem végeztek kísérletet, mert nem is végezhettek. Ugyanis inerciarendszer a valóságban nem létezik. Ezt Einstein is elismerte. "Nem ismerünk olyan módszert, amellyel inerciarendszert találhatnánk." - mondta. Vagyis Einstein elméletének egyik alaptétele sincs kísérletekkel alátámasztva.
Most nézzük meg Szász Gyula elméletét!
Őneki az egyik alaptétele, hogy csak 4 elemi részecske létezik a természetben.
De miért éppen 4? Semmilyen kísérlet nem támasztja alá, hogy miért nem 3 vagy 8.
A másik alaptétele, hogy a részecskék "gravitációsan" taszíthatják is egymást.
Erre sincsen semmiféle kísérleti alátámasztás. Taszító gravitációt senki nem mutatott még ki.
Összefoglalva: az első kritériumnak sem a mostani einsteini elmélet, sem Szász Gyula elmélete nem felel meg. Vagyis egyik sem tekinthető tudományos elméletnek.
Tudnia kellene egy rövid, tömör, lényegretörő választ adni a kérdésekre, és akinek ez nem elég, annak esetleg odaírhatná, hogy bővebben a könyvemben itt meg ott találod meg a kimerítő választ. Akkor lenne kedvem elolvasni a könyvének az oda vonatkozó részét is. De így nincs.
Már kérdezni sincs kedvem, mert ugyanazokat a sokszor ismételt sablon válaszokat kapom, aminek semmi köze sincs a feltett kérdésemhez.
„Fogadni mernék, hogy egyikre sem tud válaszolni Gyula.”
Magam is azt nehezményezem Gyulánál, hogy nem ad olyan választ, ami a kérdésre irányul. Az olvasd el a könyvemet, meg az a „hatásintegrál” ismételgetés nem adja meg azt heuréka érzést egy laikusnak, mint amilyen én vagyok. Az is lehet, hogy én kérdezek rosszul, de aki tudós ember, az akkor is tud kielégítő választ adni.
